Kiemelt bejegyzés

Néha zseniálisak vagyunk... / "azt hiszem, jó tengerész voltam." / "Amit teszel, reménytelen, jó:..."

  "Hétszer vonultam háborúban, semmilyen parancsot ne tagadtam meg, nem harcoltam hitványabbul másnál. Vezér soha sem látta , hogy hi...

2020-09-17

Miért nincsenek a Teletabiknak és Thomasnak, a gőzmozdonynak szülei? ~ a ma születő gyermekek idegenebbek nekem, mint a vallástalan ifjú barbárok.

 Félek a korombeli gyerekektől.

 

 

Közben körvonalazódott egy ennél is gonoszabb terv.

 Emlékszem egy időben komoly viták folytak pszichológus körökben, lehet-e egyáltalán tv műsor készíteni 5 év alatti gyerekeknek?

Hölderlin még így lelkesedik: "Szent ártatlanság! te, az emberek s az istenek legszebb java!" ( Hölderlin, Ének az Alpok alatt, 89 ) 

S ki volna ártatlanabb egy pici gyereknél...

Hihetetlen, de megcsinálták..., Ambrus fiam is rajongva szerette a Teletabikat, amik már akkor sem tetszettek nekem, főleg hogy család nélkül éltek; se apa, se anya.., s a tabikernyeret is egy automata adta nekik, csak úgy..., s egy gép ki is takarított utánuk.

 Tabi-kenyér gyártó automata..., a semmiből, személytelenül.

 



Majd jött a Thomas a gőzmozdony..., szintén családtalanul. Árván.




Én még régi fajta meséken nőttem fel, azokban mind munka volt, főleg a német mesékben; kíváncsi lennék, most milyet írnának...; s általában valahogy így kezdődtek: "Volt egy szegény asszony és egy szegény ember..." 

Apával és anyával kezdődtek..., s utána következett minden.

Már a mesékkel elkezdték leválasztani rólunk a gyerekeinket. 

Thomas is milyen jól el volt a társaival, s Lala és Bo és a többiek is..., mind; azóta se szeri se száma az apátlan-anyátlan meséknek..., már nem is számolom, nem akarom feleslegesen felbosszantani magam vele.

Ennek mi az értelme?

Atkinson a Freudi személyiségszerkezet legfelső..., szerintem legfontosabb részét így írja le:

"A személyiség harmadik része a cselekedetek helyes vagy helytelen voltát elbíráló szuperego (felettes én), azaz általánosabban a társadalom értékeinek és erkölcsi normáinak belső, internalizált képviselője. Az egyén lelkiismeretét és az erkölcsi szempontból tökéletes embert (énideált) képviseli. A szuperego a szülői jutalmazások és büntetések révén alakul ki; kezdetben a szülők a jutalmak és büntetések révén közvetlenül szabályozzák a gyerekek viselkedését. A szülői normák szuperegóba építésével a gyerekek idővel átveszik a viselkedésük feletti kontrollt. Nem kell többé másoknak figyelmeztetni őket arra, hogy "nem szabad lopni", mert felettes énjük fogja azt megtenni."( Atkinson - Hilgard: Pszichológia, 487. o. )

 


 

 Gyerekeinknek de leginkább szüleiknek tudniuk kellene, akkor lesz egy személy morálisan "Valaki", ha stabil erkölcsi tartással rendelkezik, ám ezt csak a szuperegó adhatja meg neki, a szuperegót pedig a szüleidtől kapjuk..., talán a legértékesebb kincs, amit csak kaphatunk tőlük.

Viszonyítási pont, világító torony lesz ez a norma a lélekben.

Ám ha leszakítják rólunk gyerekeinket, nem alakulhat ki bennük a szuperegó..., jaj lesz nekünk, s nekik is.

  Megszűnnek egy csapásra olyan problémák, mint hogy föderalista vagy-e vagy sem..., mert egy senki leszel, akinek minden mindegy, csak a mobilja a kezében legyen. ( Kértem az ötödikes diákjaimat, hozzanak be az órára olyan tárgyat, ami jellemző rájuk, kifejezi a személyiségüket....; fele a kérdést is elengedte a füle mellet..., a másik fele magasba emelte a mobiltelefonját, mondván: "Már itt van!". ) 

 


 Csak az Id és az Ego fog irányítani..., ám ez nem emberi létezés.

 

Az ilyen ember magyarnak sem alkalmas...

“Sajnos a nemzetállam-ideával a kormány homokra építkezik: a Z-generáció már egyáltalán nem lesz fogékony a nemzettudatra, a nemzeti érzésre és a sokat emlegetett hazaszeretetre” – nyilatkozta Tózsa István, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára a Demokrata szerdai számában megjelent interjúban. Saját, egyetemi hallgatók körében végzett nemzeti identitás-kutatásaira alapozva elmondta: “a tájékozatlanság olyan elképesztő fokú, mintha a hallgató egy magyarul beszélő külföldi lenne”. https://pestisracok.hu/a-tajekozatlansag-olyan-elkepeszto-foku-mintha-a-hallgato-egy-magyarul-beszelo-kulfoldi-lenne/ )

 

S nem közösségi lény..., maximum egy állat tartására terjed ki bátorsága, felelősségvállalási képessége.

