Az érett személyiség II. ( "Niveau spirituel" ) ~ Az érem két oldala: έρως ( amor concupiscentiae ) - αγάπη ( amor benevolentiae et amicitide )

"Legelsőnek az istenek közül Erószt eszelte ki..." ( Parmenidész, Töredékek )

"Tehát Erósz először is valaminek a szerelme, másodsorban, pedig mindig annak, aminek híjával van?

- Igen - mondta." ( Platón, Lakoma, 985 )

 

"Szépséges világodnak és rútságommal rohantam neki. Velem voltál, de én nem voltam veled. Távol tartottak tőled engem olyan dolgok, amelyek nem léteznének, ha nem volnának benned." ( Szent Ágoston, Vallomások, 10. könyv, XXVII. fejezet )

"Tehát az, ami bennünket az égnek visszaad, nem az ismeret, hanem a szerelem. Mármost az ültetés rendje az égi asztalnál is a szerelem különféle fokozatai szerint igazodik." ( Marsilio Ficino, A szerelemről, avagy magyarázat Platón A lakoma című művéhez, 205 )

"Mert sohasem látta volna meg a napot, ha nem lenne napszerű a szemünk és a lélek sohasem látta volna meg a szépséget, hogyha maga nem lett volna szép. Váljék tehát elsősorban istenszerűvé és széppé mindaz, aki a jót és a szépet szándékszik szemlélni" ( Plotinosz, A szépről, I. Enn. 6. könyv, 9 )

"... a szerelem által Isten felé fordítva Isten fényét ragyogta vissza." (...) ahogy a szem a nap fénye felé: (...)" ( Marsilio Ficino, A szerelemről, avagy magyarázat Platón A lakoma című művéhez, 191 )

 "Mert önmagával mindenfelől egyenlő, egyformán találkozik határaival." ( Parmenidész, Töredékek )

"Csak egy (és veleszületett) motivációnk van, hogy kölcsönhatásba lépjünk a világgal" ( Joseph Nuttin )

"A keresztény Istenkép, az ún. "Istenélmény" a közösséghez vezet, (...) " ( Vass György: Közösség és Istenélmény, III.4. Pneumatikus Istenkép és közösségi élmény )

 "Mi következik azonban ebből? Ha egyesek hűtlenné váltak, vajon az ő hűtlenségük megszünteti-e Isten hűségét?" ( Róm 3,3 )

"Ennek a tökéletességnek az a paradoxonja, hogy nem egyszerűen utánzás és gyakorlás, hanem mindenekelőtt a megtérés kegyelmének eredménye." ( Vanyó László, "legyetek tökéletesek...", Bevezetés, 7 )

 

 

"Bonum est diffusivum sui - ami jó, az természete szerint kiárasztja és közli önmagát."

 

  

 "Furcsa ez a kereszténység! Azt parancsolja az embernek, hogy ismerje be, hogy, aljas, megvetésre méltó, és ugyanakkor azt is megparancsolja neki, hogy olyan akarjon lenni, mint Isten." ( Blaise Pascal: Az ember nagysága és nyomorúsága, A kereszténység igazsága, 537 )

"De a Logosznak magának kellett megjelennie és segítenie. Művének oly bonyolultnak kellett lennie, mint amilyen az igény: Egyeseknek valóban meg kellett mutatnia a halálon és a démonokon aratott győzelmet, "istenemberként" áldozatot kellett hoznia, amely a bűn kiengesztelését ábrázolja, váltságdíjat kellett fizetnie, amely véget vetett az ördög uralmának - röviden: ,,tényekben megmutatkozó, érthető megváltást kellett hoznia (a pogányegyházban Origenész rendelkezik először kiengesztelési és jóvátételi elmélettel; de vegyük figyelembe, milyen korban írt). Mások Számára viszont isteni tanítóként és hierurgoszként a megismerés mélységeit kellett feltárnia s ezzel új életelvet hoznia nekik, hogy immár részesüljenek az ő életében, és összefonódva az isteni lényeggel, maguk is Istenivé váljanak." ( Adolf von Harnack, Dogmatörténet, 24.§ Origenész, 94. ) 

"Érosz és az isteni szeretet. A szeretetet jelentő klasszikus görög szó, az érosz ( έρως ), általában az érzéki szerelemre vonatkoztatva (erotika) tovább él minden nyugati nyelvben. De ennek a szónak a görög bölcseletben, főleg Platón és Arisztotelész gondolkodásában, sokkal mélyebb és egyetemesebb értelme van. Emberi vonatkozásban ösztönszerű hajlamot és törekvést jelent arra, hogyan cselekedjünk; és cselekvésünk folyamán átéljük, magunkévá tegyük, birtokba vegyük mindazt, aminek hiányát és szükségét érezzük. Természetesen nem merőben testi vagy érzéki kívánságról van itt szó ez a hajlam ės törekvés az ember valamennyi létsíkján, érzelmi és szellemi életében is jelentkezik. Gyökere magában az emberi természetben van: abban, hogy befejezetlen és tökéletlen, de befejezettségre és tökéletességre képes. Az ember természettől képes arra, hogy léte valamennyi vonatkozásában érzéki, érzelmi vagy szellemi igényeinek kielégítését keresse: létében fejlődjék, erőinek kibontására törekedjék. Amit egyfelől bármi vonatkozásban hiányának érez, másfelől léte gazdagodásának ismer föl, azt ösztönszerűen megkívánja és törekszik is a megszerzésére. Ebben az általános értelemben az érosz a léte hiányait érző, fejlődésre képes, tökéletességét kereső lény törekvése önmaga kiegészülésére és beteljesedésére: a tökéletességre. Ebből érthető, hogy Platón gondolkodásában végül is miért ez az érosz serkenti az embert arra, hogy a legnemesebb érték, az abszolút jó elérésére és a vele való azonosulásra törekedjék.

Nem meglepő, hogy az újszövetségi Szentírás eredeti görög szövege nem ezt a szót használja, amikor Isten szeretetéről beszél. Amit eddig az éroszról mondtunk, abból nyilvánvaló. hogy teljesen téves volna az isteni szeretetet érosznak nevezni. Aki Istenről helyesen gondolkodik, az jól tudja, hogy nála szó sem lehet arról, hogy kiegészülését keresse vagy tökéletességre törekedjék. Isten semminek sincs híján, Ő a lét teljessége. Ha szeret, nem azért teszi, mert valaminek a hiányát érzi, vagy szükségét kívánja kielégíteni. Itt valami egészen másfajta szeretetről van szó. Isten adni akar, nem kapni. Szerető figyelme másokra irányul, nem önmagára. Másokat akar boldogítani, nem ő maga kielégülni. Hogyan akarhatna bármit is mástól, amikor mindaz, ami másé, tőle magától származik? 

Bonum est diffusivum sui - ami jó, az természete szerint kiárasztja és közli önmagát. S minél jobb ez a jó, annál teljesebb az önajándékozása. Isten maga a hiánytalan jóság, az önmagát kiárasztó, önajándékozó szeretet. Ő a szeretet a lét alapfokán, mert minden létezőnek létet adó akaratával mintegy kiárasztja önmagát; de felső fokon is Ő a szeretet, mert személyesen közli magát értelmes és szabad teremtményével, aki capax Dei - képes öt felfogni és szeretni. Isteni életének ez a személyes közlése lett az ember belső világossága, létének beteljesülése Jézusban (Jn 1,4 és 9). 

