"Kötelességtan" / Ethics III. ~ "Haszontalan szolga..." / "legyen nekem a te igéd szerint." / καὶ τὸ πνεῦμα καὶ ἡ νύμφη λέγουσιν · Ἔρχου · καὶ ὁ ἀκούων εἰπάτω · Ἔρχου ·

"Leheté az hogy valaki szegyenellye jó cselekedet cselekedni?" III.

"Gyönyörűségem vagy!" ~ "legyen nekem a te igéd szerint."

 

 Kötelességünk szépnek lenni..., s legfőképp belülről. A kárhozat lényege is ez, nem ismerem fel az arcomat az övében..., illetve ő nem ismeri fel a sajátját a miénkben.

Az ítéletet nem Ő mondja ki ránk, mi magunkról:

"Haszontalan szolga..."

"Krisztus által az összes hívő részt vesz az Istenben: Krisztus testének egysége az egész evangélium magja. Krisztus azért jött a földre, hogy ezt az egységet az Istennel odaadja a világnak. Ez a Krisztus-egység már itt a földön részesül az öröklét, a maradandó, az
isteni egységben, amely soha el nem múlik. Azért végződik a Szentírás a menyasszony imájával: "Jöjj, Jézus Küriosz!" ( Jel 22,17 ) Jöjj, hogy ezt az egységet menyasszonyodnak örökre megingathatatlanul megadd!" ( Odo Casel, Az Egyház misztériuma, A menyasszony hívása, 166 )

"Ez a pneumatikus Úr az Egyház vőlegénye." ( Odo Casel, Az Egyház misztériuma, 53 )

"A Pneuma és a menyasszony hív: Jöjj!" ( Jel 21,9, 22, 17 ) 

"Nincs szebb, mint a föltámadt Úr, aki végtelen szépségében a világ királyaként áll előttünk, az isteni tisztaság és örök fény megdicsőülésének ragyogásában. Mellette és utána azonban semmi sem olyan szép, mint az Ecclesia, a menyasszony, akit az Úr szent vérével megtisztított, Pneumajával éltetett és megdicsőített. A menyasszonyi agapé bájával áll ura mellett, mint annak visszfénye. Azonban mindketten az Atya elé tárják szeretetüket, akitől végső forrásként minden származik, és hozzá minden visszatér. Minél dicsőbb Krisztus, annál dicsőbben ragyog az Ecclesia, mely minden fényét tőle kapja; ahogyan a hold a napsugártól aranylóan fénylik. Minél jobban ismerjük Krisztust dicsőségében, az Atya dicsőségében, mely neki jut, az Egyszülöttnek, annál jobban megismerjük az Egyház nagyságát és szépségét. Megismerjük és minél jobban mennyei alakjában szemléljük." ( Odo Casel, Az Egyház misztériuma, A menyasszony szépsége, 86 )

A vőlegény szépségéről sokat beszéltünk már..., de a vőlegény a menyasszonyért van. S a menyasszony a vőlegényért.

A püspökszentelés szertartásában nem véletlenül szerepel ez a felszólítás:

"Vedd ezt a gyűrűt, a hűség pecsétjét; őrizd Isten menyasszonyát, a szent Egyházat, feldíszítve változatlan hűséggel." ( Odo Casel, Az Egyház misztériuma, 68 )

 

Ám nem minden felelősség a vezetőinkké..., a szolga nem tudhatja mikor jön meg az ura, s boldog aki ha megérkezik, munkában talál..., Isten országa munkálataiban:

"Amint  előttük ( az egyházatyák előtt ) elmentem, megtaláltam, akit a lelkem szeret." ( Nagy Szent Gergely )

S hogy Ők mitől gyönyörűek és szerethetőek?

 

A program és a módszer adott:

Állj meg a csillagok alatt..., s mond Máriával: "legyen nekem a te igéd szerint." ( Lk 1,38 )

 καὶ τὸ πνεῦμα καὶ ἡ νύμφη λέγουσιν · Ἔρχου · καὶ ὁ ἀκούων εἰπάτω · Ἔρχου ·

 

"Totius Trinitatis nobile triclinium. - A teljes Szentháromság felséges szolgája."

 

Különösképpen az irigység kínozza ez embereket.

"Holt közösség"

 

 

A taoizmus egyik fontos szabálya, ha nem jutalmazod a kiválóságot, megszűnnek a feszültségek a közösségen belül.

Van benne ráció, de helyes tanács-e ez?

Egyik kolléganőm immár két napja őrlődött egy viszonylag egyszerű etikai problémán, szeretett volna felkérni egy kitűnő, remek pedagógiai vénájú előadót egy gyakorlat megtartására, ám nem tudta a nevét, s attól tartott, ha felhívja a céget, s csupa pozitív jelzőkkel ecsetelve lefesti számukra a személyt talán megsért vele sokakat. ( S ezzel árt az illetőnek is... )

"Vannak gyógyíthatatlanul sérült emberek, kiket a kapzsiság, a hiúság és az irigység oly mélyen megfertőzött, hogy nincs semmiféle mód reá, megközelíteni és megengesztelni beteg lelküket. Ezeket szánjad, de kerüljed. Nincs az a nagylelkű cselekedet, önzetlen magatartás, bátor és nemes közeledés, ami segíthet ez embereken.  

