Ki az első rejtély? II. ( És világossághimnuszt adott nekem. ) ~ "e himnuszát illetően a te világosságerőd egykor Dávid által prófétált." / "The Light I have distinguished from the Darkness." / "hirtelen fényes felhő borult rájuk"

"Arra az útra vezetett, mely az én területemre visz." 

"És világossághimnuszt adott nekem."

 

 

 

Kaparunk a gödörben...

 "vajon fényre segítjük magunkat, vagy hát mi után kaparunk, kaparunk, kaparunk mi ebben a gödörben?" ( Hans Magnus Enzensberger, Prehistória ) "What are we scratching, scratching, scratching for in this pit?"

https://boatswain69.blogspot.com/2023/07/iii-ratko-jozsef-6-prehistoria-ebbol.html

 Jézus és tanítványai a helyen..., ruhája ragyogott...

"Come, my Lord Jesus, the Savior of souls, who hast saved me from the drunkenness and Error of the world. Thou art the Paraclete: thy Light shines forth in me like the lamp of Light: Thou hast taught me to bless God and his Lights." 

"The Light I have distinguished from the Darkness, life from death, Christ and the Church I have distinguished from the deceit of the world."

 

https://boatswain69.blogspot.com/2023/06/manicheusok-iii-psalms-to-jesus-v-ha.html

 

"Hat nap múlva Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és testvérét, Jánost, s fölment külön velük egy magas hegyre. Ott elváltozott előttük: arca ragyogott, mint a nap, ruhája pedig olyan fehér lett, hogy vakított, mint a fény. S íme, megjelent nekik Mózes és Illés, és beszélgettek vele. Péter erre így szólt Jézushoz: „Uram, jó itt nekünk! Ha akarod, csinálok ide három sátrat: egyet neked, egyet Mózesnek, egyet pedig Illésnek.” Amíg beszélt, hirtelen fényes felhő borult rájuk, s a felhőből szózat hallatszott: „Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik, őt hallgassátok!” Ennek hallatára a tanítványok arcra borultak, s igen megrémültek. Jézus odalépett hozzájuk és megérintette őket: „Keljetek fel, ne féljetek!” Amikor tekintetüket fölemelték, nem láttak senkit, csak egyedül Jézust. A hegyről lefelé jövet Jézus rájuk parancsolt: „Ne szóljatok a látomásról senkinek, amíg az Emberfia föl nem támad a halálból!” A tanítványok megkérdezték: „Miért mondják az írástudók, hogy előbb Illésnek kell eljönnie?” Így felelt: „Illés ugyan eljön és helyreállít mindent. Csakhogy én azt mondom nektek: Illés már eljött, de nem ismerték fel, úgy bántak vele, ahogy akartak. Így szenved majd tőlük az Emberfia is.” Ekkor a tanítványok megértették, hogy Keresztelő Jánosról beszélt nekik.  

 

(...) 

 

Amikor együtt jártak-keltek Galileában, Jézus ezt mondta nekik: „Az Emberfiát az emberek kezére adják. Megölik, de harmadnap feltámad.” Erre igen elszomorodtak." ( Mt 17,1-13; 22-23 )

 

Καὶ μεθ’ ἡμέρας ἓξ παραλαμβάνει ὁ Ἰησοῦς τὸν Πέτρον καὶ Ἰάκωβον καὶ Ἰωάννην τὸν ἀδελφὸν αὐτοῦ, καὶ ἀναφέρει αὐτοὺς εἰς ὄρος ὑψηλὸν κατ’ ἰδίαν. καὶ μετεμορφώθη ἔμπροσθεν αὐτῶν, καὶ ἔλαμψεν τὸ πρόσωπον αὐτοῦ ὡς ὁ ἥλιος, τὰ δὲ ἱμάτια αὐτοῦ ἐγένετο λευκὰ ὡς τὸ φῶς. καὶ ἰδοὺ ὤφθη αὐτοῖς Μωϋσῆς καὶ Ἠλίας συλλαλοῦντες μετ’ αὐτοῦ. ἀποκριθεὶς δὲ ὁ Πέτρος εἶπεν τῷ Ἰησοῦ · Κύριε, καλόν ἐστιν ἡμᾶς ὧδε εἶναι · εἰ θέλεις, ποιήσω ὧδε τρεῖς σκηνάς, σοὶ μίαν καὶ Μωϋσεῖ μίαν καὶ Ἠλίᾳ μίαν. ἔτι αὐτοῦ λαλοῦντος ἰδοὺ νεφέλη φωτεινὴ ἐπεσκίασεν αὐτούς, καὶ ἰδοὺ φωνὴ ἐκ τῆς νεφέλης λέγουσα · Οὗτός ἐστιν ὁ υἱός μου ὁ ἀγαπητός, ἐν ᾧ εὐδόκησα · ἀκούετε αὐτοῦ. καὶ ἀκούσαντες οἱ μαθηταὶ ἔπεσαν ἐπὶ πρόσωπον αὐτῶν καὶ ἐφοβήθησαν σφόδρα. καὶ προσῆλθεν ὁ Ἰησοῦς καὶ ἁψάμενος αὐτῶν ⸃ εἶπεν · Ἐγέρθητε καὶ μὴ φοβεῖσθε. ἐπάραντες δὲ τοὺς ὀφθαλμοὺς αὐτῶν οὐδένα εἶδον εἰ μὴ αὐτὸν Ἰησοῦν μόνον. Καὶ καταβαινόντων αὐτῶν ἐκ τοῦ ὄρους ἐνετείλατο αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς λέγων · Μηδενὶ εἴπητε τὸ ὅραμα ἕως οὗ ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου ἐκ νεκρῶν ἐγερθῇ. καὶ ἐπηρώτησαν αὐτὸν οἱ μαθηταὶ λέγοντες · Τί οὖν οἱ γραμματεῖς λέγουσιν ὅτι Ἠλίαν δεῖ ἐλθεῖν πρῶτον; ὁ δὲ ἀποκριθεὶς εἶπεν · Ἠλίας μὲν ἔρχεται καὶ ἀποκαταστήσει πάντα · λέγω δὲ ὑμῖν ὅτι Ἠλίας ἤδη ἦλθεν, καὶ οὐκ ἐπέγνωσαν αὐτὸν ἀλλὰ ἐποίησαν ἐν αὐτῷ ὅσα ἠθέλησαν · οὕτως καὶ ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου μέλλει πάσχειν ὑπ’ αὐτῶν. τότε συνῆκαν οἱ μαθηταὶ ὅτι περὶ Ἰωάννου τοῦ βαπτιστοῦ εἶπεν αὐτοῖς. 

 

(...)

 

Συστρεφομένων δὲ αὐτῶν ἐν τῇ Γαλιλαίᾳ εἶπεν αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς · Μέλλει ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου παραδίδοσθαι εἰς χεῖρας ἀνθρώπων, καὶ ἀποκτενοῦσιν αὐτόν, καὶ τῇ τρίτῃ ἡμέρᾳ ἐγερθήσεται. καὶ ἐλυπήθησαν σφόδρα.  

 

 "καὶ ἐλυπήθησαν σφόδρα.", írja az evangélium..., de ez még Jézus búcsú és főpapi beszéde előtt volt..., s mielőtt még megkapták volna a Szentlelket, ami a Vigasztaló..., aki lehetővé teszi a Fény gyermekeinek, hogy szembeszálljanak a Sötétséggel. 

 

Ő a "Fény a Lámpánkban", ahogy a manicheusok mondják.

 

Nem kell minket megmenteni! Meg vagyunk mi már mentve, eredendően, már születésünk előttől kezdve.

