"A barátságot Lelkünk magával égből hozza le,..." ( Madách Imre: Egy vetélytárshoz )
"A barátság ugyanis nem egyéb, mint összhang minden emberi és isteni dologban, jóakarat és és szeretet; nem is tudom, hogy leszámítva a bölcsességet, adtak-e ennél valami jobbat az embereknek a halhatatlan istenek." ( Cicero: Laelius vagy a barátságról )
"és megtanultam szeretni, szentnek tartani mindent," ( Hölderlin, Hüperion, 228 )
"De ha a fát fenyegeted, akkor kétszeresen hal meg a kertész." ( Antoine de Saint-Exupery, Citadella, 35 )
"felismert Engem. Észrevette, hogy megértő vagyok, fényesen ragyogok és irgalmas vagyok őhozzá. Mert nem voltam goromba őhozzá," ( Pistis Sophia, 52. fejezet )
"Ha valaki közületek nagy akar lenni, legyen a szolgátok, és ha valaki közületek első akar lenni, legyen mindenkinek a szolgája." ( Mk 10,43-44 )
( · ἀλλ’ ὃς ἂν θέλῃ μέγας γενέσθαι ⸃ ἐν ὑμῖν, ἔσται ὑμῶν διάκονος, καὶ ὃς ἂν θέλῃ ἐν ὑμῖν εἶναι ⸃ πρῶτος, ἔσται πάντων δοῦλος · )
"Volt egy háztulajdonos, akinek minden elképzelhető dolga megvolt, legyen az fiú, vagy rabszolga, vagy marha, vagy kutya, vagy disznó, vagy gabona, vagy árpa, vagy pelyva, vagy fű, vagy [...] vagy hús és makk. Érzékeny ember lévén, tudta, melyik milyen táplálékra szorul. Kenyérrel szolgálta a gyermekeit. [...]. Szolgálta a rabszolgákat [...] és étkezést. Gabonát, és árpát, és füvet dobott a marháknak. Csontot dobott a kutyáknak, és a disznóknak makkot dobott és moslékot adott. Hasonlítsuk össze Isten tanítványával: ha érzékeny ember, megérti, mit jelent a dolog tanítványnak lenni. A testi formák nem csapják be őt, azonban keresi a lélek állapotát mindegyikükben és beszél velük. Sok állat van a Földön emberi formában. Amikor beazonosítja őket, a disznók elé makkot dob, a marhák elé árpát, és pelyvát és füvet vet, a kutyáknak csontot dob. A rabszolgáknak csak elemi leckéket ad, a gyerekeknek teljes oktatást." ( Fülöp evangéliuma, 171 )
"Akiben az a lélek él- (...) A művész könnyen kiegészíti magának a torzót." ( Hölderlin, Hüperion, 178 )
"Istent nem látta soha senki, az Egyszülött Isten nyilatkoztatta ki, aki az Atya ölén van." ( Jn1,18 )
"Ne panaszkodjál - cselekedj!" ( Hölderlin, Hüperion, 98 )
"A BARÁTSÁG TÜRELMES,
A BARÁTSÁG JÓSÁGOS,
A BARÁTSÁG NEM FÉLTÉKENY,
NEM KÉRKEDIK, NEM GŐGÖSKÖDIK,
NEM TAPINTATLAN, NEM KERESI A MAGÁÉT,
HARAGRA NEM GERJED, A ROSSZAT FÖL NEM RÓJA,
NEM ÖRÜL A GONOSZSÁGNAK,
DE EGYÜTT ÖRÜL AZ IGAZSÁGGAL.
MINDENT ELTŰR, MINDENT ELHISZ,
MINDENT REMÉL, MINDENT ELVISEL."
