"Boldog vagyok, mert lemondtam a boldogságról." VI. ~ "Szerette azt, amit a katonák szeretnek, a katonák módján, akik nem ragaszkodnak semmihez, minden nap készek mindent elhagyni, akik mindennapi kenyerüket Isten kezében eszik meg."

  "Ezért, harcos, futásodat el kell végezned. Feledkezz meg minden földi pihenésről. Egyetlen katona sem épít házat, nem foglalkozik földszerzéssel, nem vegyül el a pénzszerző kereskedők közé. ,,Aki harcol, azért nem bonyolódik bele az élet mindennapi dolgaiba, hogy kivívja vezére elismerését" (2Tim 2,4)." ( Nagy Szent Vazul, Aszketikus vázlat, A kappadókiai atyák )

 

 "My brethren, I have received my garland."

 

 

"Nyolcan voltak azon a május 23-i szerdán, nyolc férfi Johanna és a szűk ablak között; fent kék égdarab, a májusi kandi ég csücske. Nyolc férfi, nyolc békés egyházi férfiú egy leány előtt, aki oly sokszor nekihajtotta lovát a tizenöt lábnyi hosszú lándzsáknak, kiáltások és szitkok közepette, míg az íjak húrjának búgását hallotta és a nyilak csengő zaját páncélján. Pierre Maurice mester, a Rouen-i székesegyház kanonokja, olvassa fel a vádiratot: 

„Item, azt mondtad... Item, azt mondtad... Ami ezt az állítást illeti, az egyházi férfiak szerint te szakadár vagy, helytelenül vélekedsz az Egyház egységéről és tekintélyéról, aposztata vagy, és mind a mai napig veszedelmesen tévelyegsz hitedtől." 

De ezeket a szavakat már gyakran hallotta, olyan megszokottak, olyan egyhangúak, hogy nyomukban csak unalom fakad. Untatják őt. Lopva az égre pillant az ablakon át, megszámolja a mennyezet gerendáit, felsóhajt, mint valami szórakozott iskoláslány. Istenem! ugyan ki bitorolja most gyönyörű lovait: először is a befont sörényű hét ügetőt; aztán az öt zabbal táplált, fényesszőrű paripát, a tizenkét szép állatot? Fegyvernökök apródok, őrmesterek, káplánok, igaz: egész csapat állt rendelkezésére... Milyen gyorsan ugrált a szíve, mikor ez a lovasság nyargalt a nyomában mennydörgésszerű zajjal! Nem félt sem a kardcsapásoktól, sem a haláltól, sem bármilyen élőlénytől: bárhová magával ragadta volna franciáit, egyedül nekirontott volna akár száz embernek is! Nyomában néha egy sarutlan kolduló barát vállát vonogatta vagy a porba köpött; az éjjeli pihenőállomásnál öreg dámák megbotránkozott fintort vágtak, amikor meglátták meztelen térdét: 

„Item, fényűző ruhákat, drága szöveteket, prémeket aggattál magadra. Mindenki tudja, hogy amikor fogságba kerültél, páncélinged alatt aranyszövetből készült öltönyt viseltél."

Igen, szerette a paripákat, a felvonulásokat, a díszes szemléket, az éjjeli táborozásokat a csillagos ég alatt, a száz és száz lobogó zaját a szélben, és a kéklő várost, melyet el kell foglalni... Szerette azt, amit a katonák szeretnek, a katonák módján, akik nem ragaszkodnak semmihez, minden nap készek mindent elhagyni, akik mindennapi kenyerüket Isten kezében eszik meg. Miért vetik most a szemére, hogy az ablakon dobta ki a pénzt?! A király töltötte meg kincsesládáit az markolt belőle, aki akart. Isten ilyeneknek teremtette a katonákat. Ugyan ki lett közülük valaha is gazdag és fösvény? Elég, ha úgy élnek és halnak meg, mint azok a kis gyermekek, akik hasonlítanak hozzájuk." ( George Bernanos, Johanna a visszaeső eretnek és szent )

 

https://boatswain69.blogspot.com/2023/06/manicheusok-v-psalms-to-jesus-vii_14.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/09/metanoia-vi-renovatio-reparation-o-uram.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/09/metanoia-v-conversio-cordis.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/03/militia-christi-v-legio-christi-iv-viii.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/03/militia-christi-iv-legio-christi-iii.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/03/militia-christi-iii-legio-christi-ii-vi.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/04/beke-veled-viktorunk.html