"Magyarországon becslések szerint hárommillió, csak Budapesten pedig legalább 400 ezer kutya él. Az állatok tartási körülményei ugyan egyre szélesebb skálán mozognak, ám talán minden korábbinál több négylábúra igaz az a megállapítás, miszerint ők az ember legjobb barátai, akik nemritkán gyerek-, férj/feleség- vagy barátpótlékként is szolgálnak, vagyis a szó szoros értelmében társállatok" ( https://magyarnemzet.hu/lugas-rovat/a-kutya-az-uj-gyerek-7443833/ )

 

S ki nem él közösségben..., az sebezhető, összezavarható.

S lassan már azt sem tudja ki ő..., fiú vagy lány.

"Ez semmit nem bizonyít! A hercegnők lehetnek szőrösek! Miért számít az, hogy ő fiú? Lehet ő is hercegnő, ha szeretne" ( https://pestisracok.hu/egy-csatat-megnyert-a-citizengo-a-genderlobbi-ellen-de-valtozatlanul-veszelyben-vannak-a-gyerekek-elesitheto/ )

 

A sok gyökértelen embernek marad az alternatív valóság..., s az alternatív valóság mű hisztériái...

"A csoportos hisztéria az egész közösség együttes állapota, egy megteremtett alternatív valóság, ami belülről teljesen józannak és reálisnak tűnik. A hisztéria persze megteszi a hatását, ki tud ugyanis termelni egy egészen korlátolt, szélsőségbe hajló emberfajtát, akik vakon hangoztatják a hiszterizált közösségük önáltató ostobaságait. És a közösségen felül persze ott állnak a haszonélvezők, akiknek eszük ágában sincs kijózanítani a társaságot, sőt, gerjesztik őket, mert érdekük fűződik hozzá." ( https://888.hu/pszicho/kozossegi-elmebaj-4199241/ )

Olvastam egy cikket..., a következő csapás iránya sci-fi filmek lesznek..., pl. Interstellar, ami úgy a második felétől egészen élvezhető film..., de az első feléért készült...

„rendben, majd elköltözünk egy élhető bolygóra, ha egy napon már nem lehet tovább a Földön élni. Ez teljességgel őrültség” ( https://888.hu/century-on/nem-fognak-mas-bolygokra-koltozni-az-emberek-a-friss-nobel-dijas-fizikus-szerint-4208072/ )

 

 

Lehet azonban ennek, az előbbiek mellett egy racionálisabb célja is...

Én még abból a korból származom, amikor mindennek ára volt, s vagy munkával vagy pénzzel kellett fizetni érte.  Mi még tudtuk, "nincsen ingyen ebéd".

Most gyanakodva figyelem, milyen sok számítógépes játék, applikáció érhető el ingyen a gyerekeink számára...

 


 

 A "globális háttérhatalom" már halálra szánt minket, mert mi kreativitásra, gondolkodásra, kéznek és fejnek lettünk programozva, s szívnek is.

Már nem eszköz az ember, meghagyva lényegi legbenső magját, "szentélyét"; maga az ember a termék.

A mi gyerekeinkből hatalmas gyárak számítógépes boxaiban türelmesen és "élvezettel" napi sok órát türelmesen végigülő; multitasking, sok nyitott oldalt figyelemmel kísérni tudó "élő alkatrészeket", lényegében rabszolgákat gyártanak. Nem kell többé kreativitás, nem kellenek érzelmek, nem kell, hogy akarjon kinn lenni a szabadban. Üljön csak veszteg a monitor előtt.

S közben ha morálisan is megtörik, s elszakad a valóságtól..., tehát bármi beadható neki, hát teljes a "siker".

"Belefáradtam szívem gyászaiba, Túlságosan öreg vagyok hozzá, hogy újra hajtsam minden ágamat. Egymás után elvesztettem barátaimat és ellenségeimet, és világosság támadt szomorún magányos utamon. Eltávoztam, visszatértem, körül-körülnéztem: az embereket újra ott találtam az aranyborjú körül, nem kapzsin, hanem ostobán. És a ma születő gyermekek idegenebbek nekem, mint a vallástalan ifjú barbárok. Úgy hordom haszontalan kincsek terhét, mint megértésre soha nem lelő muzsikát," "Művemet az erdei favágó fejszéjével kezdtem el, és megittasultam a fák himnuszától, Tehát toronyba kell zárkóznunk, ha igazságosak akarunk lenni. De most, miután túlságosan közelről láttam az embereket, fáradtnak érzem magam. "Jelenj meg nekem, Uram, mert minden nagyon nehéz, amikor nem kívánjuk többé Istent." ( Antoine de Saint-Exupery, Citadella, 200 )

 

  
 "Néha öregnek is érzem magam. Félek a korombeli gyerekektől. Gyilkolják egymást. Mindig így volt ez? Nagybátyám szerint nem." ( Ray Bradbury: Fahrenheit 451 )

 

2019. 11. 21.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése