Az érett személyiség II. ( "Niveau spirituel" ) ~ Az érem két oldala: έρως ( amor concupiscentiae ) - αγάπη ( amor benevolentiae et amicitide )

"Legelsőnek az istenek közül Erószt eszelte ki..." ( Parmenidész, Töredékek )

"Tehát Erósz először is valaminek a szerelme, másodsorban, pedig mindig annak, aminek híjával van?

- Igen - mondta." ( Platón, Lakoma, 985 )

 

"Szépséges világodnak és rútságommal rohantam neki. Velem voltál, de én nem voltam veled. Távol tartottak tőled engem olyan dolgok, amelyek nem léteznének, ha nem volnának benned." ( Szent Ágoston, Vallomások, 10. könyv, XXVII. fejezet )

"Tehát az, ami bennünket az égnek visszaad, nem az ismeret, hanem a szerelem. Mármost az ültetés rendje az égi asztalnál is a szerelem különféle fokozatai szerint igazodik." ( Marsilio Ficino, A szerelemről, avagy magyarázat Platón A lakoma című művéhez, 205 )

"Mert sohasem látta volna meg a napot, ha nem lenne napszerű a szemünk és a lélek sohasem látta volna meg a szépséget, hogyha maga nem lett volna szép. Váljék tehát elsősorban istenszerűvé és széppé mindaz, aki a jót és a szépet szándékszik szemlélni" ( Plotinosz, A szépről, I. Enn. 6. könyv, 9 )

"... a szerelem által Isten felé fordítva Isten fényét ragyogta vissza." (...) ahogy a szem a nap fénye felé: (...)" ( Marsilio Ficino, A szerelemről, avagy magyarázat Platón A lakoma című művéhez, 191 )

 "Mert önmagával mindenfelől egyenlő, egyformán találkozik határaival." ( Parmenidész, Töredékek )

"Csak egy (és veleszületett) motivációnk van, hogy kölcsönhatásba lépjünk a világgal" ( Joseph Nuttin )

"A keresztény Istenkép, az ún. "Istenélmény" a közösséghez vezet, (...) " ( Vass György: Közösség és Istenélmény, III.4. Pneumatikus Istenkép és közösségi élmény )

 "Mi következik azonban ebből? Ha egyesek hűtlenné váltak, vajon az ő hűtlenségük megszünteti-e Isten hűségét?" ( Róm 3,3 )

"Ennek a tökéletességnek az a paradoxonja, hogy nem egyszerűen utánzás és gyakorlás, hanem mindenekelőtt a megtérés kegyelmének eredménye." ( Vanyó László, "legyetek tökéletesek...", Bevezetés, 7 )

 

 

"Bonum est diffusivum sui - ami jó, az természete szerint kiárasztja és közli önmagát."

 

  

 "Furcsa ez a kereszténység! Azt parancsolja az embernek, hogy ismerje be, hogy, aljas, megvetésre méltó, és ugyanakkor azt is megparancsolja neki, hogy olyan akarjon lenni, mint Isten." ( Blaise Pascal: Az ember nagysága és nyomorúsága, A kereszténység igazsága, 537 )

"De a Logosznak magának kellett megjelennie és segítenie. Művének oly bonyolultnak kellett lennie, mint amilyen az igény: Egyeseknek valóban meg kellett mutatnia a halálon és a démonokon aratott győzelmet, "istenemberként" áldozatot kellett hoznia, amely a bűn kiengesztelését ábrázolja, váltságdíjat kellett fizetnie, amely véget vetett az ördög uralmának - röviden: ,,tényekben megmutatkozó, érthető megváltást kellett hoznia (a pogányegyházban Origenész rendelkezik először kiengesztelési és jóvátételi elmélettel; de vegyük figyelembe, milyen korban írt). Mások Számára viszont isteni tanítóként és hierurgoszként a megismerés mélységeit kellett feltárnia s ezzel új életelvet hoznia nekik, hogy immár részesüljenek az ő életében, és összefonódva az isteni lényeggel, maguk is Istenivé váljanak." ( Adolf von Harnack, Dogmatörténet, 24.§ Origenész, 94. ) 