Az isteni szeretetet nyilvánvalóan már nem lehetett a használatos görög szavakkal kifejezni. Jėzus tanítványainak új szót kellett alkotniok, hogy ezt a páratlanul új valóságot meg tudják nevezni. Ez az új szó az agapé ( αγάπη ). Az agapé nem jelenti a kiegészülés és beteljesülés keresését, az emberi tökéletességre való törekvést. Az agapé az a tiszta isteni jóakarat, az a nagylelkű önajándékozás, ami Jézus szolgáló szeretetében nyilvánul meg emberi formában. 

Érosz és agapé ( έρως - αγάπη ) a kettő voltaképpen két különböző termeszetű szeretet. A középkori teológiában az érosz mint amor concupiscentiae, az agapė mint amor benevolentiae et amicitide jelentkezik. Az első az ember tökéletesedési vágya, a második az Isten nagylelkű jóakarata. Úgy tűnik, a kettő annyira különbözik egymástól, hogy nem lehet őket egyazon néven nevezni." ( Békés Gellért, A kettős arcú szeretet, Az emberré érés keresztény dinamikája, 2. részt )

 

 https://boatswain69.blogspot.com/2021/07/hova-vagy-csak-elerhet-e-ii-van-es_93.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/03/hozzaillo-kivankozas.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/07/hova-vagy-csak-elerhet-e-ii-van-es_59.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/07/hova-vagy-csak-elerhet-e-ii-van-es.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/08/ha-nem-volnek-javithatatlan-mar-reges.html

 

https://boatswain69.blogspot.com/2020/09/az-szep-ami-emberhez-hasonlo.html 

https://boatswain69.blogspot.com/2022/05/hova-vagy-csak-elerhet-e-iii-szoba.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/03/de-praedestinatione-sanctorum-x-az.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/01/iii-final-exclusion-from-communion-with.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/niveau-spirituel.html

 

 

Főnix VI. / Gnosztikus irodalom CXX. / A Mennydörgő, Tökéletes Tudat IV. ~ Kutass, hogy lásd Isten javait! / "Visio Beatifica" / εἰ εἰσελεύσονται εἰς τὴν κατάπαυσίν μου.

 "Kutass, hogy lásd Isten javait!"

τοῖς ἁγίοις τοῖς ἐν τῇ γῇ αὐτοῦ ἐθαυμάστωσεν ὁ Κύριος, πάντα τὰ θελήματα αὐτοῦ ἐν αὐτοῖς. ( Zsolt 15,3 ) A szentekben, a jeles férfiakban, akik a földön vannak, bennük van minden gyönyörűségem.

 

 

 Két kérdésünk volt, kiről szóltak Mennydörgő Tökéletes Tudatról szóló szavak? S mi legyen az igazak jutalma e világon?

S talán végül kapunk választ egy harmadikra is..., ki gyönyörködik itt és miben?

 

 A régiekről szóló beszéd manapság úgy tűnhet, mintha idejétmúlt dolgokról lenne szó, pedig a problémák nem változnak, tehát a válaszok is ugyanazok, csak a "csomagolás" változik.

"A posztmodern konzervativizmus, amelynek általános jellemzője, hogy a hagyományok erejének kiapadása következtében olyan értékeket próbálnak találni, amelyek alkalmasak a továbbhagyományozásra." ( Lánczi András: Az utópia mint hagyomány, A konzervatív politika )

Lánczi Andrásnak igaza van, de arról elfeledkezett, hogy nincs mit megtalálni, hisz a hagyományok velünk élnek...,  a szimbólumok ma ugyanúgy egy másik világra nyitnak kaput, mint egykoron.

https://boatswain69.blogspot.com/2022/03/megbontottam-vele-egy-oroktol-fogva.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/10/az-szep-vilag-reg-oda-reparatioconversio.html 

Αποκατάστασις πάντων.

 

Újra meg kell találni az átjárókat. De az átjárók mindig is léteztek.

"A keresztény világnézet és vallásosság jelenlegi állapotát sokan az istenismeret válságával jellemzik." ( Vass György: Közösség és Istenélmény )

Akik megjárták a poklot, majd az "átjáróig" emelkedtek, őket kell megkérdezni. Ők a szentek.

Ők a következő szabályt is tudják:

„Isten együtt akar cselekedni veled. Nem kényszerít, hanem segít téged.” ( Szentviktori Hugó, Didascalicon V. 9. )

Honnan lehet felismerni őket? Amiben segíti őket..., abból.

Πρεεχιστενψια.

 

Daimónjuk szerint cselekednek, és figyelmen kívül hagynak minden hagyományos konstrukciót, ugyanis a Szeretet nem szabályrendszer, sokkal inkább éltető energia. A Van a sok-sok ninccsel szemben...

"Mondhatjuk: az istenkeresés eddigi korszaka lezárult, és a továbbélő keresztény hit előtt egy új korszaknak kell állnia. (...) A változás nem adódik önmagától, hanem a múlt romjain építi újra a jövő még közel sem kész templomát, melyben Istennel újfent találkozhatunk." ( Vass György: Közösség és Istenélmény, I. Istenismeret vagy Istenélmény )

https://boatswain69.blogspot.com/2020/08/na-es.html  

A "múlt romjai" rossz kifejezés..., a múlt velünk él, bennünk..., vezeti gondolatainkat és cselekedeteinket sejtéseinken keresztül.

https://boatswain69.blogspot.com/2020/09/ha-majd-gyertyat-gyujtani-mentek-ne.html

 

Ezért tökéletes a gnosztikus irat gondolatmenete:

"Én vagyok az érdeklődésem ismerete, és azok keresésének (eredménye) akik kutatnak utánam, és azok parancsolata, akik kérnek engem, és a tudásom hatalmasságainak hatalma
az angyalokról, akiket az én világomba küldtek, és az istenekről, az ő korszakaikban, a tanácsom által, és a minden ember szellemeiről, akik velem léteznek, és a nőkről, akik bennem lakoznak. Én vagyok az, akit tisztelnek, és akit dicsérnek, és akit gúnyosan megvetnek, Béke vagyok, és a háború jön miattam. És idegen vagyok és városlakó." ( A teljes Nag Hammadi, A Mennydörgő, Tökéletes Tudat, 60-61 ) 

A "Tudat", nevezhetjük "Logos"-nak is, keresi önmagát és ismer önmagára.

https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/s-kisebb-valaszol.html

 

 Benne ismersz önmagadra..., Őrá.

"Ha ezután csakugyan már ilyenné váltál és megláttad őt és megtisztulva egyesültél önmagaddal ( hiszen ennek akkor már semmi akadálya sincsen ) és nincs benned semmi idegen, hozzád keverődött dolog, hanem egészbevéve fény vagy - fény, amely ha nagysággal nem is mérhető és kiterjedése mértani alakkal le nem írható, azért mégsem nőtt a végtelenig, hanem csak annyiban teljesen megmérhetetlen, amennyiben minden mértéknél nagyobb és minden mértéknél értékesebb - ha mondom, azt látod, hogy te ezzé lettél és teljesen látássá változtál, akkor meríts magadból bátorságot. Miután ide felemelkedtél, útmutatóra többé nem szorulsz, szegezd csak előre a tekinteted." ( Plotinosz, A szépről, I. Enn. 6. könyv, 9 )  

Sőt:

"Menjünk innen, barátaim, a mi édes hazánkba!" ( Plotinosz, A szépről, I. Enn. 6. könyv, 8 )

 https://boatswain69.blogspot.com/2021/02/ime-mienk-gyermek-krisztus-i-sar-es.html

 Mert vele és benne vagyunk otthon és sehol másutt. Ez az "éltető energia"..., maga a Szeretet.

Υπόστασις.

"És ahogyan ételt és italt készít elő számunkra - a test számára testi ételt készít elő, hiszen ha elvonná, nem is élhetnénk, s a test számára testi italt készít elő, hiszen ha elvenné, nem is élhetnénk - ugyanolyan módon értelemmel térj át a lélekre, és add az igét. Mert nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, mely Isten szájából szárazik. Add az igét, és él az én lelkem! Ha elveszed az igét, meghal a lélek. Ha ugyanis a lelket megfosztják az ige tápláléktól, meghal a lélek. Erről van szó itt amely lélek vétkezett, az hal meg. És minden vétkező lélek halott, mert már nem táplálja Isten igéje.

Figyeljétek csak meg azokat, akik elmulasztják folyamatosan táplálni a lelket.  Az szégyenletesnek tűnik számotokra, ha valaki naponta kétszer, olykor háromszor is eszik - de mindenki legalább egyszer eszik - viszont a léleknek nem adja meg a maga megfelelő
táplálékát. Az imádság a lélek tápláléka, és leginkább akkor, ha értelemmel imádkozik. A hallgatóhoz eljutó tanító beszéd, a bölcsesség szava és a tudás szava a lelek tápláléka. Ahogyan tehát a test kapcsán az értelem igazolta, hogy étel és ital nélkül elpusztul a
test, ugyanúgy, ha nem eszik és iszik a lélek, elpusztul. Egyesek ezt nem értik, és nagyfokú butaságuk miatt azt mondják, a jogtalankodók lelkei végleg meghalnak. Azt mondják, erről van itt szó: amely lélek vétkezett, az hal meg. És igazolandó, hogy meghal a lélek, idézik a szöveget, mintha mi nem tudnánk, hogy írva van, miszerint "meghal a lélek", de nem látják, hogy másféle lélekhalálról van szó. Nevezetesen arról, hogy az a lélek halt meg, amely nem az Istennel élt. (...) 

Tehát - hogy ne feledkezzem meg az aktuális kérdésről - a test táplálkozik, és táplálék nélkül meghal. A lélek a neki megfelelő táplálékkal táplálkozik, magával Krisztussal táplálkozik, és táplálék nélkül meghal. Üdvözítő Uram eszik és iszik: "Legyél hát az én örökrészem és kelyhem része mondja az Atyának. Ami engem illet, gyakran elhanyagoltam a táplálékomat, és valahányszor elhanyagoltam, a hanyagság arányában megbetegedtem vagy meghaltam. Az Üdvözítőm viszont sohasem hanyagolja el a maga táplálékát, hanem folyton éber, és táplálkozik az Atyából. És ha - tegyük fel - nem táplálkozna, nem is tudom, mi következne be. Igenis táplálkozik, és folyton táplálkozik az Üdvözítő az Atyából." ( Origenész, Első homília a Tizenötödik zsoltárhoz, 38-39 )

 Mi is ilyesfajta "alállomás" vagyunk, kell hogy részesedjünk Belőle, különben már most "démonok", élő holtak vagyunk.

 Amúgy pedig ilyenek, akikben gyönyörködik a "Tökéletes Tudat":

"Azután nézzétek az Ő Szavait, és valamennyi írást, melyet befejeztek. Adjatok figyelmet azután, ti hallgatók és ti is angyalok és azok, akiket elküldtek, és szellemek, akik a halálból támadtatok fel. Mivel én vagyok az egyedül, aki létezik, és senkim sincs, aki megítélne engem. Mivel sokan vannak a kellemes formák, melyek számos bűnben léteznek, és mértéktelenségek, és szégyenletes szenvedélyek, és múlandó örömök, melyet (a férfiak) addig ölelnek, míg ki nem józanodnak és felmennek a pihenőhelyükre. És megtalálnak engem ott, és élni fognak,és nem halnak meg újra." ( Nag Hammadi, A Mennydörgő, Tökéletes Tudat, 63 ) 

Ahogy a zsolozsma "Imádságra hívásában:

"Negyven évig terhemre volt ez a nemzedék, azt mondtam: Ez a nép tévelygő szívű.Nem ismerték meg utaimat, ezért haragomban kimondtam eskümet: "Nyugalmam helyére nem juthatnak el!” ( 95. zsoltár )

( ὡς ὤμοσα ἐν τῇ ὀργῇ μου· εἰ εἰσελεύσονται εἰς τὴν κατάπαυσίν μου. )

 

"és nincs benned semmi idegen, hozzád keverődött dolog, hanem egészbevéve fény vagy - fény,"

Hatodik fok ~ climbing from the visible to spiritual realities / az ún. "Istenélmény" a közösséghez vezet

Nekem már nincsenek elveim, nekem gyerekeim vannak. 

 

 

 "A hatodik fokon a lélek már maga siet Isten elé és közelséget igen gyakran érzékelhetően is megtapasztalja. Fáradhatatlan reménységgel közelíti meg és a szeretet szárnyán szinte repül feléje... ( Edith Stein, A kereszt tudománya, 118 )

„From faith, which is the foundation and origin of everything good, we ought with all our ardor to rise to the understanding of faith, climbing from the visible to spiritual realities, and to the Eternal himself” ( Salet, Gaston. La Trinité: texte latin, introduction, traduction et notes. No. 63 in Sources chrétiennes. Paris: Les Editions du Cerf, 1959. p. 13. ) 

https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/climbing-from-visible-to-spiritual.html 

A léleknek ez a fürgesége onnan ered, hogy már egészen kitárult a Szeretetre, és csaknem teljesen megtisztult minden földi dologtól.
Így csak hamar feljut a hetedik fokra, (...)" ( Edith Stein, A kereszt tudománya, 118 )

Ez olyasvalami, mint amit ma mondtam a diákjaimnak oltás ügyben..., nekem már nincsenek elveim, nekem gyerekeim vannak. 

 

"A keresztény Istenkép, az ún. "Istenélmény" a közösséghez vezet, (...) " Vass György: Közösség és Istenélmény, III.4. Pneumatikus Istenkép és közösségi élmény )

https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/mrs-gump-letezik-mr-gump.html

 

Vagy ahogy Szent Ágoston tanácsolja:

"Szeress és tégy amit akarsz!" 

https://boatswain69.blogspot.com/2020/08/teremtsetek-tehat-csendet-beszed.html 

https://boatswain69.blogspot.com/2021/05/ime-mienk-gyermek-krisztus-v-boldog.html

 

S aki így él, fedhetetlen..., tehát boldog.

