Az érett személyiség I. ~ "Pondus meum est amor meus, eo feror quocumque feror" ( súly és lendület ) / ,Κινεί χος ερωμένων ( mozgató erő )

"(...) milyen az az Isten, akinek egy ilyen emberi élet, egy ilyen halál, egy ilyen feltámadás az abszolút kinyilatkoztatása?" ( Szentmártoni Mihály: A személyi érettség felé )

"Az erkölcsi fejlődés célja az erkölcsi jellem kialakulása" ( Szentmártoni Mihály: A személyi érettség felé, Erkölcs és jellem )

"Mert az ember – szívének mélyén, egy még annál is mélyebb forrásból származó indításnak engedve – hisz a jóságban, hisz a szeretetben, hisz a lét értelmében, hisz a jövőben, hisz abban az Őstitokban, aki minden jóság, szépség, szeretet, igazság, érték és örökkévalóság forrása, és akit a keresztények „Istennek" neveznek." ( Teológiai vázlatok IV., Nemeshegyi Péter: Jó az Isten, Élményvilágunkban felcsillanó jelek, A remény hajnalcsillaga, 191. )

"Mert itt nem csak mennyiségi különbségről van szó az előbbiekkel szemben, hanem minőségi is.(...) erkölcsi elvei nem öncélúak, hanem az emberek szolgálatába van állítva, éspedig nem elvontan, hanem konkrét, itt és most jelenlévő embert szolgálják. Éppen innen kifolyólag, az egyén nem ragaszkodik görcsösen az elv föltétlen alkalmazásához és a szabályok minden áron való betartásához. Döntését szabadon hozza meg, nem érzi magát a törvény és előírás rabjának, kb. úgy, ahogy Szent Pál fogalmazta meg a keresztény nagykorúságot: "Minden szabad, de nem minden használ." Lélektani szinten ez azt jelenti, hogy az ember nyitott a további élettapasztalatok felé, és képes módosítani felfogásait. Ez korántsem jelenti az erkölcs relativizálását. Nem a törvény, ill. erkölcsi normák viszonylagosságáról van szó, hanem az alkalmazási lehetőségek pluralizmusáról. A felnőtt, érett, szabad lelkiismeret jellemzője, hogy a törvénynek nem a betűjét, hanem a szellemét nézi, ezért szabadon, mi több, alkotóan képes alkalmazni azt. Az erkölcsteológia itt a "Krisztusi szabadságról" beszél." ( Szentmártoni Mihály: A személyi érettség felé, Erkölcs és jellem,  Embertársra irányuló szabad erkölcsjellem )

"A kérdésre, hogy hol van az okmánya és kicsoda, azt felelte, hogy okmánya nincs, s hogy Isten rabja. A csavargók közé sorolták, elítélték és Szibériába vitték. Szibériában egy gazdag paraszt irtásföldjén telepedett meg, most ott él. A gazda zöldséges kertjében dolgozik, a gyerekeket tanítja, s betegeket ápol." ( Lev Tolsztoj: Szergij atya )

 

  ,Κινεί χος ερωμένων

 

"Képzelj el a hozzád nagyon közel álló személyt magad elé, s ha lehet, akkor olyan valakit, aki szenved, fájdalmai vannak. Amikor belélegzel, képzeld el, hogy szenvedését és fájdalmát együttérzéssel magadba szívod; amikor pedig kilélegzel, sugározd kifelé minden melegségedet, gyógyítóerődet, szeretetedet, örömödet és boldogságodat. 

Aztán bővítsd könyörületességed körét..."
( Szögjal Rimpocse, Pillanatról pillanatra, április 5. )

"Nem egy mai orvost, pszichológust és nevelőt erősen foglalkoztat a kérdés: hogyan érik teljessé az ember, melyek azok az élettani, lélektani elemek és fejlődési folyamatok, amelyek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy egyéni létében és társas viszonyaiban teljes értékű, egész emberré legyen? Ez az emberre irányuló, antropocentrikus érdeklődés egyik sajátos jellemzője korunknak. A keresztény ember azonban nem korlátozhatja érdeklődését az emberré érés élettani vagy lélektani kérdéseire. Hite önkéntelenül is arra indítja, hogy fölvesse a kérdést: mi az a sajátosan keresztényi, ami az embert Isten színe előtt is teljes értékű, érett emberré teszi?

A keresztény embernek nincs mit töprengenie a válaszon, mert Jézus világosan tanítja, hogy az Isten és az embertárs szeretetének kettős parancsa az, aminek teljesítésétől függ lelki életünk hitelessége, erkölcsi magatartásunk jósága, szóval egész emberi tökéletességünk (Mt 22,34-40). Végső soron a szeretet az az erő, ami Istenhez és emberhez való viszonyunkban teljes emberré nevel.

Ám ezzel még nem válaszoltuk meg a kérdést, mert azonnal jelentkezik a következő: mi a szeretet voltaképpen? A szeretet ugyanolyan sokrétű és szövevényes emberi jelenség, akárcsak az élet, aminek éppen a szeretet az egyik legjellemzőbb megnyilvánulása. 

Szent Ágoston szavával pondus a szeretet: az a belső súly és súlyával előre lendítő erő, aminek szinte ellenállhatatlan hatására teszem, bármit teszek. "Pondus meum est amor meus, eo feror quocumque feror" (Vallomások 13,9). 

Sőt Arisztotelész még egyetemesebben értelmezi a szeretetet: szerinte mindazt, ami a lét különböző síkjain mozog, él vagy cselekszik, bizonyos értelemben a szeretet mozgatja. ,Κινεί χος ερωμένων. 

Teilhard de Chardinnek igaza lehet, amikor a szeretetet a legegyetemesebb, legrettenetesebb, legtitokzatosabb kozmikus erőnek tartja. 

De mintha ez még nem volna elég a Szentírás magát az Istent is szeretetnek nevezi, és azt tanítja, hogy az egyetemes lét, a világ és az ember teremtése és üdvösségre való újjáteremtése a Szeretet-Isten műve, aki, "úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát odaadta érte" (Jn 3,16). Ez nyilván nem jelent kevesebbet, mint hogy magát az isteni szándékot és cselekvést is ez a titokzatos erő mozgatja.

