De praedestinatione sanctorum. VII. ~ initium fidei / és akkor lesz egy nyáj, egy pásztor. / "They're not alone."

 Hazudtam... ~ Isten ugyanis azokat választja ki, akikről tudja, hogy méltók lesznek a kiválasztásra.

 

 

Az az igazság, hogy nem így történt...

Amint felértünk a dombtetőre először a tőlünk balra álló pásztort és kutyáit vettük észre, mögülük rontottak elő a birkák és szaladtak a tőlük jobbra álló nyáj felé.

Előző bejegyzésünkben azt meséltem, ahogy lennie kellene, most ahogy van.

 

 A birkák is az egyéni vagy csoportérdeket helyezik a helyes elé.

A morality ( az erkölcsileg helyes cselekedet ) számukra is a conformity mögé szorul.

https://boatswain69.blogspot.com/2020/08/bitang-aki-ezt-parancsot-nem-ismeri.html

 

Igaza lehet Szent Ágostonnak:

"A predestináció Isten előrelátásán alapul, Isten ugyanis azokat választja ki, akikről tudja, hogy méltók lesznek a kiválasztásra. A predestináció tehát feltételes és nem abszolút, Isten üdvözítő szándéka pedig egyetemes. 

A vitában, mely a hit lélektanára kezdett összpontosulni és így a hit keletkezésével is foglalkozott, az Ágostont bírálók azt tanították, hogy a hit kezdete lehet az ember műve, a természetes akarat megteheti az első lépéseket Isten felé, és a kegyelemben való kitartásra is képes önerejéből. Ezt a felfogást később szemipelagianizmusnak nevezték el." ( Szántó Konrád, A katolikus egyház története, 196 )

Próbáld megmagyarázni a birkának, hogy nem a nyáj a biztonság, hanem a pásztor! 

"Az engedelmesség nem azon alapul, hogy a gyermek belátja, hogy jó az, amit parancsolnak neki, hanem azon, hogy általában hisz a szülők bölcsebb voltában és jóságában." ( J. G. Fichte: Az erkölcstan rendszere a tudománytan elvei alapján (1798) )  

" (...) és a juhok hallgatnak a hangjára, a maga juhait pedig nevükön szólítja és kivezeti. Amikor a maga juhait mind kivezeti, előttük jár, és a juhok követik, mert ismerik a hangját." ( Jn 10,3-4 )  

 

 

Talán mélyebben értelmezve erre utal az "akinek van füle a hallásra..." Jézusi mondás is. A juhok hisznek a pásztor "bölcsebb voltában és jóságában".

 

„Az erkölcsi elvek nem többségi döntésen múlnak. A rossz rossz, még akkor is, ha mindenki a rosszat teszi. A helyes pedig helyes, még akkor is ha senki sem helyesli. ” - Fulton J. Sheen

 https://boatswain69.blogspot.com/2020/07/batorits-masokat.html

 

 "Már az első Isten felé megtett lépéshez (initium fidei) is szükséges Isten ingyenes, előre ki nem érdemelt kegyelme, és csak a végső állhatatosság kegyelme fejezheti be, teljesítheti be az ember megszentelődését. Hogy Isten csak aránylag keveset választ ki az üdvösségre, ezt szerinte a tapasztalás is alátámasztja, hiszen csak kevesen élnek igazi keresztény életet. De ezt igazolja szerinte a Szentírás is : "Multi enim sunt vocati, pauci vero electi (Sokan vannak a hivatalosak, kevesen a választottak). (Mt 22,14)." ( Szántó Konrád, A katolikus egyház története, 196 )

Keresztes Szent János is legfőképp ezért a hitért ad hálát, ami tőle ugyan feltétlen követést és engedelmességet vár el, mégis beemeli a szentek közösségébe. 

 

Mi, ha baj van, Jézushoz...; a többiek a nyájba futnak..., bármit is akarjon az.

Száz bolond ezret csinál. Ezer százezret..., milliókat.

( Ha valaki ezt igazságtalannak érzi, közénk tartozik, van szíve; s tegyen róla, hogy ne így legyen... ( "Isten üdvözítő szándéka egyetemes." )

 Mindazonáltal jobb Istentől fogadni a végzetet, mint bárki mástól. 

Aki meg nem is sértődik meg, az nem is tud róla, mint a vak a színekről..., neki hiába beszélünk a fényről. )

 

Ám legyünk optimisták..., Jézus is az, bár elég szomorkás derű ez:

"Más juhaim is vannak nekem, amelyek nem ebből az akolból valók: azokat is vezetnem kell, és hallgatni is fognak a hangomra: és akkor lesz egy nyáj, egy pásztor. Azért szeret engem az Atya, mert én odaadom az életemet, hogy aztán újra visszavegyem. Senki sem veheti el tőlem: én magamtól adom oda." ( Jn 10,16-18 )

Kihez szólunk..., lehet nem is mindenkihez, csak a saját fajtánkhoz..., azokhoz kik egy akolba tartoznak végül. A többi csak statiszta, díszlet!?

 

 Összebújunk, mint a bárányok a világ rideg valóságában és melegítjük, bátorítjuk egymást.

"They're not alone."

 

"Ó erős bajtársak, kiket kijelöltek a dicsőséges küzdelemre, szükség van a lelki erőre, most van szükség a teljes erősségre. 

Férfiasan tartsátok meg azt a hitet, melyet Uralkodónknak most fogadtatok. Fenyeget az ellenség, közel van a harc." ( Vértanúakták és szenvedéstörténetek, Szent Viktor, Alexander, Felicianus és Longinus vértanúsága, 249 )

https://boatswain69.blogspot.com/2021/04/beke-veled-viktorunk.html 

 

"Bar-micvó" I. / és akkor egyszer csak.. hm-hm... tüdószarkómája támad

"és akkor egyszer
csak.. hm-hm... tüdőszarkómája támad itt az idegen bensőségesen elmosolyodott,"

 

 

 Pelágius jót akart...

"Pelagius származásáról nem sokat tudunk. A legtöbb forrás hazájának Britanniát nevezi meg. Egyesek szerint Bretagne-ban született és nem, mint Jeromos állítja, Írországban. Rómába a 380-as évek elején érkezett, ahol nagy visszatetszéssel szemlélte a felsőbb körök laza életét, könnyű életfelfogását, mely az emberi tettekért a felelősséget az emberi természet gyarlóságára igyekezett áthárítani és túlságosan csak Isten kegyelmére próbált hagyatkozni. Pelagius az ember erkölcsi felelősségtudatának hangoztatásával, főleg azonban aszkétikus életével és a legmagasabbrendű erkölcsi célra való törekvést minden kereszténytől megkövetelő tanításával igen nagy tekintélyre tett szert, sok követőt gyűjtött maga köré. Felfogását az emberi természet eredendő, jóra törekvő képességeinek hatékonyságába vetett optimizmus járta át. Írásaiban, így Szent Pál leveleihez irt kommentárjában, aszketikus jellegű értekezéseiben és leveleiben hirdette, hogy nincs a természettel veleszületett bűn, az ember szabad, cselekedeteivel Adám bűnét csak utánozza, de azt nem örökölve, szabadon vétkezik, ezért felelős tetteiért. Mivel minden bűn feltételezi a személyes tudatos hozzájárulást, pici gyermekeknek nem lehet bűnük, de ez nem jelenti azt, hogy nincs szükségük Istenre vagy a Krisztus által történő megváltásra." ( Szántó Konrád, A katolikus egyház története, I. Kötet, 193 )

 

A gyerekségben sőt serdülő korban kínlódó és felnőni nem szándékozó emberiséget egyfajta keresztény "Bar-micvó" szertartásnak veti alá:

 

„Áldott legyen, ki az érette viselt felelősség alól feloldott.”

 

Felnőtt vagy, boldogulj mostantól, ébresztő..., feloldottalak az engedelmesség alól, cselekedj érett személyiség módjára. 