 "Amikor Mária ezeket mondta, így szólt az Első Rejtély: 

  - Nagyon szép, Mária, áldott vagy te. És az Első Rejtély újra folytatta beszédét, és azt mondta tanítványainak: 

  - PISTIS SOPHIA folytatta dicsérő énekét, és így szólt: 

  1. A világosság lett a megmentőm.  

2. És sötétségemet világossággá változtatta; és a káoszt körülöttem szétszakította, s engem világossággal övezett fel.  

Amikor az Első Rejtély ezeket elmondta, Márta lépett elő, és így szólt:  

- Uram, erre vonatkozóan a te erőd egykor Dávid által prófétált: 

11. Az Úr lett az én segítségem.  

12. Siralmamat vígságra fordította; leoldozta gyászruhámat, és körülövezett örömmel.

  Amikor az Első Rejtély ezt hallotta Mártától, azt mondta neki: 

  - Nagyon jó, Márta!  

Az Első Rejtély folytatta beszédét, és ezt mondta tanítványainak: 

  - PISTIS SOPHIA folytatta himnuszát, és így szólt: 

  1. Erőm, dicsérd a világosságot, s ne felejtsd el a sok világosságerőt, melyet adott neked.  

2. Bennem minden erő dicsérje az ő szent Rejtélyének nevét:  

3. Aki minden bűnödet megbocsátja, aki megmentett téged minden bajodtól, amellyel Authádész teremtményei zaklattak téged; 

  4. aki a te világosságodat megmentette Authádész teremtményeitől, melyek a pusztulás hozzátartozói; és aki irgalmasságában téged világossággal koszorúzott meg, hogy megváltson;  

5. aki megtisztult világossággal töltött meg téged. Alapjaidtól megújulsz, mint a magasság Láthatatlanjai. PISTIS SOPHIA ezekkel a szavakkal fejezte ki dicséretét, mert megmenekült, és mindenre emlékezett, amit tettem érte." ( Pistis Sophia, 73. fejezet )

"Amikor az Első Rejtély ezeket mondta, így szólt a tanítványaihoz: 

  - Aki ezeknek a dolgoknak a jelentését megértette, az lépjen elő, és mondja meg nyíltan.

 Ekkor újra Mária lépett elő, és így szólt: 

  - Uram, PISTIS SOPHIÁNAK e himnuszát illetően a te világosságerőd egykor Dávid által prófétált:  

1. Áldjad én lelkem az Urat, és egész bensőm az ő szent nevét. 

2. Áldjad én lelkem az Urat, és el ne feledkezzél semmi jótéteményéről. 

3. Aki megbocsátja minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet.  

4. Aki megváltja életedet a koporsótól; kegyelemmel és irgalmassággal koronáz meg téged.

5. Aki jóval tölti be a te lelkedet, és megújul a te ifjúságod, mint a sasé. A sas is a magasban lakik, mint a Láthatatlanok. 

Ez tehát azt jelenti, hogy a SOPHIA fel fog ragyogni, mint a Láthatatlanok a magasságban, amilyen ő is volt kezdetben. 

  Amikor az Első Rejtély ezeket hallotta Máriától, azt mondta:  

- Nagyszerű, Mária, áldott vagy te!  

Ezután az Első Rejtély folytatta beszédét, és ezt mondta a tanítványoknak: 

  - Fogtam a PISTIS SOPHIÁT, és felvezettem egy olyan területre, mely a tizenharmadik eon alatt terül el. És a világosságnak egy új Rejtélyét adtam neki, mely nem az ő eonjától, nem a Láthatatlanok területéről való. Továbbá adtam neki egy világossághimnuszt, hogy az eonok archonjai mostantól kezdve ne árthassanak neki. És ott helyeztem el őt, amíg utána nem megyek, hogy felvigyem magasabb helyére. Úgy történt, hogy amikor erre a területre vittem, újra ezt a himnuszt mondta: 

1. Tele bizalommal hittem a világosságban, és ő emlékezett rám és meghallgatta dicsérő énekemet.  

2. Erőmet a káoszból és az egész anyag legalsó sötétségéből felvezette, és felemelt engem. Egy magasabb és biztos eonba vitt. Arra az útra vezetett, mely az én területemre visz.  