Mi hát a szeretet valójában? Vajon nem vezet-e teljes fogalmi zűrzavarhoz, ha ugyanazzal a szóval jelölünk olyan erőket, amelyek egymástól egészen különböző akár kozmikus, akár
sajátosan emberi, vagy még sajátosabban isteni létsíkon jelentkeznek? Van-e valami sajátos és közös ezekben az erőkben, ami arra jogosít, hogy nyilván analógia alapján egy néven szeretetnek nevezzük őket? S ha így nevezzük, akkor mi az értelme ennek a szónak emberi és isteni vonatkozásban? S főleg mi az értelme Jézus tanításában, az emberré érés keresztény dinamikájában?" ( Békés Gellért, A kettős arcú szeretet, Az emberré érés keresztény dinamikája, 1. részt )

https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/mrs-gump-letezik-mr-gump.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/eljek-azt-amit-hittel-elfogadtak.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/ki-erotlen-hogy-vele-egyutt-ne-volnek.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/az-ordog-mindig-csinos-volt-de-soha-nem.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/orok-beke-akkor-lesz-ha-mar-mindenki.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/01/ugy-tenyeszik-mint-laboda-nap-lakomaja.html

 

https://boatswain69.blogspot.com/2020/07/vocatus-atque-non-vocatus-deus-aderit.html

 

 

"Logos megvalósulása a szűz lélekben." IV. ( κένωσις και συνεργεια ) / 2. fok ~ «Surgam et quaeram quem diligit anima mea»

 "Keressétek az Urat... keressétek az Ő színét mindenkoron."

"Valójában, mindenkinek be kell töltenie egy misztériumot."

( https://boatswain69.blogspot.com/2022/02/masodik-fok-numquid-et-tu-meg-halalaban.html )

 

 

 "A sztoikusok így beszélnek: „Vonuljatok magatokba; ott lelitek meg nyugalmatokat.” És ez nem igaz. Mások így szólnak hozzánk: „Lépjetek ki magatokból: keressétek a boldogságot a szórakozásban.” És ez sem igaz. Jönnek a betegségek. ( Pascal, Gondolatok, 465 )

"A boldogság sem rajtunk kívül, sem bennünk nincsen; Istenben van, egyszerre kívülünk és bennünk." ( Pascal, Gondolatok, 465 ) ( https://boatswain69.blogspot.com/2022/06/az-igazi-jo-keresese.html )

Ezért voltunk gondban a meditáció és kontempláció összehasonlításában... ( https://boatswain69.blogspot.com/2020/08/amiben-isten-ember-kivan-lenni.html ), s ezért van igaza Herakleitosznak  és Parmenidésznek is ( https://boatswain69.blogspot.com/2020/07/letezok-nagy-lanca-es-latta-isten-hogy.html ).

De valójában mit keresünk?

 "2. A második fok jellemző vonása, hogy a lélek szünet nélkül keresi Istent. Ezért mondja az Ara, miután egész éjjel hiába kereste ágyában (amelyben a szeretet első fokának
hatása alatt betegen feküdt), hogy: «Surgam et quaeram quem diligit anima mea», «Fölkelek és keresem, kit az én lelkem szeret». (En. én. 3, 2.) Ezt pedig, mint mondottuk, a lélek szünet nélkül teszi, amint azt Dávid tanácsolja «Quaerite Dominum, quaerite faciem ejus semper, «Keressétek az Urat... keressétek az Ő színét mindenkoron.» (Zsolt. 104, 4.) Keressétek mindig Isten arculatát s keresvén őt minden dologban, ne álljatok meg egyiknél sem, amíg csak meg nem találjátok. Amint az Ara tette, aki miután az őröknél kérdezősködött utána, azonnal tovább ment, otthagyta őket. Mária Magdolna pedig még a szentsírban levő angyaloknál sem időzött tovább. Itt ezen a fokon a lélek annyira szorgos, hogy az összes dolgokban keresi kedvesét. Akármire gondoljon is, kedvese mindig eszébe jut; akármiről beszéljen s akármilyen alkalommal történjék ez, azonnal önkéntelenül is ráfordítja a társalgást az ő kedvesére. Ha eszik, ha alszik, ha virraszt, ha akármit tesz is, az esze mindig kedvesén jár, amint ezt fentebb említettük, mikor a szerető epedésről volt szó. Itt pedig, ezen a második fokon, mivel a Szeretet már kezd megelevenedni és erőre kapni, azonnal elkezd feljebb törtetni a harmadik fok felé, még pedig az éjszakának egy újabb tisztulási rétegében, amelyről még beszélünk s amely a következő hatásokat idézi elő benne." ( Keresztes Szent János, A lélek sötét éjszakája, A szellemi rész sötét éjszakája, XIX, 2, 134 )

A "keresés" eleinte inkább általános fogalmakra irányul..., erős érzelmi motivációval; csak később válik kifinomultabbá a tapasztalat, tehát elmondhatatlanabbá is.

Jézus tanács kiváló a második szinten élőknek:

"Keressétek először Isten országát és az ő igazságát, és mindezek ráadásként megadatnak majd nektek." ( Mt 6,33 )

( ζητεῖτε δὲ πρῶτον τὴν βασιλείαν καὶ τὴν δικαιοσύνην αὐτοῦ, καὶ ταῦτα πάντα προστεθήσεται ὑμῖν. )

Vagy ahogy a Tamás evangéliumban hangzik el:

"59. Jézus mondta: Míg éltek, az Élőre tekintsetek, nehogy meghaljatok, és arra törekedjetek, hogy őt lássátok és ne láthassátok őt." ( Tamás evangélium, Apokrifek, 304 )

https://boatswain69.blogspot.com/2022/12/gnosztikus-irodalom-xviii-nag-hammadi_4.html

Ez utóbbi misztikusnak tűnő mondat nagyon gyakorlatias..., a megoldását minden túrázó ismeri, a "hegy" ( ~ Keresztes Szent János ) csak akkor látszik, amikor még messze vagyunk tőle.

De haladnunk kell felé." ( https://boatswain69.blogspot.com/2023/03/boom-v.html )

Ebben világban minden máshogy van mint a másikban..., itt minél többet tudsz, annál nehezebb lesz elmondani, inkább megmutatom..., mondanánk.

Ahogy már idéztük: "That school doesn't teach anything. Anything you ask [hits floor]. BOOM! That's what they teach." ( https://boatswain69.blogspot.com/2023/03/vii5-one-mind-boom-gyuljetek-hozzam.html )

"Mert rejtélyek nélkül senkit sem lehet felvenni a világosságba. 

Ezért nem titkoltam el tehát, hanem nyíltan kihirdettem. És a bűnösöket nem különítettem el, hanem kihirdettem és minden embernek megmondtam, a bűnösöknek és a tisztességeseknek is, mert azt mondtam: 

Keressetek, és találtok. Zörgessetek, és megnyittatik néktek! Mert aki igazán keres, az mind talál, és a zörgetőnek megnyittatik. 