Van ezzel pár kis bökkenő..., Bulgakov A Mester és Margarita című regényében van egy izgalmas beszélgetés, aminek lehet egy extra olvasata is: 

"Bizony, én is sajnálom! - felelte az idegen szikrázó szemmel, majd így folytatta: - Engem azonban a következő kérdés foglalkoztat: ha isten nincs, akkor vajon ki irányítja az ember életét, és általában a földi eseményeket?

Maga az ember irányítja - sietett a válasszal Hontalan; kissé ingerült volt a hangja, mert nem egészen értette a kérdést.

Bocsánat - mondta az ismeretlen szelíden. - Ahhoz, hogy valaki irányítson, szükséges, hogy pontos tervekkel rendelkezzék valamelyes nem túlságosan rövid időszakra. Engedje meg mármost, hogy megkérdezzem: hogyan irányíthatja az ember a földi dolgokat, ha még nevetségesen rövid időre, nos mondjuk, egy ezredévre sem készíthet tervet...de ez még semmi: hiszen a saját holnapjáért sem kezeskedhet! Képzelje el például - az ismeretlen Berliozhoz fordult , hogy ön, mondjuk, elkezdi irányítani a dolgokat, dirigálja embertársai életét meg a sajátját, egyre jobban rájön az ízére, amint mondani szokás, és akkor egyszer
csak.. hm-hm... tüdőszarkómája támad itt az idegen bensőségesen elmosolyodott, mintha a szarkóma említése különös elégtétellel töltené el igen, tüdőszarkómája ismételte a hangzatos szót, kandúr módra hunyorogva - ezzel befellegzett az irányításának! Senkinek a sorsa nem érdekli többé, csakis a sajátja. Családja hazudozni kezd. Rosszat sejtve egyik tudós orvostól a másikhoz szalad, majd kuruzslókat keres fel, a végén tán jósnőket is. Mind a három egyformán céltalan, amint ön is tudja. Hamarosan elérkezik a tragikus vég: az, aki nemrég még azt hitte, hogy irányít, mozdulatlan fekszik egy faládában, s a hátramaradók, belátván, hogy hasznát többé nem vehetik, elégetik a kemencében. De van még ennél is rosszabb: az ember például Kiszlovodszkba készül - az idegen ismét Berliozra sandított -, ez aztán igazán kicsiségnek látszik, de még ezt sem tudja megvalósítani, mert hogy, hogy nem, egyszer csak elbotlik, és a villamos alá esik! Azt állítja, hogy ezt is ő maga rendelte így? Nem helyesebb-e vajon azt hinni, hogy valaki más rendelkezett? És az ismeretlen furcsán, kajánul felnevetett. Berlioz figyelmesen hallgatta a kellemetlen előadást a Szarkómáról meg a villamosról, és homályos aggodalom kezdte gyötörni. ,,Ez nem külföldi... nem idegen gondolta magában. Rendkívül furcsa alak..., de vajon mi fán terem?

-Úgy látom, szeretne rágyújtani! - fordult az ismeretlen most váratlanul Hontalanhoz. - Milyen cigarettát akar?
Mért, olyan sokféle van magánál? - kérdezte a költő barátságtalanul, mert valóban elfogyott a cigarettája.
- Milyent óhajt? ismételte az idegen.
- Hát, Márkát vetette oda Hontalan.
Az ismeretlen fürgén elővette zsebéből cigarettatárcáját, és odakínálta a költőnek:
- Parancsoljon, Márka. " ( Mihail Bulgakov, A Mester és Margarita, 16-17 ) 

S hontalan nem azon lepődik meg, hogy Márka van benne, inkább a cigarettatárca külsején

S így elmulasztja, hogy összeköthesse a korábban említett "tüdőszarkómát" a határozott észrevétellel:

-Úgy látom, szeretne rágyújtani!

Nem csoda, hogy "Hontalan". 

Az Ördög  kinevet minket. 

( https://boatswain69.blogspot.com/2020/09/a-kerdes-egyebkent-nem-az-hogy-mit-er.html )

 

 

„ahová értelem nem hatol be, az érzés eljut”.

A szeretet geometriája ( I. )

„Látsz még lobogni több tüzes fuvalmat, Izidort, Bédát, és ama Rikárdot, kiben sok nem halandó eszme sarjadt.” ( Dante Alighieri: Isteni színjáték )

 

 

 

A XII-XIV. századot a keresztény misztikus irodalom virágkorának nevezik.

Tény, hogy ebben a két évszázadban élt, szemlélődött és írt Tauler, Ruysbroeck, Eckhart, Richard of St. Victor, Rolle és Hilton és még sokan mások is. A misztikusok azonban nem mind írtak, egyfelől mert nem feltétlenül érezték szükségét tapasztalataik közzétételének, másfelől mert a misztikus élményt roppant nehéz szavakba foglalni. Ezért különös hálával tartozunk azon misztikus szerzőknek, akik megpróbálták számunkra, kevésbé beavatottak számára érthetővé tenni az általuk megélt titkokat. 

Misztikus élmény mindig tiszta, még ha nehéz is elmondani. Ha nem érzed utána szükségét hogy megosszad, nem kell megosztanod. S mivel a kicsi beszél a nagyról, amit át nem foghat..., nyilván "dadog a szó", de ha "kell" emlékezni..., emlékeztetni "kell", ahogy Ricky Fitts beszélt erről, no meg Pascal. 

 

„A szó vallási jelentése többé-kevésbé a platóni fogalomból ered; e szerint az istenség mindig meghaladja az emberi értelmet. Az emberi intelligencia ugyan szert tehet valami homályos ismeretre, valami módon behatolhat az isteni szférába, de ez csak ritka kiváltságosaknak adatik meg. Ezek képekben, szimbólumokban fejeznek ki valamit, szavaik értelme titokzatos, misztikus. A szónak tehát kettős jelentősége van: egyrészt jelenti magának az isteninek a megismerését, másrészt pedig magának az élménynek titokzatos kifejezését.” ( Puskely Mária: Ezer év misztikájából (Szent Gellért egyházi kiadó Szeged) 258-259 o. )

Hogy ritka kiváltságosoknak lenne megadva, ezt kétlem... Hogy kevesen tépik le kötelékeiket és lépnek ki a barlang homályából, az lehet. De ez nem "egyetemleges" hiba, sokkal inkább lustaság és gyávaság. A "szabad akarat" rossz értelmezése...

„Az elméleti teológia művelésével a virágzó középkorban párhuzamosan haladt a szemlélődő teológia művelése. A misztikának, mint az előzőekből kitűnik, kettős ágazata volt: a gyakorlati és a spekulatív misztika. A gyakorlati misztikán Isten közvetlen megtapasztalását, azt az Istennel történő legbensőségesebb egyesülést értjük, amely a belénköntött, Istentől rendkívüli ajándékként adott szemlélődés által jön létre. Azok közül, akik részesültek Istennek ebben a rendkívüli kegyelmében, sokan elmondták vagy leírták élményeiket, sőt egyesek fel is dolgozták és tudományos rendszerbe öntötték misztikus tapasztalataikat. Ezek már az elméleti, spekulatív misztikát is művelték. A spekulatív misztika a léleknek Istenhez vezető hármas útját, a tisztulás, a megvilágosodás s a szemlélődés útját, a misztikus egyénnek titokzatos tapasztalatait meg az isteni dolgokról szerzett intuitív ismereteit teszi a tudományos vizsgálódás tárgyává és önti tudományos rendszerbe.” ( Dr. Szántó Konrád: A katolikus egyház története (Ecclesia) 454-455 o )

A meghatározás szerint: "is", tehát nincs kétféle misztika, csak gyakorlati van..., a spekulatív misztika csak a gyakorlatban való megtapasztalás "rendszerbe szedése"..., a kisebb beszéde a nagyról. Ami annál inkább tiszteletre méltó, ha elfogadjuk..., lehetetlenség. De mint már idéztük: "Emlékeznem kell!" S hozzá tehetjük: Emlékeztetnem kell!

