Az érett személyiség VI. ( κένωσις ) ~ "Minél őszintébb és bensőbb ez a kölcsönös odaadás, annál teljesebben fog agapévá átlényegülni a szerelmi érosz."

  "Mintha az egyszerűség valami sajnálatos dolog lenne! Pedig az igazság épp ennek a fordítottja. Épp ezért a legbonyolultabb intelligencia sem ér sokat, ha magjában nincs ott a lélek egyszerűsége, életadó ereje. Az egyszerűséget nemhogy ki kellene nőnünk; az egyszerűség kell hogy életünk legbensőbb programja legyen." ( Pilinszky János: Az egyszerűek imája )

"A család a keresztény életszentség elsőrendű iskolája. A házastársak egymáshoz való viszonyában éppúgy, mint a gyermekek és szülők kapcsolatában, Jézus egyháza iránti szeretete kell hogy például szolgáljon. A szeretetben élő családok nemcsak önmaguk számára világítanak, de környezetüket is melegítik." ( Pilinszky János: Hivatottságunk a szentségre, A világiak életszentsége )

"Krisztus által az összes hívő részt vesz az Istenben: Krisztus testének egysége az egész evangélium magja. Krisztus azért jött a földre, hogy ezt az egységet az Istennel odaadja a világnak. Ez a Krisztus-egység már itt a földön részesül az öröklét, a maradandó, az isteni egységben, amely soha el nem múlik. Azért végződik a Szentírás a menyasszony imájával: "Jöjj, Jézus Küriosz!" ( Jel 22,17 ) Jöjj, hogy ezt az egységet menyasszonyodnak örökre megingathatatlanul megadd!" ( Odo Casel, Az Egyház misztériuma, A menyasszony hívása, 166 )

"Ez a pneumatikus Úr az Egyház vőlegénye." ( Odo Casel, Az Egyház misztériuma, 53 )

"A Pneuma és a menyasszony hív: Jöjj!" ( Jel 21,9, 22, 17 ) 

"Nincs szebb, mint a föltámadt Úr, aki végtelen szépségében a világ királyaként áll előttünk, az isteni tisztaság és örök fény megdicsőülésének ragyogásában. Mellette és utána azonban semmi sem olyan szép, mint az Ecclesia, a menyasszony, akit az Úr szent vérével megtisztított, Pneumájával éltetett és megdicsőített. A menyasszonyi agapé bájával áll ura mellett, mint annak visszfénye. Azonban mindketten az Atya elé tárják szeretetüket, akitől végső forrásként minden származik, és hozzá minden visszatér. Minél dicsőbb Krisztus, annál dicsőbben ragyog az Ecclesia, mely minden fényét tőle kapja; ahogyan a hold a napsugártól aranylóan fénylik. Minél jobban ismerjük Krisztust dicsőségében, az Atya dicsőségében, mely neki jut, az Egyszülöttnek, annál jobban megismerjük az Egyház nagyságát és szépségét. Megismerjük és minél jobban mennyei alakjában szemléljük." ( Odo Casel, Az Egyház misztériuma, A menyasszony szépsége, 86 )

"Mit jelent menyasszonynak lenni? Ha teljesen átadja magát magasabb elvnek; így lesz a menyasszony egészen egy a vőlegénnyel, és reszt vesz méltóságában. Ezért aki Krisztust szereti, nem vonja felelősségre cselekedete miatt, nem is akarja megérteni megfoghatatlan tan isteni működését, ezáltal a menyasszony a vőlegényt lehúzza magához és emberszerűvé tenné; míg az igazi menyasszony, az Ecclesia, a vőlegényt éppen ragyogónak akarja látni maga fölött. Ő vőlegény igazságosságának alávetettje." ( Odo Casel, Az Egyház misztériuma, 85 )

"A menyasszonynak mindenben együtt kell élnie a vőlegénnyel. Ha valami nehezet kell elszenvednie, ha életét rá kell szánnia, milyen megtiszteltetés, hogy vele szenvedhet. A szenvedésközösség szeretetközösség, mert Krisztus agapéból szenved, és szenvedése által az agapé győzelemhez segíti. Krisztussal szenvedni: titokzatos megdicsőülés. Ez a megdicsőülés egyszer nyilvánvaló lesz: az Úr eljövetelekor. A halál az Úrral együtt az élet kezdete. Abból ismeri meg az Úr a menyasszony hűségét, és egybekel vele örökre. A kereszt fájdalmai már a nászünnep előfutárai." ( Odo Casel, Az Egyház misztériuma, Szeretetközösség a szenvedésben, 86 )

"104. Így szóltak hozzá: Jöjj, imádkozzunk és böjtöljünk! Jézus mondta: Mi bűnt követtem el, vagy hol győztek le engem? Akkor böjtöljenek és akkor imádkozzanak, amikor a vőlegény kijön a mennyegzős szobából." ( Tamás evangélium, Apokrifek, 309 )

"Magatok vagytok a tanúim, hogy megvallottam: Nem a Messiás vagyok, hanem csak az előfutára. A menyasszony a vőlegényé. A vőlegény barátja csak ott áll mellette, és szívből örül a vőlegény hangját hallva. Ez az örömöm most teljes lett. Neki növekednie kell, nekem kisebbednem." ( Jn 3,28-30 )

 

 

 

"Vedd ezt a gyűrűt, a hűség pecsétjét; őrizd Isten menyasszonyát, a szent Egyházat, feldíszítve változatlan hűséggel." ( Odo Casel, Az Egyház misztériuma, 68 )

"Omnis gloria eius filiae regis ab intus - A királylány minden szépsége belül van." ( Zsolt 44,14 Vulg. )

 "Amit tehát Isten egybekötött, ember ne válassza szét"

 

 

(Mondjad először te, keresztyén férfitestvérem:)
Én XY esküszöm az élő Istenre, aki Atya, Fiú, Szentlélek, teljes Szentháromság, egy örök Isten, hogy *-t, akinek most Isten színe előtt kezét fogom, szeretem. Szeretetből veszem el őt, Isten törvénye szerint, feleségül. Hozzá hű leszek, vele megelégszem, vele szentül élek, vele tűrök, vele szenvedek, és őt sem egészségében, sem betegségében, sem boldog, sem boldogtalan állapotában, holtomig vagy holtáig, hitetlenül el nem hagyom, hanem teljes életemben hűséges gondviselője leszek. Isten engem úgy segítsen. Ámen.
(* a menyasszony neve)

(Mondjad te is, keresztyén nőtestvérem:)
Én XY esküszöm az élő Istenre, aki Atya, Fiú, Szentlélek, teljes Szentháromság, egy, örök Isten, hogy **-t, akinek most Isten színe előtt kezét fogom, szeretem. Szeretetből megyek hozzá, Isten törvénye szerint, feleségül. Hozzá hű leszek, vele megelégszem, vele szentül élek, vele tűrök, vele szenvedek, és őt sem egészségében, sem betegségében, sem boldog, sem boldogtalan állapotában, holtomig vagy holtáig, hitetlenül el nem hagyom, hanem teljes életemben hűséges segítőtársa leszek. Isten engem úgy segítsen. Ámen
(** a vőlegény neve) 

 

"A szerető kedvese ajtaján kopogtatott. 

- Ki az? - kérdezte belülről. 

- Én vagyok - mondta a szerető. 

- Akkor menj innen! Ez a ház nem elég nagy neked és nekem. A visszautasított szerető kivonult a sivatagba, és ott hónapokon keresztül meditált kedvese szavain. Végül visszatért, és kopogtatott barátnője ajtaján. 

- Ki kopog? - Te. 

Az ajtó azonnal kinyílt." ( Neisapuri Attar meséje )

 

"Érosz és agapé a szerelemben. Az érosz és agapé kettőssége különös erővel jelentkezik a férfi és nő szerelmében, mert az érosz itt lép fel legösztönösebben. Akárcsak az emberi élet és az érosz általában, a szerelem is sokrétű és szövevényes: jelen van az ember minden létsíkján, a testi ösztönöktől egészen a barátság és a lelki összetartozás síkjáig. Érzéki és érzelmi s szellemi jelenségei szinte szétbonthatatlanul összeszövődnek egymással. Mégis mivel természettől belső kapcsolata van - az élet továbbadásához - mélyebben gyökerezik az ember ösztönéletében, mint az érosz többi formái; és megnyilvánulásai is szenvedélyesebbek.

Jézus az emberteremtés bibliai történetének szellemében nyíltan tanítja, hogy a szerelmi érosz a teremtő Isten ajándéka. „Nem olvastátok (a Szentírásban) - kérdi a házasság fölbonthatóságát firtató farizeusoktól, hogy a Teremtő kezdetben férfinak és nőnek alkotta az embert? Azt mondta: A férfi elhagyja atyját és anyját, feleségével egyesül és a kettő testben egy lesz. Így már nem ketten vannak, hanem csak egy test. Amit tehát Isten egybekötött, ember ne válassza szét" (Mt 19,4-6).

Testi-lelki életközösségről van itt szó, ami nyilvánvalóan érosz; de éppen azzal, hogy ezt a közösséget felbonthatatlannak tartja Jézus, a szerelmi éroszt az agapé útjára tereli. Férfi
és nő között a szerelem nem lehet csak múló erotikus játék, érzéki kielégülés vagy érzelmi vonzalom. Ahhoz, hogy szerelmük teljes legyen, a kettőnek életre szólóan felelősséget kell
vállalnia egymásért. A kérdés itt pontosan az, hogy ha ember társadat úgy kell szeretned, mint önmagadat, magadat pedig úgy, ahogyan Isten szeret - mi következik mindebből élettársadra vonatkozóan? Ki az első embertársaid közt, ha nem ő? Igen, élettársadat önzetlen nagylelkűségedben beteljesedő szerelemmel kell szeretned.

Nem egy mai házasság éppen az agapé hiánya miatt borul föl. Három hétig ismerkednek, három hónapig szeretik egy mást, három évig veszekednek és harminc évig eltűrik egymást, ha közben el nem válnak - írja egy ironikus francia a modern házasságról. És gúnyosan hozzáfűzi: a fiatalok mindezt elölről kezdik. Emberi hiúság és erotika, anyagi érdekek és társadalmi érvényesülés - mindez megvan az ilyen kapcsolatokban, csak éppen a lélek hiányzik. Pedig lélek nélkül mi marad? Mit jelent az együttélés jóakaratú megértés, megbocsátó türelem, egymás nagy lelkű elfogadása, belső sorsközösség, önzetlen barátság és lelki összetartozás érzése - egyszóval agapé nélkül?

A mire az apostol buzdít, híven tükrözi a bibliai tanítást: Úgy szeresse a férj a feleségét, mint tulajdon testét. Aki feleségét szereti, önmagát szereti. Ám saját testét senki sem gyűlöli, hanem táplálja és gondozza, akárcsak Krisztus az egyházat! (Ef 5,28-29). Ami új ebben a buzdításban, az a Krisztus és az egyház viszonyára való hivatkozás. Az apostol nem lát kevesebbet, mint a megváltás misztériumának kifejezését a férfi és a nő házastársi összetartozásában és életközösségében. Amint Krisztus hívei közösségéért, az egyházért, úgy kell a férfinak is áldozatra kész szeretettel odaadnia életét feleségéért. De amint az egyház Krisztust, úgy kell az asszonynak is fenntartás nélkül szeretnie férjét. Minél őszintébb és bensőbb ez a kölcsönös odaadás, annál teljesebben fog agapévá átlényegülni a szerelmi érosz." ( Békés Gellért, A kettős arcú szeretet, Az emberré érés keresztény dinamikája, 6. részt )

 

https://boatswain69.blogspot.com/2020/08/hagyd-magad-szeretni.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/08/es-minel-nobb-no-es-minel-ferfibb-ferfi.html 

https://boatswain69.blogspot.com/2022/03/kotelessegtan-iii-lehete-az-hogy-valaki.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/03/kotelessegtan-iv-lehete-az-hogy-valaki.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/01/gnosztikus-irodalom-lxxxiv-xliv-halaado.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/12/gnosztikus-irodalom-xxiv-nag-hammadi-az.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/03/ii-ez-az-oromom-most-teljes-lett.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/03/kotelessegtan-ii-lehete-az-hogy-valaki.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/05/kulsodleges-huseg-nem-huseg.html

Az érett személyiség V. ( μετάνοια II. ) ~ "Felismert Engem. Észrevette, hogy megértő vagyok, fényesen ragyogok és irgalmas vagyok őhozzá. Mert nem voltam goromba őhozzá..."