Különösképpen az irigység kínozza ez embereket.  

Epét hánynak, álmukban felordítanak, hánykolódnak vackukon, mint a nyavalyatörősök, habot köpnek, ha azt látják, hogy valaki munkával vagy a kegyes sors jóindulatával szerzett, elért valamit az életben. Betegek ezek, fertőző betegek. 

Kerüld a társaságukat, ne hidd, hogy érvelés, bizonyítás valaha is meggyőzheti őket. 

Mintha a leprásnak akarnád bizonyítani, hogy az egészségesek bűntelenek és ártatlanok! Nem hiszi el. 

Ha feltárod előttük betegségük igazi okát, meggyűlölnek. Ha érzéseikre akarsz hatni, fütyköst ragadnak. Oly mélyen élnek indulataikban, mint a száműzött sorsában: nem ismernek más megoldást, csak a bosszút. 

Ne alkudozz velük, kerüld őket, s viseld el létezésüket a földön, mint egy sorscsapást." ( Márai Sándor: Füveskönyv )

Agnolo Bronzino (1503-1572) : Vénusz és Cupido ( az irigykedő (féltékeny) mellékalak / National Gallery, London )

 

 

Van rá esély, de vissza kell-e hogy tartson ez bennünket?

"A víciumokat szembe lehet állítani az ellentétes erényekkel, vagy vissza lehet vezetni őket a főbűnökre, melyeket a keresztény tapasztalat Szent Johannes Cassianus és Nagy Szent Gergely nyomán különböztetett meg. 

Főbűnöknek nevezzük ezeket, mert más bűnök és más víciumok fakadnak belőlük. Ezek a kevélység, a fösvénység, az irigység, a harag, a bujaság, a torkosság és a jóra való restség (vagy lustaság)." ( Katolikus Egyház Katekizmusa )

 Az erényt mindig üldözték a világban. Az irigyek meghalnak, de maga az irigység soha." ( Moliére: Tartuffe )

 

Nálunk az ellenzék ( ~ Gyurcsány Ferenc ) szemüvegében Orbán Viktor lenne...

 

"Az irigység tapsolói az egekig követnek téged. Hidd el nekem, ne méltasd őket figyelemre, ne alacsonyodj le annyira, hogy ezt az ócska zsibongást meghalld." ( Lamartine )

 

 

Az irigység nem véletlenül tartozik a főbűnök közé, hisz egy nagyon fontos igazságot tagadunk vele, a legeslegfontosabbat, hogy egy test részeit alkotjuk.

 

"A test ugyan egy, de sok tagja van, a testnek ez a sok tagja azonban mégis egy test. Így Krisztus is. Mi ugyanis mindnyájan egy Lélekben egy testté lettünk a keresztséggel: akár zsidók, akár pogányok, akár rabszolgák, akár szabadok. Mindannyiunkat egy Lélek itatott át. Mert a test nem egyetlen tagból áll, hanem sokból. Ha a láb azt mondaná is: „Nem vagyok kéz, tehát nem tartozom a testhez”, azért a testhez tartozik. Ha pedig a fül azt mondaná: „Nem vagyok szem, tehát nem tartozom a testhez”, azért a testhez tartozik. Ha a test csupa szem volna, hol maradna a hallás? Ha meg csupa hallás, hol volna a szaglás? Isten határozta meg minden egyes tag feladatát a testben, tetszése szerint. Ha valamennyi egy tag volna, hol volna a test? Így azonban sok a tag, de a test csak egy. A szem nem mondhatja a kéznek: „Nincs rád szükségem” vagy a fej a lábnak: „Nincs rád szükségem.” Ellenkezőleg, a gyöngébbnek látszó tagok sokkal szükségesebbek. Sőt a test alacsonyabb rendű tagjait nagyobb gonddal vesszük körül, és a tisztességtelen tagok nagyobb tisztességben részesülnek, a tisztességes tagoknak ugyanis nincs erre szükségük. De Isten alkotta így a testet, és azért részesítette az alacsonyabb rendű tagot nagyobb tisztességben, hogy a testben ne támadjon meghasonlás, hanem a tagok törődjenek egymással. Ha szenved az egyik tag, valamennyi együtt szenved vele, s ha tiszteletben van része az egyik tagnak, mindegyik örül vele. Ti Krisztusnak teste vagytok, s egyenként tagjai." ( 1Kor 12,12-27 )

S szenvedhet egy jó testrész is... 

Megsértődik-e a máj vagy a vese, ha megdicsérik a szívet?

Aligha, hiszen mindannyian ugyanannak a testnek a részei, szükségük van egymásra, létfontosságú, hogy jól működjenek, s egy jó szív jót tesz a májnak is, a veséknek is.

( Renyhén működő máj aligha fogja szorgalmazni, a vese és a szív is legyen csak olyan mint ő. Együtt pusztulnának el. )

 

S ha így gondolkodunk, még egy igazságra is ráébredhetünk, a szív sem fog túlműködni, hisz minden rendszer szeretetből él. ( Ezért önmagában a dicséretnek, sincs értelme, hisz a testet szolgálják a részek, s egymást. S meg sem lehetnének egymás nélkül. )

 

A megvilágosodás ( színelátás) fő értelme pont ez, megérteni melyik szerv vagyok a testben, megérteni hogy mitől vagyok nélkülözhetetlen, s ebből következőleg nem irigykedni, vagy megpróbálni mássá válni, mint amire születtem, s különösen nem arra törekedni, hogy elpusztítsam azokat, akik olyat tudnak, amire én soha nem is lettem volna képes, hiszen a máj nem szív, s a vese sem máj. 

 

Ha nem sikerül ez..., nem "szentek közössége" leszünk, de "irigykedők közössége", Bernanos kifejezésével élve: "holt közösség", ami paradoxon, hisz olyan nincs; mint ahogy "holt test" sem, hisz az azonnal bomlásnak indul. 

 Zavar keletkezik a műben...

Az irigykedők közösségét a katekizmus "társadalmi bűntől" sújtottaknak nevezi, ez sem hangzik szebben.

"A bűn személyes cselekedet. Ezen felül felelősséggel tartozunk mások által elkövetett bűnökért is, amikor együttműködünk velük: közvetlen és szándékos részvétellel; parancsolva, tanácsolva, dicsérve vagy jóváhagyva; palástolva vagy meg nem akadályozva, bár kötelességünk volna megakadályozni vagy föltárni; pártolva azokat, akik elkövetik a bűnt. Így a bűn az embereket bűntársakká teszi, és uralomra segíti közöttük a bűnös vágyakat, az erőszakot és az igazságtalanságot. A bűnökből olyan társadalmi helyzetek és intézmények erednek, amelyek ellentétesek az isteni Jósággal. A "bűn struktúrái" a személyes bűnök kifejeződései és következményei. Áldozataikat arra késztetik, hogy ők is bűnöket kövessenek el. Analóg értelemben "társadalmi bűnt" hoznak létre." ( Katolikus Egyház Katekizmusa )

 

Ez vár mindannyiunkra, minden közösségünkre, ha elterjed az irigység, ha nem tekintik a magukat a test részeinek. Ha nem örül a máj a szívnek és így tovább...

"Az igaz boldogság vágya elválasztja az embert e világ javainak rendetlen szeretetétől, hogy Isten látásában és boldogságában teljesedjék be. "Az ígéret ugyanis (tudniillik Isten látásáé) oly nagy, hogy fölülmúlja a boldogság határait. (...) Mert a Szentírás szóhasználatában látni ugyanannyi, mint birtokolni. (...). Aki tehát Istent látja, mindent, ami csak jó, azáltal, hogy látja, elért." A szent nép előtt áll, hogy a magasból jövő kegyelemmel harcoljon azon javak eléréséért, amelyeket Isten ígér. A Krisztus-hívők, hogy Istent birtokolhassák és szemlélhessék, megtagadják sóvárgó vágyaikat, és Isten kegyelmével legyőzik a gyönyör és a hatalom csábításait. A tökéletesség ezen útján a Lélek és a Menyasszony az Istennel való tökéletes közösségre hívják azokat, akik hallgatják őket: "Ott lesz az igazi dicsőség, ahol senkit sem fognak tévedésből vagy hízelgésből dicsérni; az igazi megtisztelés, amit nem tagadnak meg azoktól, akik megérdemlik, és nem adják olyannak, aki méltatlan rá; egyébként senki méltatlan nem fog törekedni megtiszteltetésre, mert oda csak azokat bocsátják be, akik arra méltók. Ott majd igazi béke lesz, amelyben senki sem érez ellenségeskedést sem önmagában, sem mások részéről. Az erény jutalma Ő lesz, aki az erényt adta és Önmagát ígérte a lehető legjobb és legnagyobb jutalomként (...): Én a ti Istenetek leszek, ti meg az én népem lesztek (Lev 26,12) (...). Ugyanez az Apostol szavainak is értelme: hogy Isten legyen minden mindenben (1Kor 15,28). Ő maga lesz vágyakozásaink beteljesülése, akit látni fogunk vég nélkül, szeretni fogunk megunás nélkül, dicsérni fogunk belefáradás nélkül. Ez az ajándék, ez a szeretet és ez a tevékenység biztosan mindenkié lesz, akár csak maga az örök élet. " ( Katolikus Egyház Katekizmusa ) 

"Fehérruhás sereg (7,13-17; 21,3-6.)

Megtisztultak Bárány vérében
Nem éheznek, nem szomjaznak többé.
Isten kegyelme: nem fogyó, friss forrás.
Nincs többé könny, - csak öröm - örökké!

12. új ég, új föld, új Jeruzsálem (22 rész)
Isten: Fény. És minden értelmet nyer,
Csillog-ragyog az új Jeruzsálem.
Régi és Új Szövetség teljesül,
Boldog mindenség válaszol rá:
Amen!"  ( Siklós József, Szádhoz a kürtöt", 47 )

2019. 10. 08. ( Frissítés: 2021. 07. 12. )