S hogy a spekulatív misztika szószaporításba torkollik, hát legyen..., a zenről is sok könyvet írtak már teli..., de mi is a zen? S mi a tao? stb.

„A Szentírásban nem szerepel a misztikus szó. Az alexandriai iskola vezette be. A Szentírás misztikus értelmezése elsősorban Origenész nevéhez fűződik. E szerint a misztikus Isten-ismeretnek értelem feletti jellege van, Isten sajátos tevékenységének az eredménye. Ő, Isten érezteti meg jelenlétét. A IV. századtól kezdve hallunk „misztikus teológiáról”, az V. században Pszeudo-Dioniziosz már ezt a címet adja egy írásnak. Ez a tanulmány igen nagy tekintélynek örvendett az egész középkoron át; a „misztikus” jelző szinte kivétel nélkül a teológiához kapcsolódik.” ( Puskely Mária: Ezer év misztikájából (Szent Gellért egyházi kiadó Szeged) 258-259 o. )

Pontosan..., Isten érezteti meg jelenlétét. De nem fordítva van ez? József Attila írta: "Az Isten itt állt a hátam mögött s én megkerültem érte a világot." 

Talán közelebb van hozzánk, mint gondolnánk..., hisz vele egy "anyagból" vagyunk. Ritka pillanatokban alkalmunk van "visszaemlékezni" erre. S hogy a teológiához kapcsolódik..., mihez is kapcsolódna? De így a teológiához tartozik minden tudomány, például a fizika is.

„A középkori misztikus teológia atyja, Szent Bernát, a „Doctor mellifluus” (Mézajkú doktor). Misztikája inkább gyakorlati, mint elméleti; központjában a szenvedő Istenember szemlélete és követése áll. – A spekulatív misztikát főleg az ágostonos rend Szt. Viktorról elnevezett kolostori iskolája művelte Párizs mellett a XII. században. Első kiváló mestere a főleg dogmatikával foglalkozó Hugó (1141), akinél a hitigazságok ismertetését a misztika bensősége hatja át. A misztika tudományát rendszerbe elsőnek Szentviktori Richárd (1173) foglalta, tervszerű egységbe olvasztva Pseudo-Dionysius és Szent Bernát misztikáját. – A legnagyobb skolasztikusok, így Nagy Szt. Albert, Szt. Tamás, Szt. Bonaventura egyúttal nagy misztikusok, bizonyítva, hogy a misztika és a skolasztika nem ellentétesek, hanem kiegészítik egymást.” ( Dr. Szántó Konrád: A katolikus egyház története (Ecclesia) 454-455 o. )

Szemlélődésről van szó, kontemplációról, amit gyakorlatilag elfelejtett a nyugati kereszténység..., elég nagy baj ez nekünk, hisz így elékezni is elfelejtett. Például arra, hogy mindannyian a szenvedő Istenember életét éljük..., ha tetszik, ha nem, s ha nem értjük Jézusét, a sajátunkat sem fogjuk érteni. Feuerbach írta: "Krisztus az emberiség tudata." Az egyes ember tudata is...

S ami a tudatodban van, amit a kontemplációban megtapasztalsz egymást támogatónak kell lennie, egyébként kiapad a forrás, elfogy az erő..., elgyengül a kar.

"Ám nem feledhetjük Szt. Bonaventura igazi misztikusra valló tanácsát: „ahová értelem nem hatol be, az érzés eljut”. Ez a útmutató gondolat lesz vezetőnk Szentviktori Richard utolsó művének a De Trinitaté-nak vizsgálatában. Mert, ahogy Karl Rahner is mondja: „teológiai szempontból nincs magasabb rendű tapasztalat, mint ami az Isten lelke által ajándékozott hit nyomán fakad.” ( Karl Rahner: Hit Szeretet Remény (Egyházfórum Budapest – Luzern 1991) 121 o. )

 

 

Tehát ha nem érted..., érezd! Majd meg is érted, idővel.

(folyt. köv....) 

 

2020. 03. 24.