"A barátságot Lelkünk magával égből hozza le,..." ( Madách Imre: Egy vetélytárshoz )

"A barátság ugyanis nem egyéb, mint összhang minden emberi és isteni dologban, jóakarat és és szeretet; nem is tudom, hogy leszámítva a bölcsességet, adtak-e ennél valami jobbat az embereknek a halhatatlan istenek." ( Cicero: Laelius vagy a barátságról )

"és megtanultam szeretni, szentnek tartani mindent," ( Hölderlin, Hüperion, 228 ) 

"De ha a fát fenyegeted, akkor kétszeresen hal meg a kertész." ( Antoine de Saint-Exupery, Citadella, 35 ) 

"felismert Engem. Észrevette, hogy megértő vagyok, fényesen ragyogok és irgalmas vagyok őhozzá. Mert nem voltam goromba őhozzá," ( Pistis Sophia, 52. fejezet )

"Ha valaki közületek nagy akar lenni, legyen a szolgátok, és ha valaki közületek első akar lenni, legyen mindenkinek a szolgája." ( Mk 10,43-44 ) 

( · ἀλλ’ ὃς ἂν θέλῃ μέγας γενέσθαι ⸃ ἐν ὑμῖν, ἔσται ὑμῶν διάκονος, καὶ ὃς ἂν θέλῃ ἐν ὑμῖν εἶναι ⸃ πρῶτος, ἔσται πάντων δοῦλος · )

"Volt egy háztulajdonos, akinek minden elképzelhető dolga megvolt, legyen az fiú, vagy rabszolga, vagy marha, vagy kutya, vagy disznó, vagy gabona, vagy árpa, vagy pelyva, vagy fű, vagy [...] vagy hús és makk. Érzékeny ember lévén, tudta, melyik milyen táplálékra szorul. Kenyérrel szolgálta a gyermekeit. [...]. Szolgálta a rabszolgákat [...] és étkezést. Gabonát, és árpát, és füvet dobott a marháknak. Csontot dobott a kutyáknak, és a disznóknak makkot dobott és moslékot adott. Hasonlítsuk össze Isten tanítványával: ha érzékeny ember, megérti, mit jelent a dolog tanítványnak lenni. A testi formák nem csapják be őt, azonban keresi a lélek állapotát mindegyikükben és beszél velük. Sok állat van a Földön emberi formában. Amikor beazonosítja őket, a disznók elé makkot dob, a marhák elé árpát, és pelyvát és füvet vet, a kutyáknak csontot dob. A rabszolgáknak csak elemi leckéket ad, a gyerekeknek teljes oktatást." ( Fülöp evangéliuma, 171 ) 

"Akiben az a lélek él- (...) A művész könnyen kiegészíti magának a torzót." ( Hölderlin, Hüperion, 178 ) 

"Istent nem látta soha senki, az Egyszülött Isten nyilatkoztatta ki, aki az Atya ölén van." ( Jn1,18 )

  

"Ne panaszkodjál - cselekedj!" ( Hölderlin, Hüperion, 98 )

 

 

  

 "A BARÁTSÁG TÜRELMES,
A BARÁTSÁG JÓSÁGOS,
A BARÁTSÁG NEM FÉLTÉKENY,
NEM KÉRKEDIK, NEM GŐGÖSKÖDIK,
NEM TAPINTATLAN, NEM KERESI A MAGÁÉT,
HARAGRA NEM GERJED, A ROSSZAT FÖL NEM RÓJA,
NEM ÖRÜL A GONOSZSÁGNAK,
DE EGYÜTT ÖRÜL AZ IGAZSÁGGAL.
MINDENT ELTŰR, MINDENT ELHISZ,
MINDENT REMÉL, MINDENT ELVISEL."
( 1Kor 13:4-7-adaptáció )

 

 

"Hogyan kell ember társunkat szeretnünk? A legmeglepőbb, hogy Jézus azt akarja: legyen embertársunk iránti szeretetünk - akárcsak istenszeretetünk - valódi agapé. Tanítása szerint ugyanis felebarátunk szeretete bensőleg összefügg Isten szeretetével. Szent János élesen hangsúlyozza ezt az összefüggést: "Szeressük Istent, mert Ő előbb szeretett minket. Ám ha valaki azt állítja: szeretem az Istent, de felebarátját gyűlöli, az hazug. Aki ugyanis nem szereti testvérét, akit lát - hogyan szerethetné Istent, akit nem lát? Ezért azt a parancsot kaptuk tőle: aki szereti Istent, szeresse testvérét is" (1Jn 4,19-21). 

Igen, Jézus kettős parancsa agapét követel az embertárs iránt éppúgy, mint Isten iránt; még akkor is, ha Isten szeretete nem mérhető az embertárséhoz. Mert Istent mindennél jobban, teljes szívünkből és lelkünkből, minden erőnkből kell szeretnünk, vagyis jobban, mint önmagunkat - felebarátunkat viszont úgy, mint önmagunkat. A különbség ellenére a felebaráti szeretetnek is mintegy Isten szeretetének folytatásaként lényegében őszinte és nagylelkű jóakarattá kell átváltoznia. Szeretni a másikat, mint önmagamat, végül is ugyanazt követeli, mint Isten szeretete: ki kell lépnem önmagam zárt világából, meg kell nyílnom a másik ember felé és belsőleg azonosulnom kell vele. Készen kell lennem arra, hogy amit magamnak megteszek, neki is megtegyem; de amit magamnak nem teszek, neki se tegyem. 

Ennek a testvéri agapénak van-e valami köze az éroszhoz? Jelent-e emberi kiegészülést? Vagy a felebaráti szeretet javára talán le kell mondanom arról a léttöbbletről, amit embertársaimtól várok? Embertársamra kétségtelenül szükségem van életem minden vonatkozásában: testi és lelki, érzelmi és szellemi síkon egyaránt. Emberségemben fejlődni nem tudok nélküle. De ha csak tulajdon haladásom puszta eszközét látnám benne, akkor valójában önmagamat szeretném, nem őt. S ezért hiába is elégíteném ki általa igényeimet, belső emberségemben, az önzetlen szeretetben és nagylelkűségben nem növekednék.

Az igazság az, hogy az embertárs jézusi szeretete is metanoiát követel: meg kell változnom érzelmeimben és gondolkodásomban, értékelésemben és törekvéseimben. Ki kell lépnem önszeretetem zárt világából. Meg kell nyílnom a másik ember felé. De minderre csak akkor leszek képes, ha Isten megelőző szeretetével az ő minden teremtményére kiáradó egyetemes szeretetét is elfogadom. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy elfogadom testvéremnek embertársamat, akit Isten ugyanúgy szeret, mint engem. Mert ha Isten szereti a másik embert, én pedig szeretem az Istent hogyan volna lehetséges, hogy az istenszeretet megtagadása nélkül ne szeressem a másikat? Ha megtérek Istenhez, embertársamhoz is meg kell térnem, és a közös Atya szeretetében el kell fogadnom öt testvéremnek. Az érosznak itt is agapévá kell átlényegülnie. Ám ebben az agapéban maga az érosz is beteljesül, mert minél önzetlenebbül szeretem embertársamat, annál teljesebb ember leszek én magam." ( Békés Gellért, A kettős arcú szeretet, Az emberré érés keresztény dinamikája, 5. részt )

 

https://boatswain69.blogspot.com/2020/09/a-baratsagot-lelkunk-magaval-egbol.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/12/gnosztikus-irodalom-lxvii-xxiv-19.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/12/gnosztikus-irodalom-xlii-fulop.html

https://boatswain2.blogspot.com/2023/11/52.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/12/gnosztikus-irodalom-xlii-fulop.html 

https://boatswain69.blogspot.com/2021/12/capax-dei-leg-belso-lenyeget-vettem-at.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/09/istent-nem-latta-soha-senki.html

Az érett személyiség IV. ( μετάνοια I. ) ~ "- Istenben élek - így hívják."

 "Az Isteni gondviselés célja az, hogy akiket a gonoszság különféleképp szétszakított, azokat az igaz hit és szellemi szeretet révén egyesítse, mert pontosan azért szenvedett a Megváltó, hogy egybegyűjtse az Isten szétszóródott gyermekeit ( Jn 11,52 ). (...) A szeretete hosszan tűrő és jóságos." ( 1Kor 13,4 )" ( Szent Maximosz hitvalló, Fejezetek a szeretetről, 97 )

"Akit önnön bálványa sem fékez, s fűzi csak önkéntes kötelék, híven a szeretet szent hitéhez, élheti szent és szabad életét." ( Hölderlin, Himnusz a szabadsághoz, 10 ) 

 

 "a kereszt igazsága."

 

 

"- Ön vallásos?

- Azt nem úgy hívják.

- Hát hogyan?

- Istenben élek - így hívják.(...)" ( Dienes Valéria: Dialógus )

 

"Ez az elismerés valódi metanoia ( μετάνοια ): érzéseim és gondolkodásom, értékelésem és törekvéseim gyökeres irányváltoztatása. Kilépek önmagam szeretetének zárt világából. Bensőmben megnyílok Isten felé és fiúi alázattal megtérek hozzá. Bizonyos lelki átlényegülés folyamata ez: emberi szeretetem megtisztul önzésétől; s mint a virág a nap sugarának, bensőm megnyílik Isten szeretetének. Az érosz agapévá lényegül.

Mit jelent ez az átlényegülés? Hogyan teljesül be ebben az érosz? Isten iránti szeretetből talán le kell mondanunk az emberi tökéletességről? Jézus szava világos: ,,Aki meg akarja menteni életét, az elveszíti; de aki értem elveszíti életét, az megtalálja" (Mt 16,25). Az emberi lét beteljesedésének paradox krisztusi igazsága ez: a kereszt igazsága. Meg kell halnunk önös önmagunknak, hogy Istenben megtaláljuk igazi énünket: a Jézus hasonlóságára újjáteremtett isteni embert. „Ha a búzaszem nem esik a földbe és meg nem hal, egyedül marad; de ha meghal, sok termést hoz." (Jn 12,24). A búzaszem halála voltaképpen egyfajta átlényegülési folyamat. Lelki síkon ilyesvalamit tapasztalunk mi is az újjáteremtés folyamatában: Isten szeretete mintegy "átlényegiti" emberi szeretetünket. János apostol mélyértelmű szavai erre utalnak: „Mi megismertük a szeretetet, amellyel Isten szeret bennünket, és hittünk benne. Szeretet az Isten: aki szeretetben él, az Istenben él és Isten őbenne." (1Jn 4, 16)." ( Békés Gellért, A kettős arcú szeretet, Az emberré érés keresztény dinamikája, 4. részt )

 

https://boatswain69.blogspot.com/2021/10/mas-divat-mostanaban-lydus-mifele-isten.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/09/metanoia-iv-dignitas-hominis.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/09/metanoia-v-conversio-cordis.html

https://boatswain69.blogspot.com/2024/06/tehetseg-ragasztoanyag-es-szentseg.html

https://boatswain69.blogspot.com/2024/06/boldog-vagyok-mert-lemondtam_95.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/01/origenesz-konyvei-olyan-rethez.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/02/de-praedestinatione-sanctorum-ii-sokan.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/09/pecsetgyuru-iii-nem-az-ut-hagyott-ott.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/03/tuo-tibi-judicio-est-utendum-x-numquid.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/01/what-is-love-viii-god-is-communication.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/09/metanoia-vi-renovatio-reparation-o-uram.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/02/harmadik-fok-try-to-live-holier-oromet.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/09/metanoia-iii-ha-szived-vadol.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/12/gnosztikus-irodalom-lviii-xv-10.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/11/az-erkolcsi-en-iii-apokalipszis-v-ii4.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/01/gnosztikus-irodalom-xciv-liii-vegezd-el.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/09/pecsetgyuru-ii-bezarom-barkat-metanoia.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/02/the-mission-of-manicheism-vii-just-say.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/11/az-esz-vagy-fogalom-gyakorlati.html

 

https://boatswain69.blogspot.com/2023/06/ii-kolbe-2-neveles-szent-lelke-ii-az.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/06/ii-kolbe-4-minden-eberseggel-orizd.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/06/ii-kolbe-3-neveles-szent-lelke-iii-az.html 

https://boatswain69.blogspot.com/2022/05/a-lelek-gyumolcsei-szolgaltunk-v.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/03/i-mi-testverek-vagyunk-ha-lelked-beszel.html

 

 

Az érett személyiség III. ( "óceanikus érzés" / "Elismerem, hogy válaszom - a viszontszeretet(et)." ) ~ κένωσις - Enlightenment / Visio Dei, Visio Beatifica / Διαφώτισις

"Az Istentől való megszólítottság élményére egész egyéniségével reagál a hívő ember. Ez a reagálás elsősorban érzelmi, de értelmi és erkölcsi vonatkozású is.

Maga az élmény általában megrendítő, melyet követően megváltozik az ember életvitele: megszabadul a kételyektől, áthatják életét, magatartását azok a tényezők, amelyeket isteni követelményeknek ismer fel." ( Hunyadi László: Az ember vallásai az őskortól napjainkig )

"A vallási élmény az "Istennel való találkozás" átélését jelenti számára. Ezek az élmények kiemelik a vallásos embert a hétköznapiságból: örömet és tettrekészséget eredményeznek nála." ( Hunyadi László: Az ember vallásai az őskortól napjainkig )

 

ἐταπείνωσεν ἑαυτὸν

"Elismerem, hogy válaszom - a viszontszeretet(et)."

 

 

"Az ember magányos: bűnében éppúgy, mint erényében, érettségében. Hiába van ezer szállal beágyazva az univerzumba, hiába van otthona, gyereke és felesége. "De ez a magány nem valamiféle "műhiba". Az ember magánya fönntartott hely, mit egyedül Isten kegyelme tölthet be." ( Pilinszky János: A magányról )

"S mindörökké a határtalanba tart a vágy. De túl sokat kell elbírnunk. S szükséges a hűség. Mégsem kívánunk előre-hátra tekinteni. Csak ringatózni, mint a tenger ingó csónakán." ( Hölderlin, Mnémoszüné, 154 ) 

 

Az isteni szeretet ha istenhez tartozik, hogyan ismerhető fel és meg..., a tanítványok honnan jutottak-e tudáshoz ( γνῶσις )?

"Az emberi szeretet válasza, Ha nem is meglepő, hogy az újszövetségi szentírás új szóval jelöli Isten szeretetét az ember iránt - viszont kétségkívül meglepő, hogy ugyanezt a szót használja akkor is, amikor az ember Isten iránti szeretetéről beszél. Jézus erről a szeretetről szólva soha nem mond olyat, ami az éroszra emlékeztetne, Ő másfajta szeretetre tanít. A mennyei Atya irántunk való szeretetét éppen azért nyilatkoztatja ki, hogy erre az újfajta szeretetre indítsa tanítványait. Azt akarja, hogy mint ő maga, tanítványai is fiúi szeretettel válaszoljanak Isten atyai jóságára. Szent János helyesen értelmezi Jézust, amikor első levelében így ír: Isten előbb szeretett minket, mint mi őt aki Jézus szavaiban és személyében elismeri ezt a megelőző isteni szeretetet, az készségesen válaszol is rá, mert tudatára ébred annak, hogy Jézus Lelke megteremtette lelkében a viszontszeretet képességét: a Lélek maga indítja erre a viszontszeretetre (1Jn 4,7-16). Ezért pontosan azt teszi, amit Jézus vár tőle: teljes szívéből és lelkéből, minden erejéből szereti Istent, mint Jézus; és ezzel elismeri, hogy ő maga. is mindenestől Istenhez tartozik. Ez a válasz minden bizonnyal agapé és nem érosz: nem az ember tökéletesedési vágya, hanem önmagunk nagylelkű odaadása a mennyei Atyának.

Mi következik ebből? Vajon ez az agapé-válasz is annyira különböznék az emberi tökéletességre törekvő érosztól, mint az isteni szeretet az emberi szeretettől, és a kettőnek semmi köze sem volna egymáshoz? Lehetséges, hogy egyfelől Isten iránti szeretetünk ne keltené bennünk a jobb emberré válás vágyát: másfelől a tökéletesség keresése nem az agapé odaadásának útján találná meg beteljesedését? Ám ha a kettőnek valóban nem volna köze egymáshoz, akkor az istenszeretetünk nem lenne több, mint pillanat sugallta, nyomtalanul eltűnő vallási aktus. ami semmit sem változtatna belső világunkon; sőt ami még rosszabb meghasonlottá tenne és elidegenítene önmagunktól. Aki szereti Istent, az jól tudja, hogy ez milyen abszurdum. Az igazság ezzel szemben az, hogy a keresztény ember agapé-válaszában valóra válik mindaz, amire az érosz törekszik - csak másként. 

De hogyan? Meggondolásunkban Isten megelőző szeretetéhez kell visszatérnünk. Az érosznak az abszolút jóra irányuló erőfeszítése teljesen hiábavaló volna, ha ember elébe, nem előzné meg tulajdon szeretetével. A szeretet már emberi világunkban is sajátosan személyi viszony: ha az, akit szeretünk, önként, a maga jószántából nem nyílik meg - soha nem alakulhat ki köztünk valódi szeretetkapcsolat. Még inkább érvényes ez Istenre vonatkozóan. Jézus evangéliumi örömhíre éppen az, hogy Isten személyesen szeret minket: szeret, ha mi is szeretjük Jézust és hisszük, hogy tőle, Istentől jött (Jn 16,27). A szeretet útján az első, a döntő lépés az. az, hogy elfogadom Jézusban Isten megelőző szeretetét. Elfogadom és készséggel válaszolok rá. Ezzel tulajdonképpen elismerem, hogy válaszom - a viszontszeretet - az ő műve bennem: az ő szeretetének visszasugárzása." ( Békés Gellért, A kettős arcú szeretet, Az emberré érés keresztény dinamikája, 3. részt )

 

"Ugye meghökkentő: A nem-hit, a hitetlenség nem az Istent kérdőjelezi meg első helyen, hanem az embert. Az ember szabadságát, az ember önállóságát. Azt, hogy az Abszolútum, a lét teljessége különbözik a létezők esetlegességétől, ezt ebben a formában a materialista filozófia is vallja. A személyiséget vitatja el az abszolútumtól. Azt mondja, hogy az anyag teljessége, a lét teljessége, annak a mozgástörvényei nem azonosak a részletekkel. A függőségek, az oksági kapcsolatok, a személytelen, benne rejlő törvények által irányított összesség mozgásban van és annak, a rész szerinti relatív valóságnak része, még ha tudatos része is, az ember. Ha hiszünk, akkor a szabad, senkitől sem függő, abszolút Személyiséget hisszük. Valaki az Isten és nem valami. Ebből következik, hogy mi is valakik vagyunk, és nem valamely masszának látszólag önállón mozgó elemi részei. Ez az alaptétel.

Az alaptételből számos következmény folyik. Ha az Abszolútum személyes, akkor személyes kontaktus létesíthető Vele. Mivel mi időben élünk, és időben bontakoztatjuk ki a magunk egyéniségét, ez a kapcsolat is az időben folytatható. Nem lehet a hitet egyszer s mindenkorra elintézni egy nyilatkozattal, egy állásfoglalással, és kipipálni, azt mondani, hogy ez rendben van, és most már mással folytathatom. Napról napra, percről percre, életfázisról életfázisra személyes viszonyunk a Teremtőhöz nemcsak tudomásul veendő, hanem építendő. Következményei vannak, és ha ezeket felismertük, akkor szabadon értékre kell váltanunk. Bizonyos vonatkozásban társai vagyunk a Szentháromság titka szerint három személyű Istennek. Teremtői-teremtmény, fenntartói-fenntartott viszonyban és a befejezett pályánk végén valamilyen formában, immár a szembetalálkozás személyes viszonyában. Ez a személyes viszony meghatározza az ember cselekvési értékét. Az ember ugyan abban szabadon dönthet, hogy tudomásul veszi-e Istent, hogy törődik-e a Teremtővel, hogy a felismert törvényeit - ha nehéz megvalósítani őket -, elismeri-e? Ebben szabad az akarata. De a következményekben nem!" ( Zlinszky János, Keresztény erkölcs és jogászetika, 3. Hit és emberi méltóság, 21 )

https://boatswain69.blogspot.com/2023/04/vii7-hallgass-nepem-most-en-beszelek.html

 

https://boatswain69.blogspot.com/2020/07/meddig-tart-egy-pillanat-ki-szamit.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/02/kilencedik-fok-hat-figyeljetek-ream-es.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/02/otodik-fok-csak-ringatozni-mint-tenger.html

 

 

 

Az érett személyiség II. ( "Niveau spirituel" ) ~ Az érem két oldala: έρως ( amor concupiscentiae ) - αγάπη ( amor benevolentiae et amicitide )

"Legelsőnek az istenek közül Erószt eszelte ki..." ( Parmenidész, Töredékek )

"Tehát Erósz először is valaminek a szerelme, másodsorban, pedig mindig annak, aminek híjával van?

- Igen - mondta." ( Platón, Lakoma, 985 )

 

"Szépséges világodnak és rútságommal rohantam neki. Velem voltál, de én nem voltam veled. Távol tartottak tőled engem olyan dolgok, amelyek nem léteznének, ha nem volnának benned." ( Szent Ágoston, Vallomások, 10. könyv, XXVII. fejezet )

"Tehát az, ami bennünket az égnek visszaad, nem az ismeret, hanem a szerelem. Mármost az ültetés rendje az égi asztalnál is a szerelem különféle fokozatai szerint igazodik." ( Marsilio Ficino, A szerelemről, avagy magyarázat Platón A lakoma című művéhez, 205 )

"Mert sohasem látta volna meg a napot, ha nem lenne napszerű a szemünk és a lélek sohasem látta volna meg a szépséget, hogyha maga nem lett volna szép. Váljék tehát elsősorban istenszerűvé és széppé mindaz, aki a jót és a szépet szándékszik szemlélni" ( Plotinosz, A szépről, I. Enn. 6. könyv, 9 )

"... a szerelem által Isten felé fordítva Isten fényét ragyogta vissza." (...) ahogy a szem a nap fénye felé: (...)" ( Marsilio Ficino, A szerelemről, avagy magyarázat Platón A lakoma című művéhez, 191 )

 "Mert önmagával mindenfelől egyenlő, egyformán találkozik határaival." ( Parmenidész, Töredékek )

"Csak egy (és veleszületett) motivációnk van, hogy kölcsönhatásba lépjünk a világgal" ( Joseph Nuttin )

"A keresztény Istenkép, az ún. "Istenélmény" a közösséghez vezet, (...) " ( Vass György: Közösség és Istenélmény, III.4. Pneumatikus Istenkép és közösségi élmény )

 "Mi következik azonban ebből? Ha egyesek hűtlenné váltak, vajon az ő hűtlenségük megszünteti-e Isten hűségét?" ( Róm 3,3 )

"Ennek a tökéletességnek az a paradoxonja, hogy nem egyszerűen utánzás és gyakorlás, hanem mindenekelőtt a megtérés kegyelmének eredménye." ( Vanyó László, "legyetek tökéletesek...", Bevezetés, 7 )

 

 

"Bonum est diffusivum sui - ami jó, az természete szerint kiárasztja és közli önmagát."

 

  

 "Furcsa ez a kereszténység! Azt parancsolja az embernek, hogy ismerje be, hogy, aljas, megvetésre méltó, és ugyanakkor azt is megparancsolja neki, hogy olyan akarjon lenni, mint Isten." ( Blaise Pascal: Az ember nagysága és nyomorúsága, A kereszténység igazsága, 537 )

"De a Logosznak magának kellett megjelennie és segítenie. Művének oly bonyolultnak kellett lennie, mint amilyen az igény: Egyeseknek valóban meg kellett mutatnia a halálon és a démonokon aratott győzelmet, "istenemberként" áldozatot kellett hoznia, amely a bűn kiengesztelését ábrázolja, váltságdíjat kellett fizetnie, amely véget vetett az ördög uralmának - röviden: ,,tényekben megmutatkozó, érthető megváltást kellett hoznia (a pogányegyházban Origenész rendelkezik először kiengesztelési és jóvátételi elmélettel; de vegyük figyelembe, milyen korban írt). Mások Számára viszont isteni tanítóként és hierurgoszként a megismerés mélységeit kellett feltárnia s ezzel új életelvet hoznia nekik, hogy immár részesüljenek az ő életében, és összefonódva az isteni lényeggel, maguk is Istenivé váljanak." ( Adolf von Harnack, Dogmatörténet, 24.§ Origenész, 94. ) 

"Érosz és az isteni szeretet. A szeretetet jelentő klasszikus görög szó, az érosz ( έρως ), általában az érzéki szerelemre vonatkoztatva (erotika) tovább él minden nyugati nyelvben. De ennek a szónak a görög bölcseletben, főleg Platón és Arisztotelész gondolkodásában, sokkal mélyebb és egyetemesebb értelme van. Emberi vonatkozásban ösztönszerű hajlamot és törekvést jelent arra, hogyan cselekedjünk; és cselekvésünk folyamán átéljük, magunkévá tegyük, birtokba vegyük mindazt, aminek hiányát és szükségét érezzük. Természetesen nem merőben testi vagy érzéki kívánságról van itt szó ez a hajlam ės törekvés az ember valamennyi létsíkján, érzelmi és szellemi életében is jelentkezik. Gyökere magában az emberi természetben van: abban, hogy befejezetlen és tökéletlen, de befejezettségre és tökéletességre képes. Az ember természettől képes arra, hogy léte valamennyi vonatkozásában érzéki, érzelmi vagy szellemi igényeinek kielégítését keresse: létében fejlődjék, erőinek kibontására törekedjék. Amit egyfelől bármi vonatkozásban hiányának érez, másfelől léte gazdagodásának ismer föl, azt ösztönszerűen megkívánja és törekszik is a megszerzésére. Ebben az általános értelemben az érosz a léte hiányait érző, fejlődésre képes, tökéletességét kereső lény törekvése önmaga kiegészülésére és beteljesedésére: a tökéletességre. Ebből érthető, hogy Platón gondolkodásában végül is miért ez az érosz serkenti az embert arra, hogy a legnemesebb érték, az abszolút jó elérésére és a vele való azonosulásra törekedjék.

Nem meglepő, hogy az újszövetségi Szentírás eredeti görög szövege nem ezt a szót használja, amikor Isten szeretetéről beszél. Amit eddig az éroszról mondtunk, abból nyilvánvaló. hogy teljesen téves volna az isteni szeretetet érosznak nevezni. Aki Istenről helyesen gondolkodik, az jól tudja, hogy nála szó sem lehet arról, hogy kiegészülését keresse vagy tökéletességre törekedjék. Isten semminek sincs híján, Ő a lét teljessége. Ha szeret, nem azért teszi, mert valaminek a hiányát érzi, vagy szükségét kívánja kielégíteni. Itt valami egészen másfajta szeretetről van szó. Isten adni akar, nem kapni. Szerető figyelme másokra irányul, nem önmagára. Másokat akar boldogítani, nem ő maga kielégülni. Hogyan akarhatna bármit is mástól, amikor mindaz, ami másé, tőle magától származik? 

Bonum est diffusivum sui - ami jó, az természete szerint kiárasztja és közli önmagát. S minél jobb ez a jó, annál teljesebb az önajándékozása. Isten maga a hiánytalan jóság, az önmagát kiárasztó, önajándékozó szeretet. Ő a szeretet a lét alapfokán, mert minden létezőnek létet adó akaratával mintegy kiárasztja önmagát; de felső fokon is Ő a szeretet, mert személyesen közli magát értelmes és szabad teremtményével, aki capax Dei - képes öt felfogni és szeretni. Isteni életének ez a személyes közlése lett az ember belső világossága, létének beteljesülése Jézusban (Jn 1,4 és 9). 

Az isteni szeretetet nyilvánvalóan már nem lehetett a használatos görög szavakkal kifejezni. Jėzus tanítványainak új szót kellett alkotniok, hogy ezt a páratlanul új valóságot meg tudják nevezni. Ez az új szó az agapé ( αγάπη ). Az agapé nem jelenti a kiegészülés és beteljesülés keresését, az emberi tökéletességre való törekvést. Az agapé az a tiszta isteni jóakarat, az a nagylelkű önajándékozás, ami Jézus szolgáló szeretetében nyilvánul meg emberi formában. 

Érosz és agapé ( έρως - αγάπη ) a kettő voltaképpen két különböző termeszetű szeretet. A középkori teológiában az érosz mint amor concupiscentiae, az agapė mint amor benevolentiae et amicitide jelentkezik. Az első az ember tökéletesedési vágya, a második az Isten nagylelkű jóakarata. Úgy tűnik, a kettő annyira különbözik egymástól, hogy nem lehet őket egyazon néven nevezni." ( Békés Gellért, A kettős arcú szeretet, Az emberré érés keresztény dinamikája, 2. részt )

 

 https://boatswain69.blogspot.com/2021/07/hova-vagy-csak-elerhet-e-ii-van-es_93.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/03/hozzaillo-kivankozas.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/07/hova-vagy-csak-elerhet-e-ii-van-es_59.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/07/hova-vagy-csak-elerhet-e-ii-van-es.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/08/ha-nem-volnek-javithatatlan-mar-reges.html

 

https://boatswain69.blogspot.com/2020/09/az-szep-ami-emberhez-hasonlo.html 

https://boatswain69.blogspot.com/2022/05/hova-vagy-csak-elerhet-e-iii-szoba.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/03/de-praedestinatione-sanctorum-x-az.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/01/iii-final-exclusion-from-communion-with.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/niveau-spirituel.html

 

 

Az érett személyiség I. ~ "Pondus meum est amor meus, eo feror quocumque feror" ( súly és lendület ) / ,Κινεί χος ερωμένων ( mozgató erő )

"(...) milyen az az Isten, akinek egy ilyen emberi élet, egy ilyen halál, egy ilyen feltámadás az abszolút kinyilatkoztatása?" ( Szentmártoni Mihály: A személyi érettség felé )

"Az erkölcsi fejlődés célja az erkölcsi jellem kialakulása" ( Szentmártoni Mihály: A személyi érettség felé, Erkölcs és jellem )

"Mert az ember – szívének mélyén, egy még annál is mélyebb forrásból származó indításnak engedve – hisz a jóságban, hisz a szeretetben, hisz a lét értelmében, hisz a jövőben, hisz abban az Őstitokban, aki minden jóság, szépség, szeretet, igazság, érték és örökkévalóság forrása, és akit a keresztények „Istennek" neveznek." ( Teológiai vázlatok IV., Nemeshegyi Péter: Jó az Isten, Élményvilágunkban felcsillanó jelek, A remény hajnalcsillaga, 191. )