3. És új Rejtélyt adott nekem, mely nem az én eonomtól való. És világossághimnuszt adott nekem. Most, ó, Világosság, minden archon látni fogja, mit cselekedtél velem, félni fognak és hisznek majd a világosságban.  

Ezt a himnuszt mondta tehát PlSTIS SOPHIA, és örült, hogy kiemeltetett a káoszból és a tizenharmadik eon alatti területekre vezették. 

Nos, akinek az értelme kész megérteni PISTIS SOPHIA himnuszának gondolatát, az lépjen elő és mutassa meg.  

András lépett elő, és így szólt:  

- Uram, erről prófétált egykor a te világosságerőd a 40. zsoltárban Dávid által:  

1. Türelmesen vártam az Urat, és hozzám hajolt és meghallgatta a kiáltásomat. 

2. És kivont engem a pusztulás gödréből, a sáros fertőből, és sziklára állította fel lábamat, megerősítvén lépteimet.  

3. És új éneket adott szájamba, a mi Istenünknek dicséretét. Sokan fogják látni, és megfélemlenek, és bíznak az Úrban.  

Amikor András előadta PISTIS SOPHIA gondolatát, azt mondta neki az Első Rejtély: 

  - Kitűnő, András, te áldott!" ( Pistis Sophia 74. fejezet ) 

 

Énekeljük a "világossághimnuszt"..., ki-ki a magáét. A maga bölcsessége szerintit. 

https://boatswain69.blogspot.com/2020/08/nyolcadik-utolso-szabaly-enekelj.html

 

 

"És kivont engem a pusztulás gödréből, a sáros fertőből, és sziklára állította fel lábamat, megerősítvén lépteimet." 

  

Gnosztikus irodalom CI. / Πίστις Σοφία LX. ~ "és a világosságba vezeti őket."

 "(...) és a világosságba vezeti őket."

 

 

 "Mária felelt, azt mondván a Megváltónak: 

- Uram, mielőtt az archonok területére jöttél, és mielőtt leszálltai a világba, egyetlen lélek se ment be a világosságba?

A Megváltó felelt, azt mondván Máriának: 

- Bizony, bizony mondom nektek: mielőtt a világba jöttem, egyetlen lélek se ment be a világosságba. Most pedig, hogy eljöttem, megnyitottam a kapukat a világossághoz, és az utakat, amelyek oda vezetnek, feltártam. 

Aki a rejtélyekhez méltóan cselekszik, az megkapja ezeket és bemegy a világosságba. 

Mária folytatta, azt mondván: 

- Uram, azt hallottam ugyanis, hogy a próféták bementek a világosságba. 

És a Megváltó, folytatván, így szólt Máriához: 

- Bizony, bizony mondom neked: Egyetlen próféta sem ment be a világosságba, hanem az eonok archonjai beszéltek velük az eonokból és az eonok rejtélyét közölték velük. 

És amikor Én az eonok területéhez jöttem, visszafordítottam Éliást [Illést] és keresztelő János testébe küldtem. 

A többieket szintén tisztességes testekbe vittem vissza, amelyek megtalálják a világosságrejtélyeket, felmennek a magasba és öröklik a világosságbirodalmat. 

Ábrahámnak és Izsáknak és Jákobnak ellenben megbocsátottam minden bűnüket és rossz tettüket, az eonokban adtam oda nekik a világosság rejtélyeit, és Jabraóth és minden megtért archon területére helyeztem őket. 

És ha felmegyek a magasságba, és a világossághoz akarok menni, akkor az ő lelkeiket felviszem magammal a világossághoz. 

De bizony mondom neked Mária: nem fognak ők a világossághoz menni, mielőtt el nem vittem a világossághoz a te lelkedet és a te testvéreidét. 