"Boldogok, akiknek útja feddhetetlen, akik az Ő törvénye szerint járnak. Ha boldog akarsz lenni, légy feddhetetlen." ( Szent Ágoston )

https://boatswain69.blogspot.com/2020/09/ugy-dontottem-boldog-leszek-jot-tesz-az.html

A törvény a Szeretet, ami egyedül jó.

 

"Az erkölcsi jóról (bonum honestum) kétféle értelemben beszélhetünk: vagy mint, ami tisztán jó, vagy mint amiben visszatükröződik ennek jósága." (...) "...mert akkor elveszítik szépségüket..." ( Bonaventura: Itinerarium )

 

"A Nap lakomája" II. ~ Úgy tenyészik mint a laboda...

 Laboda és Lótusz

"Már túl van szenvedésen és félelmen; az akol e betegségei a
Szerény nyájnak valók." ( Antoine de Saint-Exupery )

"(...) milyen az az Isten, akinek egy ilyen emberi élet, egy ilyen halál, egy ilyen feltámadás az abszolút kinyilatkoztatása?" ( Szentmártoni Mihály: A személyi érettség felé )

 

 

 

 

"A keresztény Istenkép, az ún. "Istenélmény" a közösséghez vezet, (...) " Vass György: Közösség és Istenélmény, III.4. Pneumatikus Istenkép és közösségi élmény )

A közösség iránti szeretet és elköteleződés a "Nap-lakomájához".  ( ~ Antoine de Saint-Exupery )

https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/mrs-gump-letezik-mr-gump.html 

 

Empedoklész szerint "az emberek a földből születtek, mint a laboda." ( Empedoklész, Parafrázisok, 12 ) 

 

 

A Nap lakomája:

"Most fedezi fel az igazságot. És én hallottam, hogyan jajgatott. A határtalan éjszaka rabságában hívogatta otthona este meggyújtott lámpáját és a szobát, amely újból emberi közösségbe emelte volna, meg az ajtót, amelyik ismét becsukódott volna mögötte. Az arcát elrejtő világmindenségnek áldozatául odadobva szólongatta a gyermeket, akit elalvás előtt megcsókolunk, s aki a világot jelenti számunkra. Ó, aki e sivár hegytetőn az ismeretlenre várt, a hitvesnek a küszöbön este megkoppanó, ismerős és megnyugtató léptét dalolta. A végtelen térbe kiállítva, ahol nem volt mibe kapaszkodnia, azért könyörgött, hogy adják vissza neki azokat a gátakat, amelyek egyedül teszik lehetővé a létezést: a kartolásra váró lencsomót, azt a bizonyos elmosogatni való tálkát, azt a gyermeket, akit el kell ringatnia, őt és nem másikat. Kiáltása a ház örökkévalósága felé szállt, amelyre a falu többi házával együtt ugyanaz az esti ima borult." ( Antoine de Saint-Exupery , Citadella, 19 )

 

 

Szögjal Rimpocse ír a Dzogcsenről:

"A Dzogcsen-tanítások azt mondják, hogy meditációd és szemléleted olyan legyen, mint a hatalmas óceán távlata: mindent átfogó, nyílt és határtalan." ( Szögjal Rimpocse, Pillanatról pillanatra, május 17 )

Technikailag pedig pedig épp fordítva működő, mint ahogy "egónk" sugallaná nekünk:

"Képzelj el a hozzád nagyon közel álló személyt magad elé, s ha lehet, akkor olyan valakit, aki szenved, fájdalmai vannak. Amikor belélegzel, képzeld el, hogy szenvedését és fájdalmát együttérzéssel magadba szívod; amikor pedig kilélegzel, sugározd kifelé minden melegségedet, gyógyítóerődet, szeretetedet, örömödet és boldogságodat. 

Aztán bővítsd könyörületességed körét..."
( Szögjal Rimpocse, Pillanatról pillanatra, április 5. )

https://boatswain69.blogspot.com/2021/05/ime-mienk-gyermek-krisztus-v-boldog.html 

 

A laboda is földből nyeri erejét, a lótusz is a mély és sötét sárból..., mi is a különbség?

 

 

"A szelíd láng csekély földet tartalmaz." ( Empedoklész )

Vagy ahogy Hölderlin mondja, csak fordítva, mely inkább karakterkülönbségükből, mint a lényeg eltérő ismeretéből származik:

"Nem annyira a főhangnem, mint inkább a sokféleképp rendezett hangok, nem annyira a fény, mint inkább az árnyék." ( Hölderlin )

"na és" II. ~ Pecsétgyűrű VI.3. ( 2010. ) a vallásos válság." ~ akik egyáltalán Istenben, azoknak okvetlenül egymásra kell találniuk."

  "Mert nem az áldozat kell nekem, hanem a szeretet, nem az égőáldozat, hanem az Isten ismerete." ( Oz 6,6 )  

... olyan értékeket próbálnak találni, amelyek alkalmasak a továbbhagyományozásra."

 

 

"Senkit sem vádolhatunk felületességgel, aki a "van Isten vagy nincs Isten" kérdésre még egy igenlő felelet után is nyugodtan vállat von és egy "na és" válasszal elintézettnek veszi nehézkesen megalapozott érvelésünket." ( Vass György: Közösség és Istenélmény, I. Istenismeret vagy Istenélmény )

"A posztmodern konzervativizmus, amelynek általános jellemzője, hogy a hagyományok erejének kiapadása következtében olyan értékeket próbálnak találni, amelyek alkalmasak a továbbhagyományozásra." ( Lánczi András: Az utópia mint hagyomány, A konzervatív politika )

https://boatswain69.blogspot.com/2020/08/na-es.html 

Felesleges erőlködés...

"Különös, hogy az emberi benső milyen silány módon lett eddig megfigyelve és mennyire szellemtelenül. Az ún. pszichológia is csak azokhoz a lárvákhoz tartozik, melyek betelepedtek a szentségek közé, oda, ahol valódi Istenképeknek kellene állniuk. Mily kevéssé alkalmazták eddig a fizikát a lelkületre - és a lelket a külvilág számára! Értelem fantázia józanság, ezek az univerzum bennünk rejlő szegényes szerkezetei. Sehol egy szó ezek csodás keveredéséről, megjelenési formáiról és átmeneteiről. Senkinek eszébe nem jutott, hogy új, még megnevezetlen erőket keressen meg. - hogy közösségi viszonyainak a nyomába eredjen. Ki tudja, milyen csodálatos egyesülések, milyen csodálatos műveletek állnak még előttünk." ( Novalis )  

Valakik már megint "pápábbak akarnak lenni a pápánál"..., Krisztusibbak Krisztusnál. 

 

 
"A szabadság csak akkor őrizheti meg méltóságát, ha hű marad erkölcsi alapjához és erkölcsi küldetéséhez. Az a szabadság, amelynek egyetlen célja a szükségletek kielégítésének biztosítása, nem lehet igazi emberi szabadság, ez csupán állati nívóra korlátozódik. Az individuum tartalom nélküli szabadsága saját magát szünteti meg, mivel az egyén szabadsága csupán a szabadságok rendszerében lehet életképes. A szabadságnak szüksége van közösségi tartalomra, amit mint az emberi jogok biztosítását határozhatunk meg. Másként kifejezve: a szabadság fogalmát két további fogalommal kell kiegészíteni, ezek: a jog és a jó." ( Orbán Viktor , Rengéshullámok, XVI. Benedek, 41 )

Visszatérve Novalis meghatározásához, ha az Igaz igaz, a szeretet pedig szeretet, akkor a Szabadság is csak maga a szabadság lehet; - aminek csak következménye lehet a jog és jó, de nem feltétele.