"Mert itt nem csak mennyiségi különbségről van szó az előbbiekkel szemben, hanem minőségi is.(...) erkölcsi elvei nem öncélúak, hanem az emberek szolgálatába van állítva, éspedig nem elvontan, hanem konkrét, itt és most jelenlévő embert szolgálják. Éppen innen kifolyólag, az egyén nem ragaszkodik görcsösen az elv föltétlen alkalmazásához és a szabályok minden áron való betartásához. Döntését szabadon hozza meg, nem érzi magát a törvény és előírás rabjának, kb. úgy, ahogy Szent Pál fogalmazta meg a keresztény nagykorúságot: "Minden szabad, de nem minden használ." Lélektani szinten ez azt jelenti, hogy az ember nyitott a további élettapasztalatok felé, és képes módosítani felfogásait. Ez korántsem jelenti az erkölcs relativizálását. Nem a törvény, ill. erkölcsi normák viszonylagosságáról van szó, hanem az alkalmazási lehetőségek pluralizmusáról. A felnőtt, érett, szabad lelkiismeret jellemzője, hogy a törvénynek nem a betűjét, hanem a szellemét nézi, ezért szabadon, mi több, alkotóan képes alkalmazni azt. Az erkölcsteológia itt a "Krisztusi szabadságról" beszél." ( Szentmártoni Mihály: A személyi érettség felé, Erkölcs és jellem,  Embertársra irányuló szabad erkölcsjellem )

"A kérdésre, hogy hol van az okmánya és kicsoda, azt felelte, hogy okmánya nincs, s hogy Isten rabja. A csavargók közé sorolták, elítélték és Szibériába vitték. Szibériában egy gazdag paraszt irtásföldjén telepedett meg, most ott él. A gazda zöldséges kertjében dolgozik, a gyerekeket tanítja, s betegeket ápol." ( Lev Tolsztoj: Szergij atya )

 

  ,Κινεί χος ερωμένων

 

"Képzelj el a hozzád nagyon közel álló személyt magad elé, s ha lehet, akkor olyan valakit, aki szenved, fájdalmai vannak. Amikor belélegzel, képzeld el, hogy szenvedését és fájdalmát együttérzéssel magadba szívod; amikor pedig kilélegzel, sugározd kifelé minden melegségedet, gyógyítóerődet, szeretetedet, örömödet és boldogságodat. 

Aztán bővítsd könyörületességed körét..."
( Szögjal Rimpocse, Pillanatról pillanatra, április 5. )

"Nem egy mai orvost, pszichológust és nevelőt erősen foglalkoztat a kérdés: hogyan érik teljessé az ember, melyek azok az élettani, lélektani elemek és fejlődési folyamatok, amelyek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy egyéni létében és társas viszonyaiban teljes értékű, egész emberré legyen? Ez az emberre irányuló, antropocentrikus érdeklődés egyik sajátos jellemzője korunknak. A keresztény ember azonban nem korlátozhatja érdeklődését az emberré érés élettani vagy lélektani kérdéseire. Hite önkéntelenül is arra indítja, hogy fölvesse a kérdést: mi az a sajátosan keresztényi, ami az embert Isten színe előtt is teljes értékű, érett emberré teszi?

A keresztény embernek nincs mit töprengenie a válaszon, mert Jézus világosan tanítja, hogy az Isten és az embertárs szeretetének kettős parancsa az, aminek teljesítésétől függ lelki életünk hitelessége, erkölcsi magatartásunk jósága, szóval egész emberi tökéletességünk (Mt 22,34-40). Végső soron a szeretet az az erő, ami Istenhez és emberhez való viszonyunkban teljes emberré nevel.

Ám ezzel még nem válaszoltuk meg a kérdést, mert azonnal jelentkezik a következő: mi a szeretet voltaképpen? A szeretet ugyanolyan sokrétű és szövevényes emberi jelenség, akárcsak az élet, aminek éppen a szeretet az egyik legjellemzőbb megnyilvánulása. 

Szent Ágoston szavával pondus a szeretet: az a belső súly és súlyával előre lendítő erő, aminek szinte ellenállhatatlan hatására teszem, bármit teszek. "Pondus meum est amor meus, eo feror quocumque feror" (Vallomások 13,9). 

Sőt Arisztotelész még egyetemesebben értelmezi a szeretetet: szerinte mindazt, ami a lét különböző síkjain mozog, él vagy cselekszik, bizonyos értelemben a szeretet mozgatja. ,Κινεί χος ερωμένων. 

Teilhard de Chardinnek igaza lehet, amikor a szeretetet a legegyetemesebb, legrettenetesebb, legtitokzatosabb kozmikus erőnek tartja. 

De mintha ez még nem volna elég a Szentírás magát az Istent is szeretetnek nevezi, és azt tanítja, hogy az egyetemes lét, a világ és az ember teremtése és üdvösségre való újjáteremtése a Szeretet-Isten műve, aki, "úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát odaadta érte" (Jn 3,16). Ez nyilván nem jelent kevesebbet, mint hogy magát az isteni szándékot és cselekvést is ez a titokzatos erő mozgatja.

Mi hát a szeretet valójában? Vajon nem vezet-e teljes fogalmi zűrzavarhoz, ha ugyanazzal a szóval jelölünk olyan erőket, amelyek egymástól egészen különböző akár kozmikus, akár
sajátosan emberi, vagy még sajátosabban isteni létsíkon jelentkeznek? Van-e valami sajátos és közös ezekben az erőkben, ami arra jogosít, hogy nyilván analógia alapján egy néven szeretetnek nevezzük őket? S ha így nevezzük, akkor mi az értelme ennek a szónak emberi és isteni vonatkozásban? S főleg mi az értelme Jézus tanításában, az emberré érés keresztény dinamikájában?" ( Békés Gellért, A kettős arcú szeretet, Az emberré érés keresztény dinamikája, 1. részt )

https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/mrs-gump-letezik-mr-gump.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/eljek-azt-amit-hittel-elfogadtak.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/ki-erotlen-hogy-vele-egyutt-ne-volnek.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/az-ordog-mindig-csinos-volt-de-soha-nem.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/orok-beke-akkor-lesz-ha-mar-mindenki.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/01/ugy-tenyeszik-mint-laboda-nap-lakomaja.html

 

https://boatswain69.blogspot.com/2020/07/vocatus-atque-non-vocatus-deus-aderit.html