Mert minden embernek mondtam: Keressétek a világosságbirodalom rejtélyeit, melyek megtisztítanak és ragyogóvá tesznek benneteket és a világosságba vezetnek titeket! 

Ezért prófétált János énfelőlem, azt mondván: „Én ugyan vízzel keresztellek titeket megtérésre és a bűnöknek bocsánatjára. 

De aki utánam jő, erősebb nálamnál. 

Akinek szórólapát van az ő kezében, és megtisztítja az ő szérűjét. A polyvát megégeti olthatatlan tűzzel, az ő gabonáját azonban az ő csűrébe takarítja." 

A Jánosban lévő erő prófétált énrólam, tudván, hogy a világba elhozom a rejtélyeket, a bűnösök bűnét pedig, ha bennem hisznek és rám hallgatnak, lemosom, őket ragyogó világossággá teszem és a világosságba vezetem." ( Pistis Sophia, 133. fejezet ) ( https://boatswain69.blogspot.com/2023/01/gnosztikus-irodalom-c-lix-daimon-4.html )

Valamiféle rejtély kulcsát keressük...

 

 

"Surgam et circuibo civitatem per vicos et plateas, quaeram quem diligit anima mea, quaesivi illum et non inveni."

"I will rise and go about the city, in the streets and in the squares; I will seek him whom my soul loves. I sought him, but found him not."

"Fölkelek, és körüljárom a várost, utcákon és tereken, keresem, kit az én lelkem szeret; kerestem őt, és nem találtam."

 

"És mindenkitől számon kérik majd a tisztaságát. 

Ezért mondtam nektek egykor, hogy mondjatok le az egész világról és egész anyagáról, nehogy még több anyagot gyűjtsetek a már bennetek lévő anyagotokhoz! 

 És mondjátok meg nekik: Abba ne hagyjátok a keresést éjjel-nappal, s ne nyugodjatok, míg meg nem találjátok a tisztító Rejtélyeket, melyek megtisztítanak és ragyogó világossággá tesznek titeket, hogy felmentek és öröklitek az Én világosságbirodalmamat." ( Pistis Sophia, 100. fejezet ) ( https://boatswain69.blogspot.com/2023/01/gnosztikus-irodalom-lxxx-xli.html )

Jézus Fülöp evangéliumában még tömörebben fogalmaz.

"Valójában, mindenkinek be kell töltenie egy misztériumot." ( Fülöp evangéliuma, 166 )  ( https://boatswain69.blogspot.com/2022/12/gnosztikus-irodalom-xlii-fulop.html )

Ezt fogod oly lázasan keresni "utcákon és tereken"..., s csak egy olyan valóság lesz képes megadni neked, mely át- és beláthatja ezt, mely nem kívül és nem belül található...., melyet Istennek szoktak nevezni a mi kultúrkörünkben. 

 

Κένωσις II. ~ αποκατάστασις πάντων I.

 Az érzéki rész éjszakája... I.

 

Hol is hagytuk abba? 

( Megyek is füvet nyírni... ) 

Amíg a Kenóma része vagyunk és test szerint gondolkodunk..., érzékiek a gondolataink is.

 "Amint Arisztotelész mondja: minden ami befogadtatik a befogadó természetének megfelelő módon fogadtatik be." ( Keresztes Szent János, Az érzéki rész éjszakája,  IV, 2, 21 )

Nem mindegy, ki milyen távolságban van a Kapuhoz, a Pokol Tornácához képest. Minél távolabb vagyunk, annál hibásabbak lehetnek ítéleteink.

Az αποκατάστασις πάντων gondolata arra céloz.., a program már meg van.., s nem csak a Plerómában érvényes, de Egyetemes érvényű; - csak "helyre kell állítani" az "Isteni rendet"... Nincs mit megújítani... ( https://boatswain69.blogspot.com/2022/03/megbontottam-vele-egy-oroktol-fogva.html ). Ennek felismerése létkérdés.

Fülöp apostol Kodolányi regényében egyszerűen fejezi ki:

"Jól meg kellett erőltetnie bicegő lábát, amíg a Görögöt elérte. 

- Miért nem gyógyítod meg azt a nyomorult asszonyt? - kérdezte szemrehányón.

- Hannát? Meg fog gyógyulni, mihelyt mindent megért. És mihelyt mindent megért, föltámad benne a szeretet, és sírni fog örömében ( https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/a-siras-jo.html ). Akkor majd a Mester ráteszi a kezét és meggyógyítja. Ez a nap nincs is olyan messze - felelte a halász nyugodtan, s meg sem
állt.

- Miről tudja a Mester, hogy az a nap már elérkezett?

- Arról, atyámfia, hogy ez az asszony nem beszél többé önmagáról. Hanem az uráról, a lányáról, a testvéréről... Hiszen ez olyan egyszerű!" ( Kodolányi János, Én vagyok, 31, 337 ) 

Amíg saját érzéki természetű vigasztalását keresi..., reménytelen a helyzete; - de a körülötte élőké is az. Látnia kellene saját félelme "függönyén" túl  férjét, lányát, testvérét..., de képtelen rá. 

Erre szolgál a "κένωσις", a sokat emlegetett "önkiüresítés". Ez teremti meg a lehetőséget a kegyelemmel együttműködésre képes lélek kialakulásának, hacsak a κένωσις már maga is nem kegyelmi munka.

"Önkiüresítésre" sem hívnak meg akárkit!

 

"This is the Good News"

 Mi Isten természete? A κένωσις-ban mire hívnak meg bennünket, mit kaphatunk saját testies gondolkodásunk helyett? Milyenek leszünk a kapu túloldaláról visszatekintve, s mit látunk? 

Mert vissza kell tekintenünk..., nincs mese, hisz mi már "Pronobisok" lettünk ettől a pillanattól kezdve ( https://boatswain69.blogspot.com/2023/04/a-bodhiszattva-ii-pronobis-i.html ). Hogy szól Hölderlin "sejtése"?

"Még jobb lenne, persze, ha élhetnék - ha élhetnék s az új templomokban, népünk újonnan összegyűlő agorájában nagy örömmel csillapíthatnám nagy bánatomat, de erről hallgatok, mert ha rá gondolok, sírnom kell s elhagy erőm." ( Hölderlin, Hüperion, 244 ) https://boatswain69.blogspot.com/2020/12/mi-isten-karaktere.html 

Ám ez haragos sírás, ez a "dislike", erőt kell adjon, - ahogy manicheusok is tanították. A rossz is minket "szolgál".