Ezek közül főleg a jog problémás, hisz teljes istenismeretben élve nincs szükségünk jogra, mert tudjuk, mi jó..., a jó az ami Jó.

"Egy nemzet gazdagsága mindenekelőtt az őt alkotó emberekben rejlik" - mondta II. János Pál pápa. "Az egyes emberekben. A fiatalokban. Minden egyénben, aki az igazság nevében virraszt, mert valójában az igazság ölt testet a szeretetben." ( Orbán Viktor, Rengéshullámok, 38 )

Istenismeret..., ( jó, jog, szeretet, igazság ).

 

 
"Valójában az egész természet csakis mint józan lények megegyezésének az eszköze és médiuma fogható fel... Amikor tehát a gondolkozó ember ezen ősmegjelenés szemlelésében teljesen elmerül, a természet fogantatástörténete, tér - és időbeli újabb és újabb teremtődésében bontakozik ki szeme előtt, mintegy felmérhetetlen színjáték, és minden egyes szilárd pont, mely e végtelen folyadékban lerakódik, a szeretet géniuszának újabb és újabb megnyilvánulása lesz számára, újabb kötelék a te és az én között. E belső világtörténelemnek a gondos ábrázolása a természet igazi elmélete; gondolatvilágunk belső összefüggéseiben, és e gondolatoknak a világegyetemmel
való harmonikus összhangjában magától alakul az univerzum hű másolatának és képletének gondolarendszere. A nyugodt szemlélődés, a világ teremtő szemlélésének művészete azonban nagyon nehéz, kivitelezése szüntelen komoly mérlegelést és szigorú józanságot követel, s jutalma nem a fáradozást kerülő kortársak tetszése lesz, hanem csak a tudás és növekedés, és a világegyetemmel való bensőségesebb érintkezés öröme." ( Novalis )

 

"Nem a gazdasági fenyegetettség a legveszedelmesebb, hanem a szellemi, a kulturális vagy ahogy Hamvas mondja: a vallási, mivel a modern apokaliptika középpontja: a vallásos válság." ( Orbán Viktor, Rengéshullámok, 50 )

Hamvas Béla felteszi a kérdést könyvében: "Mit jelent a krízis a modern ember életében?"

Majd mi megmondjuk Novalissal, - az Isten ismeretének elvesztését. Bárhogy csűrjük-csavarjuk ez van a probléma gyökerén, mert nem az út hagyott ott..., te hagytad ott az utat!

"A közös remény hozzá tud és hozzá fog járulni a jobb megértéshez. Ma óriási mértékű szekularizáció árasztotta el a világunkat. Végül is, akik egyáltalán Istenben, azoknak okvetlenül egymásra kell találniuk." ( Nyíri Tamás, "Minden zsidót Jézus rokonának kellene tekinteni, Múlt és Jövő 91/4, 67 )

 

https://boatswain69.blogspot.com/2021/09/pecsetgyuru-iii-nem-az-ut-hagyott-ott.html

Sajnos el kell rontanunk a "meséket"...

 "Tanítani tudni annyi, mint szépérzékkel gondolkodni tanítani." ( Tatiosz )" ( I. )

(...) osztozz abban is, és ne csodálkozz (...)"  

 

 

A Maslowi szükségletpiramis tetején önmegvalósítás áll..., de mit jelent ez a szó. Mikor lehetsz kiteljesedésed csúcsán?

Nem máskor, mint amikor annyit tudsz, s olyan magabiztosan, hogy ezt már át is tudod adni...., s van aki ezt meg is szeretné tanulni tőled..., tehát vonzó vagy.

 

Szép vagy mint kovács, s szép az, amit és ahogy kovácsolsz..., kovács akar lenni, aki csak meglát!

 

"Tanítani tudni annyi, mint szépérzékkel gondolkodni tanítani." ( Tatiosz )

Első kérdés, minden szép-e?

"S vajon ezek mind egy és ugyanazon dolog miatt szépek, vagy más a testben és más az egyébben megnyilvánuló szépség? S mik ezek, ha különbözők és mi ez, ha ugyanaz?" ( Plotinos: A szépről, I. Enn. 6. könyv 1. )

 

Igen..., mert mindent ugyanaz "jár át"..., mindennek ugyanaz a létalapja. A fény, vagy máshonnan nézzük..., a szépség:

"A jót kétféleképpen vizsgálhatjuk, tudniillik önmagában, és akkor fénynek mondjuk. (...) és a megismerő erőre vonatkoztatva, ekkor pedig a lélek szépségének nevezzük." ( Bonaventura, IV, Sent., dist. 18., p.2, dub. 4 )

 

Aki tanít...., legyen tisztában az ideákkal... s mi a legfőbb idea? A legfőbb szépség..., a fény, Isten. ( Isten = Ős-szépség. )

"Ugyanis minden az ideák által szép, (...) Ami meg az észen túl van, azt úgy hívjuk, hogy jó, amely a szépet mintegy maga elé vetíti. Ilyesformán összefoglaló szóval élve, ez az ős-szépség." ( Plotinos: A szépről, I. Enn. 6. könyv 9. )

 

Aki benne él, tudja örökké él.

"Aki itt és most él - örökké él." ( Tatiosz )

Mert benne él...

"Az élet a halhatatlanság birodalma." ( Tatiosz )

Sokan azonban nem tudják ezt..., mi legyen velük?

 

"S ha visszaemlékezik korábbi lakóhelyére, ottani bölcsességére és ottani rabtársaira, nem gondolod-e, hogy e változás miatt magát boldognak fogja tartani, amazokat pedig szerencsétlennek?" ( Platon: Állam, Hetedik könyv )

 

A buddhizmus hinajána iskola elképzelhetőnek tartja, hogy valaki megvilágosodása után átlépjen a nirvánába ( Pratjékabuddha ), itt hagyva ezt a "siralomvölgyet".

Képtelenségnek tartom, hogy itt hagyná bárki is a többieket a teljes szépség tudta nélkül, boldogtalanságban?

Ki van zárva. ( Ezt a együttérzés, ami a tökéletesség része kell legyen, teljesen elképzelhetetlenné teszi. Ha meg nincs benne együttérzés, át sem léphet... )

Inkább vállal bármit, csak csökkenjen ez a "nyomás" rajta is.

"Bár mindenkitől független voltam, mégis mindenkinek szolgája lettem, hogy minél többet megnyerjek. A zsidók előtt zsidóvá váltam, hogy megnyerjem a zsidókat. A törvény alá rendeltek között a törvény alárendeltje lettem – noha magam nem vagyok a törvénynek alárendelve –, csak hogy megnyerjem azokat, akik a törvény alárendeltjei. Azok közt, akikre a törvény nem vonatkozik, olyan lettem, mint aki a törvényen kívül áll – pedig nem állok Isten törvényén kívül, hanem Krisztus törvényének vagyok alárendelve –, csak hogy megnyerjem a törvény alá nem rendelteket. A gyöngék közt gyönge lettem, hogy megnyerjem a gyöngéket. Mindenkinek mindene lettem, hogy mindenkit üdvözítsek. Mindezt az evangéliumért teszem, hogy nekem is részem legyen benne."( 1Kor 9,19-23 )

Minél többet megnyerjek, ez nem csak számra vonatkozik..., ez saját lelki nyereség is..., az én örömem lesz a másé, másé pedig az enyém, mert közösség vagyunk, hogy részem legyen Benne.

 

Így érthető igazán:

"A keresztény Istenkép, az ún. "Istenélmény" a közösséghez vezet, (...) " Vass György: Közösség és Istenélmény, III.4. Pneumatikus Istenkép és közösségi élmény )

 

Visszatérünk hát ( vagy soha el sem mentünk ) ..., s tanítunk:

"Kérve kérlek az Istenre és Krisztus Jézusra, aki ítélkezni fog élők és holtak fölött, az Ő eljövetelére és országára: hirdesd az evangéliumot, állj vele elő, akár alkalmas, akár alkalmatlan. Érvelj, ints, buzdíts nagy türelemmel és hozzáértéssel. Mert jön idő, amikor az egészséges tanítást nem hallgatják szívesen, hanem saját ízlésük szerint szereznek maguknak tanítókat, hogy fülüket csiklandoztassák. Az igazságot nem hallgatják meg, de a meséket elfogadják. Te azonban maradj mindenben meggondolt, viseld el a bajokat, teljesítsd az evangélium hirdetőjének feladatát, töltsd be szolgálatodat. Az én véremet ugyanis nemsokára kiontják áldozatul, eltávozásom ideje közel van. A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, hitemet megtartottam. Készen vár az igazság győzelmi koszorúja, amelyet azon a napon megad nekem az Úr, az igazságos bíró, de nemcsak nekem, hanem mindenkinek, aki örömmel várja eljövetelét." ( 2Tim 4,1-8 )

 

 

 Közben ők, ahogy Pál is mondja "mesékkel" töltik idejüket:

"S ha akkor egymás közti életükben voltak bizonyos kitüntetések, dicséretek és tiszteletajándékok, amelyeket annak adtak, aki az előtte elvonuló árnyképeket a legélesebben tudta felismerni, s aki a legjobban tudott emlékezni rá, hogy melyek szoktak előbb, melyek később, s melyek egyszerre elhaladni, s aki mindennek alapján a legbiztosabban meg tudta jósolni, hogy mi fog következni: gondolod-e, hogy ő ezekre még mindig vágyakozik, s hogy az ottani világban kitüntetetteket és hatalmasokat irigyli – s nem inkább Homérosszal érezne-e, s nem szeretne-e inkább mezei munkásként dolgozni egy földnélküli embernél, s inkább akármit elszenvedni, mint ama révület világában élni?

Én bizony azt hiszem, hogy mindent inkább vállalna, semhogy úgy kelljen élnie. ( Platon: Állam, Hetedik könyv )

Sajnos el kell rontanunk a "meséket"..., ugyanis ezek a mesék csak figyelemelterelésre jók..., s a fájdalmat aligha csökkentik.

 

 

 

2020. 03. 26.

"A Nap-lakomája" I. ~ "Mrs. Gump! Létezik Mr. Gump?"

 Társadalmi karakter és/vagy erkölcsjellem ( III./1./2. )

"(...) milyen az az Isten, akinek egy ilyen emberi élet, egy ilyen halál, egy ilyen feltámadás az abszolút kinyilatkoztatása?"

 

 

Örkény Istvánnak van egy novellája: "Ha sok cseresznyepaprikát madzagra fűzünk, abból lesz a paprikakoszorú. Ha viszont nem fűzzük fel őket, nem lesz belőlük koszorú. Pedig a paprika ugyanannyi, éppoly piros, éppoly erős. De mégse koszorú. Csak a madzag tenné? Nem a madzag teszi. Az a madzag, mint tudjuk, mellékes, harmad­rangú valami. Hát akkor mi? Aki ezen elgondolkozik, s ügyel rá, hogy gondolatai ne kalandozzanak összevissza, hanem helyes irányban haladjanak, nagy igazságoknak jöhet a nyomára." ( Örkény István: AZ ÉLET ÉRTELME )

A füzér értékelhető tettei mind áldozatos tettek, ami nem az, az nem "nem írattatik fel".

Mi az, ami mindezeket összeköti?

"Az erkölcsi jóról (bonum honestum) kétféle értelemben beszélhetünk: vagy mint, ami tisztán jó, vagy mint amiben visszatükröződik ennek jósága." (...) "...mert akkor elveszítik szépségüket..." ( Bonaventura: Itinerarium )

"Ezért az igaz, a jó, a szép előfeltételezi a létező fogalmát (intellectus), amelyben osztoznak és másrészt kölcsönösen előfeltételezik egymás megértését." ( Bonaventura sajátkezű feljegyzéseiből, 51.c. )

Ami jó, Istentől való..., ebből a sejtésből származik.

A jóról azonban gyakran gondolkodunk tévesen, ahogy a szépről is.

„Ízleljétek és lássátok, milyen jóságos az Úr!'' (Zsolt 34,9.) A zsoltáros, aki ezeket a szavakat írta, tapasztalatból tudta, hogy a jóságnak íze van. Jóság nélkül ízetlen, sőt keserű az élet, és bizony ebben a ridegszívű világban az emberek sokszor „megkeserítik" egymás életét. De mégis, ebben a „keserű" világban is újra meg újra megízleli az ember a jóság édességét.

A legtöbb ember számára az első jóságélmény az édesanya jóságának megtapasztalása. Emlékezzünk csak vissza az édesanya nagy, meleg kezére, melybe jó volt beletenni kis kezünket, az édesanya puha kebelére, melybe olyan jó volt beletemetni fejünket. Ráncos volt talán édesanyánk arca, de mégis szebb minden más arcnál, mert minden ráncát egy szeretetben töltött élettel szerezte. Az édesanya szíve soha ki nem apadó jóság forrása. Tudtuk, hogy anyánk értünk él, értünk dolgozik, értünk szenved. Tudtuk, hogy minden pillanatban kész feláldozni értünk az életét. Megéreztük, hogy érték a létünk, hogy van értelme életünknek, mert valakinek annyira fontosak vagyunk. Tudtuk, hogy anyánkban tökéletesen megbízhatunk, hogy csak a javunkat akarja. Amikor kirepültünk az otthon fészkéből, és belekeveredtünk a világ viharaiba, jó volt tudni, hogy van valaki, aki csak ránk gondol, aki mindig örömmel fogad, aki nagyon megsiratna, ha meghalnánk. Mekkora csoda az anyai szív! Nem valami ablak-e ez a szív, melyen át egy pillantást vethetünk a mindenség létét fenntartó örök, végtelen Szeretetre?

De nemcsak másokban: anyánkban, apánkban, testvéreinkben, barátainkban, munkatársainkban tapasztalhatjuk meg a jóságot, hanem saját magunkban is. Nem mintha mindig jók lennénk, távolról sem! De mégis nincs ember, aki ne erezné szíve mélyén a hívást: „Légy jó mindhalálig!" Ha rosszat tettünk, ott berzenkedik bennünk valami a rossz ellen, ürömöt csöppent borunkba, pecsétet patyolatunkra; még aludni sem hagy, rágja, tépi lelkünket. Vannak persze emberek, akiknek sikerül félig-meddig elfojtani ezt a kellemetlen hangot, de szemük tompa lesz, nevetésük erőltetett, arcvonásaik durvák. Legmélyebb természetük ellen hadakoznak, amikor megátalkodnak a gonoszságban. Ellenkezőleg, amikor egyszer igazán, talán nagy áldozat árán, azt tettük, amit a jóság parancsol, sikerült szeretnünk, szolgálnunk, segítenünk, megbocsátanunk, akkor a lelkünk melyén csendes öröm duruzsol, ajkunkon nóta fakad, olyan ragyogó lesz a szívünk, mint a rét, amikor zápor után bearanyozza a napsugár. Megesik, hogy jót teszünk, megesik az is, hogy rosszat. Van úgy, hogy mindenkinek jót akarunk; van úgy, hogy gyűlölet rágja a szívünket. De ezt a két állapotot nem lehet összetéveszteni, nem lehet kicserélni. Érezzük, tudjuk, tapasztaljuk, hogy az önfeledő jóság, tevékeny szeretet, hűséges barátság összhangban van az élet legmélyebb törvényével, kiteljesíti létünket, értelmessé, széppé teszi életünket. Minden ember szíve, a mi saját törékeny, ingatag szívünk is egy tükör, melyen át valami örök, föltétlen Jóság és Szeretet küldi üzenetét, jelenti létét.

Az emberi élet számos jóság-élménye közül említsünk még egyet, az irgalmas megbocsátás élményét. Az emberek közötti érintkezés folyamán elkerülhetetlenek az összetűzések. Az első pillanatban rendesen mindegyikünk úgy véli, hogy neki van igaza, és a másikat hibáztatja. Ha balgák vagyunk, ez az áldatlan állapot folytatódik tovább, és mérgesedik el mindig jobban. Harag haragot, erőszak erőszakot, bosszú bosszút szül. Néha egy ártatlan harmadik személy elleni közös gyűlölet és erőszakoskodás révén élik ki az emberek indulataikat, és így elfelejtik egymás iránti haragjukat. De az ilyen hazug „megoldás" nem lehet maradandó. Igazi megoldás csak egy van: hibánk belátása és kölcsönös irgalmas megbocsátás. Ha valami rossz történik az emberek között, néha az egyik félnek nagyobb a vétke, mint a másiknak, de ritka az, hogy a hiba csak az egyik félnél lenne. Ha mindkét részről több lett volna az igazságosság, nagyobb a szeretet, talán senki sem bántotta volna meg a másikat. Így a megbocsátás szinte mindig kölcsönös. Az ilyen megbocsátás pedig valóban teremtő csoda. Keresztülvágja a gyűlölet és bosszú bűvös körét, és egy új kezdetet teremt. A rossz tett által megcsorbult létünk újra egésszé lesz, az elvágott kötelék újból eggyé forrad. A bocsánatot kérő és adó alázatos szeretet összeforrasztja a szíveket: nagyobb lesz a kölcsönös megértés, tisztelet és szeretet, mint az összeütközés előtt volt. Ritka kincs az igazi megbocsátás, a nem öntelt, gőgös leereszkedésből, feledni nem tudó szűkkeblűségből, hanem őszinte, kölcsönös szeretetből fakadó megbocsátás. Ritka kincs; de éppen ezért túláradó örömet érez az, aki részesedik benne. Meggyógyult a gennyes seb, eltűnt a múlt, új jövő nyílt meg, új élet, új remény. Van a világban megbocsátás. Nem azért olyan nagyszerű csoda-e ez a megbocsátás, mert egy végtelen Irgalom visszfénye?" ( Teológiai vázlatok IV., Nemeshegyi Péter: Jó az Isten, Élményvilágunkban felcsillanó jelek, A jóság íze, 189-190. )

Hát... ez nagyon szép, de valami hiányzik, ez a szeretet nem igazi..., túl steril. A valódi szeretet nem ilyen.

"(...) milyen az az Isten, akinek egy ilyen emberi élet, egy ilyen halál, egy ilyen feltámadás az abszolút kinyilatkoztatása?" ( Szentmártoni Mihály: A személyi érettség felé )

Jézus halála hétköznapi és földhözragadt szemmel csúnya...., nagyon csúnya halál. S mégis gyönyörű.

Mitől lesz szép, ami nem lehet az?

Forrest Gump édesanyjának az iskoláztatásáért vállal áldozatát beszéltük a diákjaimmal. "Mrs. Gump! Létezik Mr. Gump?"

Van-e olyan szeretet ami ennyire önzetlen? Ez a nem elújságolható, büszkeségre okot nem adó, de mégis felemelő áldozatvállalások világa, az érzelmileg és etikailag felnőtt emberek világa, akik mindent képesek feláldozni, ami az övék, azokért, akiket szeretnek. A hősöké, akiknek a céljai nem önmagukra mutatnak, hanem kifelé..., embertársaikra, az egész teremtett világra, ami otthonuk.

"A keresztény Istenkép, az ún. "Istenélmény" a közösséghez vezet, (...) " Vass György: Közösség és Istenélmény, III.4. Pneumatikus Istenkép és közösségi élmény )

A közösség iránti szeretet és elköteleződés a "Nap-lakomájához".  ( ~ Antoine de Saint-Exupery )

 

 

2020. 02. 26.

"na és" I. ~ Meddő anyánk gyerekért könyörög.

"Ten-szivedet tagadod, te balga!"

 Meddő anyánk gyerekért könyörög.

 

 

A kommunista-szocialista-liberális utópiát hirdető posztkommunistának látszó erőkkel küzdünk, akik ezt a "láthatatlan háttérhatalmat" képviselik, ez tűnik számukra a legideálisabb álarcnak, de ezek ezek sem...

Ezek azok, akik minden háborúból győztesen kerülnek ki, bármelyik oldalon is "harcoljanak"; bármelyik oldalon is gyártsanak egyenruhákat, harckocsikat stb...

Ám az "Inga" átfordulóban van.

"Meddő anyánk gyerekért könyörög. Barátom, drága, szerelmes barátom, Akár borzalmas, akár nagyszerű, Nem én kiáltok, a föld dübörög." ( József Attila: Nem én kiáltok )

Négyszer teljesítettem Kitörés 60 ( Der Ausbruch 60 ) túrát ( 2010., 2011., 2012., 2014. )..., érdekes volt látni a németek lelkesedését, valósággal bulizni..., tényleg ünnepelni jártak ide, ünnepelni a hőseiket. 

Mert hogy a németek (is) a Kitörés alkalmával hősiesen viselkedtek, ezt senki sem kérdőjelezheti meg. ( Mert mi van hősiesebb, mint a kilátástalan küzdelem? )

Kár, hogy az igazság most Európa nyugati felé a szélsőségesek szájából hangzik el..., de hát az igazság most szélsőségesnek számít, s perifériára van szorítva.