A többi pátriárkát és igazat Ádám idejétől mostanig, akik az eonokban és az archonok minden rendjében vannak, amikor az eonok területére jöttem, a világosság Szüze által visszavitettem testekbe, tisztességesekbe, melyek mind megtalálják majd a fényrejtélyeket, bemennek a világosságba, és öröklik a világosságbirodalmat. 

Mária, felelvén, azt mondta: 

- Áldottak vagyunk mi az emberek között e dicsőségek miatt, amelyeket te megnyilvánítottál nekünk. 

A Megváltó így szólt Máriához és minden tanítványához: 

- Meg fogok nektek nyilvánítani minden dicsőséget a magasságról, a legbelsőbbtől a lekülsőbbekig, hogy tökéletesek legyetek minden ismeretben és minden bőségben és a legmagasabbakban és a legmélyebbekben. 

Mária folytatta, és így szólt a Megváltóhoz: 

- Uram, íme nyíltan, pontosan és világosan felismertük, hogy Te hoztad el a világosságbirodalom rejtélyeinek kulcsait, mely a lelkeknek megbocsátja a bűnöket, megtisztítja, ragyogó világossággá teszi és a világosságba vezeti őket."( Pistis Sophia 135. fejezet )

 

"(...) és a világosságba vezeti őket."

Γνῶσις XX. / εσχατολογία IV. / ανομία III. / επισήμον IV. / "ebed jahwe" ( עֶבֶד יהוה‎ ) V. ( ) / "üdvösségváró eszkatológia" III. ~ "Nézeteinknek ő a vádlója," / meg lehet csinálni.

 Szolga ( עֶבֶד  ) IV.

"Az emberek a siratást
A Jó álmáért is megérdemlik." ( Ady Endre )

 

 

 "Halálról halál jut eszünkbe, gyilkosságról pedig gyilkosság." - mondja egy helyütt Peter Falk a Columbo bűnügyi sorozatban.

Ἴδε Ἠλίαν φωνεῖ.", "Illést hívja" - mondják a jelenlévők Jézus felkiáltásakor.

 

"Az út felfelé és lefelé ugyanaz...", - mondja Hérakleitosz.

 

I. Vigasztaló...

"A tökéletes tisztaság nem lehet más, mint a köztünk jelenlevő Isten. Ha más lenne, mint Isten, nem lenne tiszta. Ha Isten nem lenne jelen, sohasem üdvözülhetnénk. Aki kapcsolatot teremt a tisztasággal, a lelkében rejlő rossz minden borzalma az isteni tisztaság szeretetévé alakul át. Ezért volt Mária Magdolna és a jobb lator a szeretet kiváltságosa." ( Simone Weil )

https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/egy-lett-kozulunk-mindorokre.html

 

 II. S valaki aki az ami, s az aki:

"Ami vagyok, az akarok lenni." ( Vértanúakták és szenvedéstörténetek, A scilliumi vértanúk aktája, 56 )

 https://boatswain69.blogspot.com/2021/05/tuo-tibi-judicio-est-utendum-iv-ha.html 

Ezt a két szerepet kínálja fel nekünk Jézus..., s bizonyítja a próféciának megfelelően, meg lehet csinálni.

Lehetsz vigasztaló összekötő kapocs ég és föld között, s közben nem kell megtagadnod egyéni sorsodat küldetésedet, sőt így teljesedhet csak ki igazán.

"S mintha e boldogok egyike lennél, mintha te küldtél volna, hogy éljek, s jár képed, amerre megyek, (...)" ( Hölderlin, Istenek így egykor, 41 )

https://boatswain69.blogspot.com/2021/05/intimity-onkentes-joindulatu-erzulet.html 

 

Ezért mondja Pál apostol:

Tudjuk, hogy az Istent szeretőknek minden javukra válik, azoknak, akik az ő végzése értelmében meghívást kaptak, hogy szentek legyenek. Mert akiket eleve ismert, azokat eleve arra is rendelte, hogy hasonlók legyenek Fia képmásához, s így ő elsőszülött legyen a sok testvér között. Akiket pedig eleve elrendelt, azokat meg is hívta; és akiket meghívott, azokat megigazultakká is tette; akiket pedig megigazultakká tett, azokat meg is dicsőítette." ( Rom 8,28-30 )

Gustav Doré, Elijah's Ascent in a Chariot of Fire

^"Leselkedjünk tehát az igazra, mert az utunkban áll,
és ellenkezik tetteinkkel,
törvényszegést vet a szemünkre,
s megszól, hogy vétettünk a tisztesség ellen.

Azzal kérkedik, hogy nála van az Isten ismerete,
és Isten gyermekének mondja magát."

Nézeteinknek ő a vádlója,

még az is terhes nekünk, ha látjuk őt,
mert élete másokétól különbözik,
és ösvényei egészen különösek.

Ő komolytalannak néz minket,
tartózkodik útjainktól, mint a szennytől,
s boldognak hirdeti az igazak végét,
és azzal dicsekszik, hogy Isten az ő atyja.

Lássuk tehát, igazak-e beszédei?
Tegyük próbára, mi lesz majd vele,
tudjuk meg, milyen lesz a vége!

Mert ha az igaz Isten gyermeke, akkor ő meg is óvja,
és kiragadja ellenségei kezéből.

Tegyük őt próbára szidalommal, kínzással,
hogy megismerjük szelídségét,
és kipróbáljuk állhatatosságát!

Ítéljük őt gyalázatos halálra,
mert – amint mondja – oltalomban részesül!" ( Bölcs, 2,12-20 )

 

Van híd a túloldalra!

Azoknak, akikben még van törekvés a Jóra..., "meg lehet csinálni"!

"Mindig volt titkos, valamis
Názáretje az emberi Jónak,
Honnan elindult könnyesen,
Dagadón, szánva bús milliókat
És soha nem ölt meg iszap
Bátor, nagy vizü s tiszta folyókat.

Folyók, szívek, ne féljetek
S bénult szívem se, te, ki eddig
Nem merted elég könnyesen
Mélyítni szent folyóknak a medrit.
Az emberek a siratást
A Jó álmáért is megérdemlik.

Dagadjatok meg, szent folyók,
Szivek, kik még hajléki a Jónak,
Sírjátok ki könnyeitek,
Hozsánna ma a bízó síróknak,
Hozsánna, bízó Tegnapunk
S hozsánna neked szent árú Holnap." ( Ady Endre, Hozsánna bízó síróknak )

https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/a-siras-jo.html

Γνῶσις XIX. / εσχατολογία III. / ανομία II. / επισήμον III. / "ebed jahwe" ( עֶבֶד יהוה‎ ) IV. ( Ἴδε Ἠλίαν φωνεῖ. ) / "üdvösségváró eszkatológia" II. ~ "Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?" / Körülvett engem nagy sereg kutya, a gonoszok zsinatja körülfogott engem.

 Szolga ( עֶבֶד  ) III.

 "ἐν ὁμοιώματι ἀνθρώπων γενόμενος · καὶ σχήματι εὑρεθεὶς ὡς ἄνθρωπος"

 

 

 Teljes elhagyatottság éneke...

"καὶ τῇ ἐνάτῃ ὥρᾳ ⸃ ἐβόησεν ὁ Ἰησοῦς φωνῇ μεγάλῃ · Ἐλωῒ ἐλωῒ λεμὰ σαβαχθάνι; ὅ ἐστιν μεθερμηνευόμενον Ὁ θεός μου ὁ θεός μου, εἰς τί ἐγκατέλιπές με; καί τινες τῶν παρεστηκότων ἀκούσαντες ἔλεγον · Ἴδε Ἠλίαν φωνεῖ." ( Mk 15,34-35 )

 ..., a 22. zsoltár.

"Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?
Távol van szabadulásomtól
hangos jajveszékelésem.

Én Istenem, kiáltok nappal,
de te nem hallgatsz meg,
és éjjel is, de nyugtot nem találok.

Pedig te szent vagy
és Izrael dicsérete között laksz.

Benned bíztak atyáink,
bíztak, és te megszabadítottad őket.

Hozzád kiáltottak és megszabadultak,
benned bíztak és meg nem szégyenültek.

Én azonban féreg vagyok, nem ember,
embereknek gyalázata, népnek utálata.

Aki csak lát, mind gúnyt űz belőlem,
félrehúzza ajkát, fejét csóválgatja:

»Az Úrban bízott, mentse meg őt,
szabadítsa meg, ha kedvét leli benne.«

Hiszen te vagy, aki kihoztál engem anyám méhéből,
te vagy reménységem anyám emlője óta.

Rád voltam utalva anyám ölétől,
anyám méhétől fogva te vagy az Istenem.

Ne légy távol tőlem,
mert közel a nyomorúság,
és nincs, aki segítséget nyújtana.

Körülvett engem sok tulok,
Básán bikái körülfogtak engem.

Kitátották felém szájukat,
mint ragadozó és ordító oroszlán.

Szétfolytam, miként a víz,
minden csontom kificamodott,
szívem, mint a viasz,
megolvadt bensőmben.

Ajkam, mint a cserép, kiszáradt,
nyelvem ínyemhez tapadt,
lesújtottál a halál porába.

Körülvett engem nagy sereg kutya,
a gonoszok zsinatja körülfogott engem.
Átlyuggatták kezemet és lábamat,

megszámlálhattam minden csontomat.
Néznek rám, bámulnak engem,

elosztották maguk között ruháimat,
és köntösömre sorsot vetettek.

De te, Uram, ne légy távol tőlem,
én erősségem siess segítségemre!

Szabadítsd meg lelkemet a kardtól,
egyetlenemet a kutyák karmából!

Ments meg az oroszlán torkából,
engem, a megalázottat, a bölény szarvától!

Hadd hirdessem testvéreimnek nevedet,
a gyülekezetben hadd dicsérjelek:

Ti, akik félitek az Urat, dicsérjétek őt,
Jákob minden utóda, magasztaljátok őt!
Félje őt Izrael minden utóda,

Mert ő nem veti meg és nem nézi le a szegény nyomorúságát,
nem fordítja el tőle tekintetét,
és meghallgatja, amikor hozzá kiált.

Rólad szól dicséretem a nagy gyülekezetben;
amit fogadtam, teljesítem azok előtt, akik félik őt.

Jóllakásig esznek majd a szegények,
akik keresik az Urat, dicsérik majd őt:
»Éledjen fel szívük mindörökre!«

Észbe kap és megtér az Úrhoz a föld minden határa,
és leborul színe előtt
a nemzetek valamennyi családja.

Mert az Úré a királyi hatalom,
és ő uralkodik a nemzeteken.

Csak őt imádják mind, akik a földben alszanak;
leborulnak előtte mindazok, akik a porba leszállnak.
Neki él majd a lelkem,

Neki szolgálnak majd utódaim.
Az Úrról beszélnek az eljövendő nemzedéknek,

az ő igazságát fogják hirdetni a születendő népnek:
»Így cselekedett az Úr!« ( Zsolt 22 )

 

De hamis remény ez..., olyan farizeus-, szadduceus- esetleg zelóta-féle. 

Istennek nem ilyen céljai vannak, hát egy tőle érkező közvetítő sem lehet ilyen.

A jelenlévők megjegyzése mondhatni "zseniális": Ἴδε Ἠλίαν φωνεῖ."

 De ha tudták..., miért is kellett megölniük?

Lucas Cranach the Elder, Christ as the Man of Sorrows