( 1Kor 13:4-7-adaptáció )
"Hogyan kell ember társunkat szeretnünk? A legmeglepőbb, hogy Jézus azt akarja: legyen embertársunk iránti szeretetünk - akárcsak istenszeretetünk - valódi agapé. Tanítása szerint ugyanis felebarátunk szeretete bensőleg összefügg Isten szeretetével. Szent János élesen hangsúlyozza ezt az összefüggést: "Szeressük Istent, mert Ő előbb szeretett minket. Ám ha valaki azt állítja: szeretem az Istent, de felebarátját gyűlöli, az hazug. Aki ugyanis nem szereti testvérét, akit lát - hogyan szerethetné Istent, akit nem lát? Ezért azt a parancsot kaptuk tőle: aki szereti Istent, szeresse testvérét is" (1Jn 4,19-21).
Igen, Jézus kettős parancsa agapét követel az embertárs iránt éppúgy, mint Isten iránt; még akkor is, ha Isten szeretete nem mérhető az embertárséhoz. Mert Istent mindennél jobban, teljes szívünkből és lelkünkből, minden erőnkből kell szeretnünk, vagyis jobban, mint önmagunkat - felebarátunkat viszont úgy, mint önmagunkat. A különbség ellenére a felebaráti szeretetnek is mintegy Isten szeretetének folytatásaként lényegében őszinte és nagylelkű jóakarattá kell átváltoznia. Szeretni a másikat, mint önmagamat, végül is ugyanazt követeli, mint Isten szeretete: ki kell lépnem önmagam zárt világából, meg kell nyílnom a másik ember felé és belsőleg azonosulnom kell vele. Készen kell lennem arra, hogy amit magamnak megteszek, neki is megtegyem; de amit magamnak nem teszek, neki se tegyem.
Ennek a testvéri agapénak van-e valami köze az éroszhoz? Jelent-e emberi kiegészülést? Vagy a felebaráti szeretet javára talán le kell mondanom arról a léttöbbletről, amit embertársaimtól várok? Embertársamra kétségtelenül szükségem van életem minden vonatkozásában: testi és lelki, érzelmi és szellemi síkon egyaránt. Emberségemben fejlődni nem tudok nélküle. De ha csak tulajdon haladásom puszta eszközét látnám benne, akkor valójában önmagamat szeretném, nem őt. S ezért hiába is elégíteném ki általa igényeimet, belső emberségemben, az önzetlen szeretetben és nagylelkűségben nem növekednék.
Az igazság az, hogy az embertárs jézusi szeretete is metanoiát követel: meg kell változnom érzelmeimben és gondolkodásomban, értékelésemben és törekvéseimben. Ki kell lépnem önszeretetem zárt világából. Meg kell nyílnom a másik ember felé. De minderre csak akkor leszek képes, ha Isten megelőző szeretetével az ő minden teremtményére kiáradó egyetemes szeretetét is elfogadom. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy elfogadom testvéremnek embertársamat, akit Isten ugyanúgy szeret, mint engem. Mert ha Isten szereti a másik embert, én pedig szeretem az Istent hogyan volna lehetséges, hogy az istenszeretet megtagadása nélkül ne szeressem a másikat? Ha megtérek Istenhez, embertársamhoz is meg kell térnem, és a közös Atya szeretetében el kell fogadnom öt testvéremnek. Az érosznak itt is agapévá kell átlényegülnie. Ám ebben az agapéban maga az érosz is beteljesül, mert minél önzetlenebbül szeretem embertársamat, annál teljesebb ember leszek én magam." ( Békés Gellért, A kettős arcú szeretet, Az emberré érés keresztény dinamikája, 5. részt )
https://boatswain69.blogspot.com/2020/09/a-baratsagot-lelkunk-magaval-egbol.html
https://boatswain69.blogspot.com/2022/12/gnosztikus-irodalom-lxvii-xxiv-19.html
https://boatswain69.blogspot.com/2022/12/gnosztikus-irodalom-xlii-fulop.html
https://boatswain2.blogspot.com/2023/11/52.html
https://boatswain69.blogspot.com/2022/12/gnosztikus-irodalom-xlii-fulop.html
https://boatswain69.blogspot.com/2021/12/capax-dei-leg-belso-lenyeget-vettem-at.html
https://boatswain69.blogspot.com/2020/09/istent-nem-latta-soha-senki.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése