"negatív egyenlőség" / "szörnyű beskatulyázások"

" (...) az ateizmust kényszerrel hittétellé nyilvánítjuk"

 

 

A marxista irodalom olvasásához jó idegek, s főleg jó gyomor kell, s örülök, hogy már olyan korban élek, hogy komolyabb retorzió nélkül jogomban áll ezt elmondani.

 

Vegyünk először egy elég egyszerű esetet, ami jó logikának tűnik, de súlyos hiba van benne:

"Vagy megfelel a keresztény állam az állam fogalmának, amely szerint az állam az észszerű szabadság megvalósulása, és akkor az államnak csak észszerű államnak kell lennie ahhoz, hogy keresztény állam legyen, akkor elegendő, ha az államot az emberi viszonyokban meglevő észből fejlesztjük ki, s ezt a művet a filozófia viszi véghez. Vagy pedig az észszerű szabadság államát nem lehet a kereszténységből kifejleszteni, akkor magatok is el fogjátok ismerni, hogy ez a fejlődés nem egyezik a kereszténység tendenciájával, mert a keresztény nem akar rossz államot, márpedig az olyan állam, amely nem az észszerű szabadság megvalósulása, rossz állam." ( Marx: A "Kölnische Zeitung 179. számának vezércikke )

 

 

Ügyes "csiki-csuki", de kik és hol egyeztek meg abban, hogy az állam az észszerű szabadság megvalósulása volna?

Kis hiba???

Ahogy egy másik probléma..., bár izgalmas sejtés húzódik meg mögötte:

"A katolicizmusban legelőször minden embernek mint bűnösnek isten színe előtti negatív egyenlősége jutott kifejezésre... " ( Engels: Anti-Dühring )

Nehezen értik ezt a "prolik", de minket ez az "ún." "negatív egyenlőség" éltet..., ez villanyoz fel.

Ahogy nem oly régen, egyik diáklányomnak mondtam: "Isten nem tud zongorázni..., neked kell helyette; ám mivel ekkor, ha részben is, de kilépsz Belőle, a vele való egységből, csak hibásan teheted, ez zavarni fog; mégis, Neked kell zenélned helyette, s neki..., s mindenki másnak is."

Ugyanígy vagyunk mi nem prolik minden mással is..., ahogy korábban a Mello történetben idéztük: "Téged küldtelek!" 

Ezt mi érezzük.

Ebből következik, hogy a keresztény állam, nem lehet tökéletes, mert mi sem vagyunk azok, de tökéletességre törekvő..., mert Istenhez, az Isteni tökéletességre törekvő állam.

Mi tudjuk a "szabad akarat" inkább ijesztő, mint kívánatos cél, ugyanis feltétlen szeretet van benne s mögötte, s ez a végtelen szeretet elég komoly teher, ha van szíve valakinek. Ahogy korábban meséltem, "anyád bármit teszel, szeretni fog; ezért nem tehetsz meg bármit!"

Kant helyesen látja ezt, a gondolkodás hátrányát a szívvel szemben:

"Mivel az ész mindenkor szabadságra törekszik, ezért, ha egyszer széttöri bilincseit, rég nélkülözött szabadságának első használata visszaéléssé és az észképesség minden korlátozástól való függetlenségébe vetett vakmerő bizalommá kell fajuljon; elhiteti magával, hogy az egyedüli úr a spekulatív ész, amely semmi egyebet nem fogad el, csak amit a dogmatikus meggyőződés és bizonyos objektív alapok igazolhatnak, s merészen tagad minden egyebet. Az ész önnön szükségletétől való függetlenségének (az észhitről való lemondásnak) a maximája pedig hitetlenségnek neveztetik. (...) ez észhitetlenség, az emberi kedély olyan fonák állapota, amely először is elvitatja a morális törvényektől a szívre ható mozgatóerőt, sőt utóbb általában minden autoritást, s arra ösztönzi a gondolkodást, amit szabadszelleműségnek hívnak, tehát arra az alapelvre, hogy többé egyetlen kötelességet se ismerjen el. Itt aztán belép a játszmába a felsőbbség, nehogy a polgári ügyek is a legteljesebb rendetlenségbe kerüljenek; s mert számára a leggyorsabb és legnyomatékosabb eszköz egyben a legjobb is, ezért megszünteti a gondolatszabadságot, s akár a többi mesterséget, a gondolkodást is rendeletek alá veti. Így rombolja le végül a gondolatszabadság önmagát, ha függetlenülni akar az ész törvényeitől." ( Immanuel Kant : TÁJÉKOZÓDNI A GONDOLATOK KÖZÖTT: MIT IS JELENT EZ? )

Mi tehát nem vagyunk szabadság pártiak, mi a szeretet valódi rendjében hiszünk, Isten pártiak vagyunk. 