Amikor 2015 februárjában Angela Merkel Magyarországon járt, nem volt hajlandó megkoszorúzni, de meglátogatni sem a budaörsi német katonai temető halottait. A német kancellár a német bakákat..., bezzeg utána együtt koszorúzott Putyinnal. ( https://hu.budapestbeacon.com/tarsadalom/angela-merkel-az-elso-nemet-kancellar-aki-latogatast-tett-dohany-utcai-zsinagogaban/ )

A legnagyobb árat a nyugatiak fizették, eladták a lelküket ennek a háttérhatalomnak "egy tál lencséért"; megtörették a gerincüket, eladták az "atyai örökséget", mint Ézsau. ( Hogy önként mondtak-e le róla, vagy csellel lopták el tőlük, ez majdnem mindegy már. )

Megtört gerincű nép, amint ezt elveszti, magabiztosságát is elveszti..., így életkedvét is. 

Akinek nincs életkedve, alig képes már valamire, főleg pedig hogy családot alapítson, gyerekeket neveljen, ahhoz kell a legtöbb remény..., üzenetet küldeni a jövőbe.

Most hogy lecsökkent a szaporodási rátájuk, akik eddig nekik behódoltak, azok váltják, terrorizálják, szorítják ki őket.

 Pedig a németeknek volna mire büszkének lenniük, csodálatos mélységű és szépségű az a kultúra amit alkottak. 

 

Hölderlin ezt így írja:

"Ó, népek áldott szíve te, ó, hazám!
akár a néma földanya, hallgatag
és félreismert, bár öledből
az idegen java bőven termett!

Aratták eszméd, gondolatod, szedik
szőlőd, de közben megvetik omlatag
vesszőid, mert a föld szinén lenn
szerte vadul tekeregve kúszol.

Magasztos, izzó Géniusz otthona,
szerelmes földem! már a tiéd vagyok.
Mennyit gyötört könnyes harag, mert
ten-szivedet tagadod, te balga!

Szépséged nékem mégse maradt titok; (...) ( Hölderlin, A német éneke, 49 )

 

Ideje a lázadásnak!!! 

Kérjük vissza a hagyományainkat, ha az antimodernizmus nem is tér vissza, de hagyjunk fel az antitradicionalizmussal, ami kimondva ugyan nincsen, de átjárja hétköznapjainkat is.

Politikai síkon ez a posztmodern konzervativizmus:

"A posztmodern konzervativizmus, amelynek általános jellemzője, hogy a hagyományok erejének kiapadása következtében olyan értékeket próbálnak találni, amelyek alkalmasak a továbbhagyományozásra." ( Lánczi András: Az utópia mint hagyomány, A konzervatív politika )

 

Vallási helyzet hasonló, rengeteg próbálkozás van, hogy kiüresítsék, nevetségesé tegyék a vallási hagyományt is. Gondoljunk csak a Netflix próbálkozására a homoszexuális Jézussal; de sorolhatnánk..., se szeri se száma a kísérleteknek.

Van is némi "tere" e próbálkozásnak:

"Senkit sem vádolhatunk felületességgel, aki a "van Isten vagy nincs Isten" kérdésre még egy igenlő felelet után is nyugodtan vállat von és egy "na és" válasszal elintézettnek veszi nehézkesen megalapozott érvelésünket." ( Vass György: Közösség és Istenélmény, I. Istenismeret vagy Istenélmény )

Az emberek 60-70%-a gyermekded, infantilis szellemi állapotban van, számukra  a Karácsony is csak ajándékozás, ha kap ajándékot fenntartja a Karácsonyt, ha nem, felőle akár meg is szűnhet.

( Ezek jobbik fajtája az, aki fel akar nőni, s némi egyházi berzenkedéssel ugyan a háttérben, de elindul megkeresni Istent..., nem akarja egyszerű vállrándítással elintézni a dolgot. Közéjük tartoztam én is valamikor... )

Meg kell találtatni az emberekkel újra Istent!

"A keresztény világnézet és vallásosság jelenlegi állapotát sokan az istenismeret válságával jellemzik." ( Vass György: Közösség és Istenélmény )

Jövőre bicikliversenyt ( Vuelta a Espana ) rendeznek Spanyolország híres katedrálisában, a Catedral de Santa María de Burgos-ban; ha ez igaz, úgy vélem a spanyoloknak is "annyi". ( https://www.hetedhetorszag.hu/hirek/2020-10-30/bicikliversenyt-rendeznek-spanyolorszag-hires-katedralisaban?fbclid=IwAR2Z0zzhEPEeWisuV8SILVai8bNedPR4TtsHYKodofJTVW1hHAd270645xA )

Ideje lenne megkomolyodni.., s tékozló fiúként nem elherdálni atyáink örökségét.

Hogyan?

Törekedni kellene, ahogy Nietzsche is megrótt minket, látsszék rajtunk megváltott voltunk.

 

Semmi sem egyszerűbb ennél:

„Isten együtt akar cselekedni veled. Nem kényszerít, hanem segít téged.” ( Szentviktori Hugó, Didascalicon V. 9. )

( Bár azt is tudjuk, a legegyszerűbb dolgok mindig a legnehezebbek..., pl. a jógában a légző gyakorlatok. )

 

Itt az idő! 

"Mondhatjuk: az istenkeresés eddigi korszaka lezárult, és a továbbélő keresztény hit előtt egy új korszaknak kell állnia. (...) A változás nem adódik önmagától, hanem a múlt romjain építi újra a jövő még közel sem kész templomát, melyben Istennel újfent találkozhatunk." ( Vass György: Közösség és Istenélmény, I. Istenismeret vagy Istenélmény )

"(...) Hiába fürösztöd önmagadban, Csak másban moshatod meg arcodat. Légy egy fűszálon a pici él S nagyobb leszel a világ tengelyénél. Ó, gépek, madarak, lombok, csillagok! Meddő anyánk gyerekért könyörög. Barátom, drága, szerelmes barátom, Akár borzalmas, akár nagyszerű, Nem én kiáltok, a föld dübörög." ( József Attila: Nem én kiáltok )

De mivel a keresztények már nem egy tömbben élnek a támadás sem kívülről jön..., belülről fog érkezni..., erre készüljetek. Téged belülről próbálnak majd elbizonytalanítani, a vár feladására kényszeríteni..., mert a vár Te magad vagy. Ez a vár lesz menedéked, s másoké is baj esetén. Buddha is ezt tanácsolja: "Légy a saját menedéked!" 

Ide jutottunk.

A "túloldalon" is okos emberek vannak..., okos gazemberek; olvasnak Arisztotelészt, az erkölcsös viselkedés OKOSSÁG és ERKÖLCSI ERÉNYEK adják... 

Az előbbit az iskolai oktatás felpuhításával, a tekintély és a tanítvány-tanító viszony rombolásával, a másodikat a társadalmi tradíció, közös hagyományaink lejáratásával lehet gyengíteni.

Ügyesen csinálják..., meg kell hagyni.

A lelked ( pszichéd ) a csatatér..., ne hagyd magad kisemmizni.

Tanulj..., s ne csak tudj..., éld is.

 

 

2020. 02. 09.