"- Mit veszekedtek? - korholta őket az esszénus, és olyan szenvedő képet vágott, mint egy nagybeteg. Szelíden ingatta a fejét, szeme könyörgő volt. - Hiszen egyet akartok. A görögnek igaza van, mert ha eljön a Mennyek Birodalma, megváltozik a világ. Jochanánnak igaza van, mert a világ megváltoztatásán dolgozni, fáradni kell, hiszen az imént hallottátok, hogy az Atya szolgái vagyunk. És Simonnak is igaza van, mert az emberben tükröződik az Ég, s ha tükröződik, megváltozik maga a világ is. Ebben megnyugodtak s aludni tértek." ( Kodolányi János, Én vagyok, 11, 69 ) 

"Egy titkos lépcsőn álruhában..." VII. ~ az éj napfényre hozza az én gyönyörűségemet / páralepte tükör

Theologia Mystica II.

 

 

Ahogy az 50. zsoltárban már elemeztük:

^"6Igazságát hirdesse az ég, mert ítéletet tart az Isten. ( καὶ ἀναγγελοῦσιν οἱ οὐρανοὶ τὴν δικαιοσύνην αὐτοῦ, ὅτι ὁ Θεὸς κριτής ἐστι. )  (Szela.)"

"7. Mindamellett, ha tovább halad ezen az úton és sötétben tartja képességeit, szükségképen fog világosságot látni, amint ezt kimondja Üdvözítőnk az Evangéliumban; «In judicium ego in hunc mundum veni, ut qui non vident, vedeant, et qui vident, caeci fiant». «Ítéletre jöttem én e világra, hogy akik nem látnak, lássanak és akik látnak, vakok legyenek.» (Ján. 9,39) Ami ezt a lelki utat illetőleg a szó szoros értelemben veendő, vagyis úgy, hogy az a lélek, amely sötétben van és önként vakította meg összes természetes látóképességeit,
természetfölötti módon fog látni; míg ellenben az, aki bármilyen egyéni felfogásához ragaszkodik, meg fog vakulni, és el fog maradni az egyesülésnek útján.ítéletre jöttem én e világra..."( Keresztes Szent János, A Kármelhegy útja, II, IV, 7, 123)

https://boatswain69.blogspot.com/2023/04/vii5-igazsagat-hirdesse-az-eg-mert.html

Idéztük Andrew Torba cikkét, melyben ő aggódik Krisztusért, mint egyetemes szervezetért, amiatt hogy ami "nem-egyház" felfalja, mint valaki rákos daganat az ép testet. Az ítélet tehát mindenkire vonatkozik, aki rombolja Krisztus képmását a társadalomban.

"(...), hogy Krisztus eleven teste legyen a tanúságtételre." ( Magyar Katolikus Lexikon, http://lexikon.katolikus.hu/E/Egyh%C3%A1z.html )

https://boatswain69.blogspot.com/2020/09/a-kerdes-egyebkent-nem-az-hogy-mit-er.html

 

Ám van e "képrombolásnak" egy közvetlenebb megközelítése is..., ahogy Plotinosz beszél a nap-szem hasonlatában. Mert vannak fényhez szokott szemeink..., sőt..., a szemeink  is fényből vannak.

https://boatswain69.blogspot.com/2023/05/egy-titkos-lepcson-alruhaban-ii-jojj.html

Így magadat is is az Ő szemével látod.

 

Pál apostol ír valami hasonlót második korintusi levelében:

Nyers fordításban: "De mi mindannyian, amikor az Úr dicsőségének arca feltárul, és ezt a képet tükrözi, dicsőségről dicsőségre változunk az Úr szelleme miatt." ( 2 Kor 3,18 )

Valamivel költőiebben:

^"18Mi pedig, miközben fedetlen arccal, mint egy tükörben szemléljük az Úr dicsőségét mindnyájan, ugyanarra a képre formálódunk át az Úr Lelke által dicsőségről dicsőségre." ( 2 Kor 3,18 )  

 

 

ἡμεῖς δὲ πάντες ἀνακεκαλυμμένῳ προσώπῳ τὴν δόξαν κυρίου κατοπτριζόμενοι τὴν αὐτὴν εἰκόνα μεταμορφούμεθα ἀπὸ δόξης εἰς δόξαν, καθάπερ ἀπὸ κυρίου πνεύματος. 

 

 Ha jól csinálod..., nem magad látod a tükörben, az Ő szemével Őt kell látnod.

Ám addig páralepte tükör, - mi szemüvegesek tudjuk, milyen bosszantó, ha nem tiszta a lencse, zavart a látás.

"1. Harmadik káros hatásuk az érzéki vágyaknak az, hogy a lelket vakká és homályossá teszik. Amint a kigőzölgés elhomályosítja a levegőt, s elfogja a napvilágot; amint a foltos tükör nem tudja az ember alakját tisztán visszaadni; vagy amint az iszapos víz nem mutatja kivehetően az arcunkat, ha belenézünk: éppúgy a lélekben is az érzéki vágyak uralma alatt annyira elhomályosodik az értelem, hogy sem a természetes okosság, sem pedig Istennek természetfölötti bölcsessége nem képes abba jól behatolni és azt teljesen megvilágítani. Azért mondja a királyi próféta, Dávid, erről a tárgyról beszélve: «Comprehenderunt me iniquitates meae et non potui, ut viderem». «Gonoszságaim megfogtak engem és nem láthattam». (Zsolt. 39, 13.) 

2. De nemcsak az értelem homályosodik el a lélekben, hanem eltompul az akaraterő is, gyengül az emlékezőtehetség s az összes képességekben fölbomlik a rend. Mivel ugyanis ezen tehetségeknek működése az értelem irányításától függ, világos, hogy mikor ez utóbbi nem működik szabatosan, bennök is zavar áll be. Ezért mondja Dávid próféta: «Anima mea turbata est valde». «Lelkem igen megháboríttatott» (Zsolt. 6, 4.), ami ugyanannyit tesz, mintha azt mondaná, hogy lelki tehetségeiben állt be zavar. Mert amint említettük, az értelem éppoly kevéssé képes befogadni az isteni bölcsesség megvilágosítását, mint a füstös levegő a napfényt. Az akarat sem képes Isten iránt tiszta szeretetre lobbanni s olyan e tekintetben, mint a páralepte tükör, mely nem mutatja tisztán az előtte levő tárgy képét. Az emlékezetben éppoly kevéssé van meg a tehetség, hogy világosan megőrizze Isten képét, mert a vágyak gőze elhomályosítja s olyan, mint a piszkos víz, mely nem tükrözi élesen vissza annak arcát, aki benne nézegeti magát." ( Keresztes Szent János, A Kármelhegy útja, I, VIII, 1-2, 84-85 )

S mekkora öröm lehet a "tiszta szem".