Mert a szabadság rendetlenség, a szeretet rend.

Ebből a szempontból nézve a további okoskodások is érdektelenné válnak:

"A szabad társadalomban nem lehet vallásgyakorlat; mert mindegyik tagja legyőzte azt a gyerekes, kezdetleges elképzelést, hogy a természet mögött vagy fölött olyan lények állanak, akikre áldozatokkal vagy imákkal hatni lehet." Egy helyesen értelmezett szocialitáris rendszernek meg kell szüntetnie a papi bűvészkedés minden felszerelését és következésképpen a vallásgyakorlat minden lényeges alkotóelemét. A vallást be fogják tiltani." ( Engels: Anti-Dühring )

Istent úgysem lehet. Lényegében irreleváns megközelítés. S hogy ez is gondolkodás ellentmondásos természetéből származik ellentmondásba is keveredik magával:

" (...) hanem általában minden vallás ellen; a vallásra uszítja jövőbeli csendőreit, ezzel pedig mártírrá teszi és meghosszabbítja életét." ( Engels: Anti-Dühring )

Akkor mégse kéne...?

Vagy mégis?

"A munkáspártnak azonban ez alkalommal mégiscsak ki kell fejeznie ama meggyőződését, hogy a polgári "lelkiismereti szabadság" semmi egyéb, mint mindenféle vallási lelkiismereti szabadság megtűrése, és hogy a munkáspárt a lelkiismeretet éppen meg akarja szabadítani a vallási babonától." ( Karl Marx: Széljegyzet a német munkáspárt programjához )

S ami a legizgalmasabb, annak érdekére hivatkozva csonkítani valaki szabadságát, akit épp igyekszünk tönkretenni. Tipikus bolsi tempó..., pl. nem fizetem ki neked a támogatást,mert rosszul használnád fel; a szegénység egyébként is jót tesz mindenkinek, találékonnyá tesz. ( De magának és haverjainak bőséges jutalmat oszt. )

"Annyi bizonyos: az egyetlen szolgálat, amelyet manapság az istennek még tehetünk, az, hogy az ateizmust kényszerrel hittétellé nyilvánítjuk és Bismarck egyházi kultúrharc-törvényeit általában a vallás betiltásával túllicitáljuk..." ( Engels: Emigráns irodalom, A II. cikkből )

 

 

Gyönyörű!!!

S hogy mennyire nem értik a korábbi "negatív egyenlőség" szépségét, de még magának Feuerbachnak a logikáját sem:

"A bárány a világ bűneinek kiengesztelésére feláldozza magát, s ezért  a mennyországban határozottan emelkedik rangban; ezt az önkéntes vértanúhalálát ugyanis az egész könyv rendkívüli cselekedetnek minősíti, tehát nem olyasminek, ami legbenső lényegéből szükségszerűen következik." ( Engels: Az őskereszténység történetéhez )

Sehogy sem értik ezt a szabadság-nem szabadság, kint is vagyok/bent is vagyok problémát.

S közben rendkívüli mód irigykednek, de azt hiszik, ahhoz, hogy világvallássá váljanak, mint a kereszténység, elég ennyi: "Világ proletárjai egyesüljetek!"

 

 

"Az őskereszténység történetének figyelemreméltó érintkező pontjai vannak a modern munkásmozgalommal. Akárcsak az utóbbi, eredetileg a kereszténység is az elnyomottak mozgalma volt: (...) Keletkezése után háromszáz évvel a kereszténység a római birodalom elismert államvallása, a szocializmus pedig alig hatvan év alatt olyan hadállásokat foglalt el, amelyek győzelmét teljesen bizonyossá teszik." ( Engels: Az őskereszténység történetéhez )

Marx és Engels is okos fickók voltak..., ha bölcsek nem is. Engels egy helyütt írja:

"Remélem, nem fogják Önt túlságosan visszariasztani a szörnyű beskatulyázások, amelyek a rövidség kedvéért a tollamra kívánkoztak, s maradok őszinte híve: F. Engels" ( Friedrich Engels - Joseph Blochhoz )

Igen itt "szörnyű beskatulyázások" vannak. S nagyon butának kell lennie annak, aki ezt elfogadja és elhiszi.

Az élet ennél sokkal bonyolultabb és szebb, erről ők valahogy lemaradnak..., s minket is igyekeznek lebeszélni.

 

2020. 01. 17.