"Érosz és az isteni szeretet. A szeretetet jelentő klasszikus görög szó, az érosz ( έρως ), általában az érzéki szerelemre vonatkoztatva (erotika) tovább él minden nyugati nyelvben. De ennek a szónak a görög bölcseletben, főleg Platón és Arisztotelész gondolkodásában, sokkal mélyebb és egyetemesebb értelme van. Emberi vonatkozásban ösztönszerű hajlamot és törekvést jelent arra, hogyan cselekedjünk; és cselekvésünk folyamán átéljük, magunkévá tegyük, birtokba vegyük mindazt, aminek hiányát és szükségét érezzük. Természetesen nem merőben testi vagy érzéki kívánságról van itt szó ez a hajlam ės törekvés az ember valamennyi létsíkján, érzelmi és szellemi életében is jelentkezik. Gyökere magában az emberi természetben van: abban, hogy befejezetlen és tökéletlen, de befejezettségre és tökéletességre képes. Az ember természettől képes arra, hogy léte valamennyi vonatkozásában érzéki, érzelmi vagy szellemi igényeinek kielégítését keresse: létében fejlődjék, erőinek kibontására törekedjék. Amit egyfelől bármi vonatkozásban hiányának érez, másfelől léte gazdagodásának ismer föl, azt ösztönszerűen megkívánja és törekszik is a megszerzésére. Ebben az általános értelemben az érosz a léte hiányait érző, fejlődésre képes, tökéletességét kereső lény törekvése önmaga kiegészülésére és beteljesedésére: a tökéletességre. Ebből érthető, hogy Platón gondolkodásában végül is miért ez az érosz serkenti az embert arra, hogy a legnemesebb érték, az abszolút jó elérésére és a vele való azonosulásra törekedjék.

Nem meglepő, hogy az újszövetségi Szentírás eredeti görög szövege nem ezt a szót használja, amikor Isten szeretetéről beszél. Amit eddig az éroszról mondtunk, abból nyilvánvaló. hogy teljesen téves volna az isteni szeretetet érosznak nevezni. Aki Istenről helyesen gondolkodik, az jól tudja, hogy nála szó sem lehet arról, hogy kiegészülését keresse vagy tökéletességre törekedjék. Isten semminek sincs híján, Ő a lét teljessége. Ha szeret, nem azért teszi, mert valaminek a hiányát érzi, vagy szükségét kívánja kielégíteni. Itt valami egészen másfajta szeretetről van szó. Isten adni akar, nem kapni. Szerető figyelme másokra irányul, nem önmagára. Másokat akar boldogítani, nem ő maga kielégülni. Hogyan akarhatna bármit is mástól, amikor mindaz, ami másé, tőle magától származik? 

Bonum est diffusivum sui - ami jó, az természete szerint kiárasztja és közli önmagát. S minél jobb ez a jó, annál teljesebb az önajándékozása. Isten maga a hiánytalan jóság, az önmagát kiárasztó, önajándékozó szeretet. Ő a szeretet a lét alapfokán, mert minden létezőnek létet adó akaratával mintegy kiárasztja önmagát; de felső fokon is Ő a szeretet, mert személyesen közli magát értelmes és szabad teremtményével, aki capax Dei - képes öt felfogni és szeretni. Isteni életének ez a személyes közlése lett az ember belső világossága, létének beteljesülése Jézusban (Jn 1,4 és 9). 

Az isteni szeretetet nyilvánvalóan már nem lehetett a használatos görög szavakkal kifejezni. Jėzus tanítványainak új szót kellett alkotniok, hogy ezt a páratlanul új valóságot meg tudják nevezni. Ez az új szó az agapé ( αγάπη ). Az agapé nem jelenti a kiegészülés és beteljesülés keresését, az emberi tökéletességre való törekvést. Az agapé az a tiszta isteni jóakarat, az a nagylelkű önajándékozás, ami Jézus szolgáló szeretetében nyilvánul meg emberi formában. 

Érosz és agapé ( έρως - αγάπη ) a kettő voltaképpen két különböző termeszetű szeretet. A középkori teológiában az érosz mint amor concupiscentiae, az agapė mint amor benevolentiae et amicitide jelentkezik. Az első az ember tökéletesedési vágya, a második az Isten nagylelkű jóakarata. Úgy tűnik, a kettő annyira különbözik egymástól, hogy nem lehet őket egyazon néven nevezni." ( Békés Gellért, A kettős arcú szeretet, Az emberré érés keresztény dinamikája, 2. részt )

 

 https://boatswain69.blogspot.com/2021/07/hova-vagy-csak-elerhet-e-ii-van-es_93.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/03/hozzaillo-kivankozas.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/07/hova-vagy-csak-elerhet-e-ii-van-es_59.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/07/hova-vagy-csak-elerhet-e-ii-van-es.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/08/ha-nem-volnek-javithatatlan-mar-reges.html

 

https://boatswain69.blogspot.com/2020/09/az-szep-ami-emberhez-hasonlo.html 

https://boatswain69.blogspot.com/2022/05/hova-vagy-csak-elerhet-e-iii-szoba.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/03/de-praedestinatione-sanctorum-x-az.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/01/iii-final-exclusion-from-communion-with.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/niveau-spirituel.html