 

A "Theologia Mystica II." ennek ismerete, hogyan szerezzük vissza tiszta tudatunkat, tiszta látásunkat..., hogy az lássuk ami van, se mást, ne többet ( Just Like This ).

https://boatswain69.blogspot.com/2020/08/fontos-lancszem-lettel-lancban.html

"6. Ezért van az, hogy azt a szemlélődést, amelyben az értelem Istent illetőleg megvilágosításban részesül, a hittudósok úgy nevezik, hogy theologia mystica, ami annyit tesz, mint Istenre vonatkozó titokzatos tudás; ugyanis titokzatos marad magára arra az értelemre nézve is, amely azt magába fogadja. Szent Dénes a sötétség fénysugarának nevezi. Erre vonatkozólag mondja Baruch próféta: «Viam autem sapientiae nescierunt, neque commemorati sunt semitas ejus». «De a bölcsesség útját nem ismerik s nem jutnak eszökbe annak ösvényei.» (3, 23.) Látszik tehát, hogy az értelemnek vakká kell lennie mindazon utakkal szemben, amelyeket ő maga képes kitalálni, mert csak így egyesülhet Istennel. Aristoteles mondja, hogy amint a denevér szemei nem látnak fényes nappal, ép úgy van a mi értelmünk is Istennel szemben, aki teljes sötétség reánk nézve. S hozzáteszi, hogy minél magasabbak és világosabbak önmagukban Isten dolgai, annál ismeretlenebbek és sötétebbek lesznek mireánk nézve." ( Keresztes Szent János, A Kármelhegy útja, II, X, 6, 144 )

Tehát Pál apostol után szabadon..., nem én látok már hanem Krisztus lát bennem.

"6. Mindebből tehát az következik, hogy a hit, mely magában véve sötétség, megvilágítja a lelket, amely szintén sötétben van; s így megtörténik, amit szintén Dávid mond egy másik zsoltárban: «Et nox illuminatio mea in deliciis meis». Az éj napfényre hozza az én gyönyörűségemet.» (138, 11.) Ami annyit jelent, hogy: «az én tiszta szemlélődésem és Istennel való egyesülésem örömeiben a hit éjjele lesz a vezetőm». Ezzel azt akarja mondani, hogy a léleknek előbb sötétben kell lennie, mert csak így részesülhet világosságban, s csak így járhatja meg ezt az utat." ( Keresztes Szent János, A Kármelhegy útja, II, III, 6, 119 )

Ez a "sötétség" tiszta tudat, a s a hozzá vezető út a "tükröt csiszolok"...

https://boatswain69.blogspot.com/2022/03/de-praedestinatione-sanctorum-x-az.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/07/ez-teljes-elet.html 

Az ítélet tehát érvényes ránk, míg magunkat látjuk a tükörben..., s míg társadalmunk nem "Civitate Dei".

The Mission of Manicheism VI. ( αντιπάθεια ) ~ fejlődés és energia / Just as man has wrested himself from the animal so will he wrest himself from evil.

Kopár fényben III.

 

 

Ami egy.., hisz nem akarunk valamivé válni. A fény nem bírja sötétséget a sötétség a fényt. A Szeret és a Fény ugyan átfog mindent, de mégis..., egyfajta ellenszenv ( αντιπάθεια ) mozgatja a világot.

Nincs közük egymáshoz..., s mégis együtt adják a világ "szövetét"..., s a mintát, - ez fontos, a "Fény" adja.

Edith Stein az első foknak ezt a "démonizálódást" jelöli meg..., úgy vélem Ő is erre céloz, megismerni a sötétséget, s érezni, mi nem ide tartozunk. ( S lesznek akik mégis ebben érzik majd jól magukat. Őket nevezik a "gnosztikusok" a démonok gyermekeinek, ez az ő világuk, ide is tartoznak. )

„Az én országom nem ebből a világból való." ( Jn 18,36 ) Ἡ βασιλεία ἡ ἐμὴ οὐκ ἔστιν ἐκ τοῦ κόσμου τούτου ·

"Az első fok a lelket saját gyógyulása érdekében előbb beteggé teszi.

Ez a betegség azonban nem halálos, inkább Isten dicsőségét szolgálja, mert ebben a betegségben Isten azt akarja, hogy a lélek meghaljon a bűnnek és mindannak, ami nem Isten... ( Edith Stein, A kereszt tudománya, 117 )

Áldott és áldatlan hiány.

https://boatswain69.blogspot.com/2020/09/a-jelen-oromei-hazugsaganak-erzese-es.html

Lényegében egy paradoxonnal állunk szemben.

„Megtapasztalja azt a szorongást, hogy elveszítheti önmagát, ha nem ténylegesíti önmagát és lehetőségeit, és azt a szorongást is, hogy elveszítheti önmagát, ha ténylegesíti önmagát és lehetőségeit.” ( Tillich )

 „A bűn: Isten színe előtt kétségbeesetten nem akarunk önmagunk lenni, vagy Isten színe előtt kétségbeesetten önmagunk akarunk lenni.” ( Kierkegaard, A halálos bűn, 96.)"

https://boatswain69.blogspot.com/2022/02/elso-fok-sors-sorsunk-arvasag.html 

Mi a "Kopár Fény" gyermekei vagyunk.

https://boatswain69.blogspot.com/2020/08/nem-isten-dolga-hogy-harcoljon-azok.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/09/gnosis-viii-ii-onismeret-ii.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/10/apokalipszis-v-iii1-krisztus-melto.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/10/az-ido-betelt-es-isten-orszaga-kozel.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/08/exorcizmus.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/10/xiv-ii-esszenusok-therapeutak-v-de-vita.html

 

"Állandó konfliktusba zárva":

"Since the beginning the Christian faith has been challenged by responses to the question of origins that differ from its own. Ancient religions and cultures produced many myths concerning origins. Some philosophers have said that everything is God, that the world is God, or that the development of the world is the development of God (Pantheism). Others have said that the world is a necessary emanation arising from God and returning to him. Still others have affirmed the existence of two eternal principles, Good and Evil, Light and Darkness, locked in permanent conflict (Dualism, Manichaeism). According to some of these conceptions, the world (at least the physical world) is evil, the product of a fall, and is thus to be rejected or left behind (Gnosticism). Some admit that the world was made by God, but as by awatchmaker who, once he has made a watch, abandons it to itself (Deism). Finally, others reject any transcendent origin for the world, but see it as merely the interplay of matter that has always existed (Materialism). All these attempts bear witness to the permanence and universality of the question of origins. This inquiry is distinctively human." ( Cathecism Of The Catholic Church, Part One, The Profession of Faith, 285, 74 )

Ismét Marótira kell hivatkoznunk: "Fontos láncszem lettél a láncban!"

Mert létezik a a "Létezők Nagy Lánca" ( ~ Arisztotelész ).

https://boatswain69.blogspot.com/2020/07/letezok-nagy-lanca-es-latta-isten-hogy.html

"Systems like that of Darwin are also seeking for this guiding thread.The grandeur of Darwinian thought is not disputed, but it does not explain ne integral evolution of man. It only sees the lower, inferior elements. So it with all purely physical explanations which do not recognize the spiritual sence of man's being. Theories of evolution based entirely on physical acts, attribute to man an animal origin because science has established that.

(...)

The animals are crystallized passions. In the course of human and animal evolution the inferior descends from the superior. The contradictions in man, the way in which the elements mingle in him, constjtute his karma, his destiny. Just as man has wrested himself from the animal so will he wrest himself from evil. But never yet has he passed through a crisis as severe as that of the present age. The evil and the good are still within man just as in days of yore the animals were within him. The aim of Manicheism is to sublimate men to be redeemers. The Master must be the servant of all. True morality flows from an understanding of the mighty laws of the universe." ( Rudolf Steiner, An esoteric cosmology, II. The mission of manicheism, 12 )

 

A fény nem bírja sötétséget a sötétség a fényt.

Gnosztikus irodalom LXVI. / Πίστις Σοφία XXIII. ~ 18. könyörgés ( Jakab - Ragadj pajzsot és vértet! )

 "Acies bene ordinata" ( jól rendezett arcvonal ) II.

 

 

 "Amikor Jézus ezt mondta tanítványainak, így folytatta: 

- Aki közületek megvilágosult szellemű, az magyarázza meg e szavak jelentőségét. 

Ekkor Jakab lépett elő, megcsókolta Jézus keblét, és így szólt: 

- Uram, szellemed megvilágosított engem, és kész vagyok magyarázatot adni. Mert erre vonatkozóan is prófétált a te erőd Dávid által a 35. zsoltárban, ahol ő PISTIS SOPHIA kilencedik esdeklésének megfelelően így kiáltott fel: 

1. Perelj, Uram a velem perlőkkel; harcolj a velem harcolókkal! 

2. Ragadj pajzsot és vértet, és kelj fel segítségemre! 

3. Szegezz dárdát és rekeszd el üldözőim útját! Mondd lelkemnek: Én vagyok segítséged. 

4. Szégyen, gyalázat érje azokat, akik lelkemre vadásznak; vettessenek hátra és piruljanak, akik vesztemet koholják. 

5. Legyenek olyanok, mint a polyva a szél előtt; az Úrnak angyala verdesse őket! 

6. Legyen útjuk sötét, csuszamlós, s az Úrnak angyala kergesse őket! 

7. Mert ok nélkül vetették elém titkon vont hálójukat, saját vesztükre. És ok nélkül ástak vermet az én lelkemnek. 

8. Érje őt romlás váratlanul, fogja meg hálója, amelyet ellenem lövetett! 

9. Az én lelkem pedig vigad majd az Úrban, örvendezve szabadításában. 

10. Minden tetemem ezt mondja majd: Kicsoda olyan, mint te, Uram? Aki megszabadítod a nyomorultat a nála erősebbtől, a szegényt és szűkölködőt az ő megrablójától. 

11. Erőszakos tanúk állnak elő; azt kérdezik tőlem, amiről nem tudok. 

12. Jóért rosszal fizetnek meg nékem; kifosztják a lelkemet [terméketlenné teszik]. 

13. Amikor nem hagytak nyugton, durva ruhát öltöttem, böjttel gyötörtem a lelkemet, imádságom kebelemre vissza-visszaszállt. 

14. Mintha barátom, testvérem volnál, úgy beszéltem veled; mintha anyámat siratnám, úgy jártam, bútól meggörnyedten. 

15. Ok pedig örültek, és megszégyenültek. Sorscsapások gyűlnek össze ellenem a tudtom nélkül. Különválasztattak, és mégsem nyugodtak. 

16. Kísértésbe visznek engem, léha csúfokodásaik közt fogaikat vicsorgatva rám.

17. Ó, Uram, mikor nézel reám? Szabadítsd meg lelkemet tombolásaiktól; szabadítsd meg az én egyetlenemet az oroszlánok hatalmából! 

18. Téged vall a nyelvem, Uram, nagy gyülekezetekben, és az erős népek között magasztallak téged. 

19. Ne hagyd, hogy örüljenek rajtam az én hazug ellenségeim, méltatlan gyűlölőim se hunyorgassanak rám! 

20. Mert képmutatók békés szavaikkal, de haragosan álnok dolgokat koholnak. 

21. Föltátják rám a szájokat, azt mondják: Haha! A szemünkkel láttuk! 

22. Láttad - ó, Uram, ne hallgass, Uram! Ne vonulj vissza tőlem! 

23. Serkenj föl, ébredj ítéletemre, ó, Uram, Istenem, az én ügyemért! 

24. ítélj meg engem a te igazságod szerint! Ne tűrd, hogy nevessenek rajtam, Istenem! 

25. Ne mondhassák szívükben: Ha! Ez a lélek a miénk! Ne mondhassák: Elnyeltük őt! 

26. Szégyenüljenek meg, piruljanak együttesen, akik bajomnak örülnek! Szégyen és gyalázat borítsa azokat, akik felfuvalkodnak ellenem! 

27. De vigadjanak és örüljenek, akik kívánják az én igazságomat. Hadd mondják mindenkor, aki kívánja az ő szolgájának békességét: „Nagy az Úr és éljen!" 

28. Az én nyelvem pedig hirdetni fogja a te igazságodat, a te dicsőségedet egész nap." ( Pistis Sophia, 51. fejezet )

Ha értünk harcol..., velünk együtt harcol.

 

 

A szeretet a közelség művészete..., akivel egy phalanxban állsz, azokat szeretned kell, mert egy a célotok, ezért szokták a harcosok az erények közül a bajtársiasságot a legmagasabb eszmények közé sorolni. 

A melletted állótól függ szó szerint az életed. S közös a célotok, ha nem, elveszett a csata. A csatátok.

Arisztotelész negatív éllel idéz egy szólást: "Ugyanis azért szeretik egymást, mert hasznos az egyik a másiknak, és addig tart a szeretet, ameddig a haszon. Ahogy a közmondás tartja: "Glaukosz, a várost védő férfiú addig barátunk, amíg harcol", és "nem ismerik többé az athéniak a megaraiakat". ( Arisztotelész: Eudémoszi etika )

Krisztus a barátunk..., hisz egy közös célért együtt harcolunk vele egy "phalanxban". S a jelünket nem változtatjuk meg, soha.

https://boatswain69.blogspot.com/2020/09/galukosz-varost-vedo-ferfiu-addig.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/05/ime-mienk-gyermek-krisztus-vii-s-nem.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/10/ecclesia-dilacerata-csak-doglott-hal.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/05/ime-mienk-gyermek-krisztus-v-boldog.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/10/x-violent-ferment-vii-ime-mienk-gyermek.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/12/radical-martyrdom-vertanu-karakter.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/04/beke-veled-viktorunk.html

"Tegnap fenn voltam az Aetnán." II. ~ fáradhatatlan szemet alkotott az isteni Aphrodité. / "Komolytekintetű harmonié"

 "A szelíd láng csekély földet tartalmaz."

 

 

"Ananké ügye ez, régi határozata az isteneknek.
Örökérvényű, szilárd eskükkel megpecsételt:" ( Empedoklész, Tisztulások, 115, 36 )

 

Antik Lexikon, Corvina

 Már találkoztunk vele..., Platónnál is, de Parmenidésznél is:

"Ugyanaz ugyanabban maradván önmagában nyugszik, s így szilárdan ugyanott marad, mert a hatalmas Ananké a határ kötelékeiben tartja, mely kétfelől körülzárja, Ezért nem illik a létezőhöz, hogy ne legyen teljes, mert nincs hiánya, ami ha volna, mindene hiányoznék." ( Parmenidész, Töredékek )

https://boatswain69.blogspot.com/2021/07/hova-vagy-csak-elerhet-e-ii-van-es.html

Akkor a szükségszerűség a teljesség őrzője volna?

 

Ezt Empedoklész így "egészíti" ki:

"az igen hosszú életű daimónok [egyike] háromszor tízezer évre taszíttassék el a boldogoktól!
Az idők során a halandók mindenféle fajává váljanak az ilyenek, cserélgetvén az élet fáradságos ösvényeit.
Mert az aithér ereje a tengerbe űzi őket, a tenger a földi talajra köpi, a föld a fénylő Napnak sugaraiba, az meg a lég örvényeibe hajítja.
Egyik a másiktól fogadja be, ám gyűlöli valamennyi.
Közébük tartozom én is, istentől száműzött és tévelygő vagyok, átadva magam az őrjöngő Gyűlöletnek." ( Empedoklész, Tisztulások, 115, 36 )

 

Parmenidész az Igazságról szóló, Empedoklész a Tisztulások című részben beszél a szükségszerűségről.

Lehet, nincs is valódi ellentét köztük, csak már megint rosszul van feltéve a kérdés?

 

Empedoklész a világ összetartó erejét három néven nevezi:

1. Szeretet 2. Barátság ( Eddig "barátságosság" névvel tiszteltük. ) 3. Komolytekintetű Harmonié

Tegnap beszélgetésbe elegyedtem 12.b osztályos diákjaimmal a sokféleség problémájáról. A sokféleség adja életünk értelmét ( ~ "áldott hiány" ), sokféleségünk tagjaivá tesz egy közös testnek, ám a gyűlölet teszi lehetővé, hogy a tagok összecsiszolódhassanak. 

Jogunkban áll szeretetből figyelmeztessük más testrész társainkat, így kapcsolódhatsz hozzám, s nem máshogy!

S közben zajlik a "játék"..., az információgyűjtés végtelenségbe nyúló folyamata is. 

Épül a Hölderlinek végeláthatatlan sora, "háromszor tízezer évre".

 

Ananké tehát őriz és mozgat..., egyszerre mindkettő. 

Így néz ránk az Isten, a "Komolytekintetű harmonié".

S hogy e szelíd láng kevés földet tartalmazna? 

 

 Miért Empedoklészhez vonzódik Hölderlin...? A daimónok sorai nem csak magukban, de más daimónsorok egymás mellet, egymás hatására is fejlődnek, változnak. A tagok "bevonzzák" egymást.

"ahogy egymáson keresztülfutnak, máskor más és más keletkezik és örökkön örökké hasonló" ( Empedoklész, A Természetről, 17, 19 )

"Lehet, hogy így állt a dolog, mert eszembe jutott, hogy Surám Baót első ízben akkor láttam, amint érkezésemkor partra szálltam a kikötőben. Az öreg szádhu mosolyogva nézett rám, amint elmentem mellette, s egy virágfüzért nyújtott felém, amit én udvariasan megköszönve elutasítottam, mert holmi baksislesőnek tartottam az öreg „fakírt” Az indusok ugyanis ilyen virágfüzérekkel fogadják érkező barátaikat, búcsúzóul is megajándékozzák őket virágfüzérekkel; de a szádhu nem várt senkit és különösnek találtam, hogy éppen nekem ajánlja fel a kezében tartott igénytelen füzért. Ismerősöm mindezt hindu észjárás szerint azzal magyarázta, hogy még előző életünkben valami kapcsolat lehetett a szádhu közt és köztem és a szent ember tudta, hogy jövök, és azt is tudta, hogy ismerősömnél tartózkodom, amikor felkeresett és megáldott.” ( Baktay Ervin: India. Szukits kiadó – 347-348 oldal  )

A program Empedoklész és Hölderlin számára eredendően közös, s e valóság egyszerre szellemi és anyagi, időben lévő és azon kívüli.

"Törvénykönyvünkbe a természet törvényeit írjuk - midőn a semmiféle könyvbe be nem írható isteni Természet a közösség szívében él majd." ( Hölderlin, Hüperion, 207 )

"Egyszer a Szeretet révén mindenek eggyé egyesülnek: tagokká, melyeknek sorsról rendelt birtoka a test, midőn virágjában virágzik az élet."  ( Empedoklész, A Természetről, 20, 19 ) 

 

A Hold fénye valóságos vagy illuzórikus? Anyagi vagy szellemi valóság?

 

 

A holdat nem lehet ellopni.

Rjókan egyszerű életet élt kicsinyke kunyhójában, a hegy lábánál. Az egyik éjszakán egy tolvaj tört be a kunyhóba, felforgatta, de nem talált semmit, amit ellophatott volna.
Rjókan éppen visszatért, és elcsípte a tolvajt. - Biztosan hosszú urat kellett megtenned, hogy láthass engem - mondta Rjókan a csavargónak. - Nem térhetsz vissza üres kézzel. Kérlek, fogadd el a ruhámat ajándékba. A tolvaj elképedt, fogta a ruhát és elsomfordált. Rjókan, a holdban gyönyörködve, meztelenül ült:

- Szegény ember - merengett a zen mester -, bárcsak
neki adhattam volna ezt a gyönyörű holdat is!

Ekkor írta a következő haikut:

Kifosztva áll szegény lakom,
de a rabló a holdsugárt
meghagyta itt az ablakon. ( Ryokan )

 

Vagy ahogy maga Empedoklész írta:

"Ahogy a sugár a Hold széles körének verődik. Félelem nélküli tekintettel sugárzik vissza az Olümposzra." ( Empedoklész, a természetről, 45-46, 24 )

Mi ilyesfajta valóságok vagyunk. Gyűlölet és Szeretet. Ananké ( Szükségszerűség ) és Diké ( Igazság ) kétszer kettős fogásában. 

S olyan tiszták, komoly szemmel nézők, harmonikusak, mint a Hold fénye.

 

 Ha valaki nem értene egyet a bejegyzés első vagy második részével, annak két idézetet ajánlanék figyelmébe:

"Arisztotelész közli, hogy Empedoklész tanítványai kívülről megtanulták tanítójuk verseit, és el tudták "hadarni", jóval azelőtt, hogy felfogták volna az értelmüket: a megértéshez ugyanis idő kell, másképp nincs mód az elmélyedésre." ( George Thomson, Az első filozófusok, A tiszta ész, 2, 268 ) 

Másrészt Szung Szán mester kis versét:

"Az ember útja, üres kézzel jössz, üres kézzel távozol. Ilyen az ember. Honnan jöttél mikor megszülettél? Hová mész, mikor meghalsz? Az élet olyan mint a felhő, amelyik épp megjelenik. A halál olyan mint a felhő, amelyik épp eltűnik. Az égen úszó felhő eredetileg nem létezik. Élet és halál. A jövés és a menés éppen ilyenek. De mégis van egy dolog, ami mindig tiszta marad. Ez az egyszerű és tiszta nem függ élettől és haláltól. Mégis, mi ez, ami egyszerű és tiszta?" ( Szung Szán ) 

 

I. nulla ~ Hazug örömöket állít!

 "...hogy megtartsa őket a bűnben"

"Úgy tekintette az egészet, mintha csupán valami időtöltő játék vesztese lenne." ( Hölderlin, Hüperion, 226 )  

 

Sok embernek voltam már lelkivezetője..., mind irányítani akart...; de Ő volt-e az, aki befolyásolni szeretett volna? S ha vezetést kért, miért akarta átvenni az irányítás?

 

I. "Rip", a nulla:

 Loyolai Szent Ignác ezt így határozta meg:

"a) A bűnösök elé, akik a bűn rabjai, a gonosz szellem hazug örömöket állít, hogy megtartsa őket a bűnben; a jó szellem nyugtalanságot, lelkiismeret-furdalást támaszt bennük, hogy kilépjenek a bűn hatalma alól.

b) A megtértek elé a gonosz lélek akadályokat állít, hogy elkedvetlenítse őket; a jó szellem kedvet és bátorságot önt beléjük és tovább ösztönzi őket a jóra."

 

"A bűnösök elé, akik a bűn rabjai, a gonosz szellem hazug örömöket állít, hogy megtartsa őket a bűnben."

 

Ezekből lesznek legtöbben neked is az Agorán..., sok-sok "pótcselekvő" és "időpazarló", akiket vádol ugyan a "sentinel"..., szenvednek is ettől, de gyengék változtatni ezen. Ezért hitelesnek tűnő személyt keresnek, aki visszaigazolja, okkal nem tudnak változni..., s  hogy rendben való ez így, hisz ha nem is jó, de legalább mutatós, nem baj ha nem tud sehol sem teljesíteni - impotens mindenben, de például egy számítógépes játékban még ő a "király". 

Ezzel is telik az idő...

 

"Úgy tekintette az egészet, mintha csupán valami időtöltő játék vesztese lenne."

 

Mindegy; - elkedvetlenítést a jóban és megerősítést a bűnben, ezt várják tőlünk.  

"Nem ismerték el ugyanis az Istentől való megigazulást, s a magukét igyekeztek helyébe állítani." ( Róm 10,3 )

 De csak ennyi volna egy ember élete?

A görög hagyomány..., főleg Arisztotelészre gondolok, a legmagasabb színvonalú tevékenységnek a szemlélődést nevezik. Nem is rossz az, s jó tanácsadó is..., de ki képes ma már ilyesmire.., ugyanis ehhez sok munkával kialakított "látásmód" kell. 

Munka..., mondom, s elértünk egy sarkalatos ponthoz.

A keresztény gyakorlat, de általában minden misztikus tapasztalat azt sugallja, hogy a szeretet legmagasabb szintje nem a megvilágosodás, a célja sem az. Hanem a többiekért, az egész teremtett világért végzett munka. A munka előtte, s közben is aszkézis..., a lehető legjobb értelemben. S sok lemondás...

A munka meghatározása szerint, - "spontán örömmel végrehajtott alkotó tevékenység"..., mint egy játék, de ahhoz hogy ilyen legyen sokat kell gyakorolni. Mint bármihez, ha jók akarunk lenni benne.

Ha nem akarnak tovább "nulla" lenni..., erre felé visz az út.

 

No, ezt nem fogják szeretni!!! S így minket sem..., dolgozz, gyakorolj, dolgozz, gyakorolj,..., s így "körbe-körbe"!

Hittel, reménnyel és szeretettel. 

Különben meghalsz..., ugyanis csak a szeretet éltet.

https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/az-istenhez-sziv-egyszeruen-benyit.html

 

  Nem az a feladatunk, hogy csökkentsük a lelkifurdalásukat..., sőt! Aki szeret, annak lelkiismeret furdalása kell legyen..., mert felelősséget érez.

A "kertészkedésnél" még visszatérünk erre...

 

"Ha nem akarnak tovább "nulla" lenni...," nem erre vezet az Út.