Kiemelt bejegyzés

"Ezt még én is tudom. Ha búzát rostálják, nem együtt rázzák-e a konkollyal?" / "És megparancsolom a bölcs tűznek..." / "A kérdés egyébként nem az, hogy mit ér, hanem hogy ki parancsol neki."

  "Szellemében és húsában egyként részesül az isteni természetből minden ember. Ez az oka, hogy Krisztus rejtélye nem pusztán egy ren...

2020-10-04

"Krisztus nem egyéb, mint az ember tudata." V. ~ "S ez a proletárszemlélet most bejárja a világot..." / "És ha valamelyikük kivált közülük bármiben, a többség eltaposta."

Prolik ( kifosztottak ) és nem prolik ( megajándékozottak ) I.

Hogyan tesznek minket prolivá?

Le a "Bauerekkel"!!! Le a "Steinmannokkal"!!!

 

 

"Úgy tekintette az egészet, mintha csupán valami időtöltő játék vesztese lenne." ( Hölderlin, Hüperion, 226 )  

Ha csak időpazarlás lenne, már az is istentelenség volna, hisz már ez is emberi szerepünk teljes félreismeréséből származik, ám itt többről van szó. A proletariátus minden fellelhető meghatározás szerint "kisemmizett, nincstelen társadalmi osztály". Vagy legalábbis olyanok csoportja, akik elhiszik ezt. Vagy eljátsszák valamely aljas szándékból.

Jogos idegenkedésük a keresztények, illetve minden hívő személlyel szemben, hiszen nem értik a mi "derűnket", idegesíti őket. S vagy az okát próbálják  megsemmisíteni, vagy a mosolyt próbálják megfélemlítéssel, terrorral letörölni az arcunkról, esetleg jöhet a végső megsemmisítés. 

Ez amúgy afféle "Winner-Loser" probléma. Ők a kifosztottak, mi a megajándékozottak.

Karinthy jól írja le a Tanár Úr kérem című művében, a Jó tanuló felel részben, - figyeljétek meg a "grófnő" titulust, sokat elárul az indulatból:

"- Egy kúpot - mondja Steinmann, a grófnő. De már ezt is úgy tudja mondani, ez a Steinmann, annyi megértéssel, olyan okosan: csak ő tudja, mennyire kúp az, amit veszünk. Én, Steinmann,a legjobb tanuló az egész osztályban, veszek egy kúpot, mivel engem, mint az erre legalkalmasabbat, megbízott a társadalom. Még nem tudom, miért vettem a kúpot, de nyugodtak lehettek mindannyian, bármi történjék ezzel a kúppal, én is ott leszek a helyemen, és megbirkózom vele." ( Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem, A jó tanuló felel )

"Engem" a "legalkalmasabbat" - akit "megbízott a társadalom"; - ezek mind ijesztő szavak ez "loser-proli" számára, hisz ő nem valaki, nem alkalmas semmire, s nem is bízza meg senki semmivel.

Magabiztosság és kiválasztottságtudat a céltalan gyűlölet és határozatlansággal szemben.

Még visszatérünk a kérdésre, de annyi biztos, minden bölcsességnek, a bölcsesség szeretetének ( ~  Filozófia ) is az egyetlen értelmes célja az emberek egymás közötti és az egész világgal való kiengesztelődésének elérése. Amelyik nem harmóniára törekszik, nem az összhang növelése a célja, ahogy majd még beszélünk róla, nem szép és egyszerű; az nem bölcsesség, nem filozófia és főleg nem etika ( "kötelességtan" ), az valami gyanús és piszkos dolog, gyanús és piszkos ügyek előmozdítására.

Hogyan tesznek minket prolivá egy ilyesfajta úgy előmozdításának érdekében?

 Egyszerű, mint a pofon. Elhitetik velünk, "valaki elvett tőlünk valamit", s ezzel ő természetesen megalázott bennünket, mert mi olyan gyanútlanok sőt ártatlanok voltunk, hogy észre sem vettük ( s felhívnám a figyelmet az állandóan szereplő többes számra, a proletár sosem "áll magában"..., az mindig "tömeg" ):

"A munkásoknak arra kell törekedniök, hogy kiszabaduljanak ebből a helyzetből, amely állattá alacsonyítja le őket, (...) Mihelyt a munkás szabadulni akar mai helyzetéből a burzsoá nyíltan ellenségévé lesz." ( Engels: A munkásosztály helyzete Angliában ) 

Mint aki folyton ezt az érzést kívánná magában dédelgetni:

"(...) - hogy került ide? Mindegy. Megy, megy, a hosszú Nefelejcs-uccán, benéz a kapuk alá, nehéz, nehéz érzéssel belül... és nem tudja, a gyomra nehéz-e, vagy a szíve. Benéz a kapuk alá, rágja a törökmézt, csak rágja... körös-körül halálos üresség, céltalan élet, hideg igaztalanság. Valami jajongó, egyforma hang kíséri, végtelenül, makacsul, lerázhatatlanul... jajongó, pokoli gyötrelemmel." (Karinthy Frigyes: Tanár ú kérem, A bukott férfi )

Igen...., a proletárnak mindig ez az élete, "hideg igazságtalanság", "céltalan élet", "halálos üresség", amiről természetesen nem ő tehet, mások az okai..., ez az idézet a "Rossz tanuló felel" című részből való..., szerettél rossz tanuló lenni?

S hogy nézünk a jó tanulóra akinek tisztelet járna; a lányra, az öregre, akinek át kellene adnunk a helyünket a buszon stb. ?

"Miért mindenütt, mindég, ez a kivételezés, ez az extravurst ez az elnézés - miért, miért?" ( Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem, A lányok )

"Síkos a pózna és pontos megfigyelések alapján állíthatom, hogy fölül, a vége felé lényegesen nehezebben mászható, mint eleinte; holott a felületes szemlélő azt hihetné, hogy mindenütt egyformán vastag és egyformán síkos. Azon kívül az a disznó Bauer mindig a vékonyabb póznához ugrik és rám hagyja a vastagot. A negyedik-ötödik fogás után egészen más az ember világnézete, mint odalent volt s egyszerre világosan látom, milyen gyermekes hiúság volna nagy szerencsétlenségnek tekinteni, hogy Bauer előbb lesz fönt, mint én." ( Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem, Lógok a szeren ) 


Bosszantóak a "Bauerek" és a "Steinmannok" is, egyszerűen csak mert vannak...; de miért vannak egyáltalán? Le a "Bauerekkel"!!! Le a Steinmannokkal!!!

Szolcsenyicin meséli, a lágerben az "entellektüel" gúnyneve "Ivan Ivanovics" volt... Le mindenkivel aki csak egy fikarcnyit is kiemelkedőbb az aljánál!




Pusztuljanak!!! Sőt! A pusztulásuknak is ők maguk az okaik.

"A burzsoázia kényszerítette a párizsi proletariátust a júniusi felkelésre." ( Marx: Osztályharcok Franciaországban )

És tényleg, nem én vagyok a "nyomorult", aki még nem is hajlandó ezen változtatni, a "Bauerek" és "Steinmanno" a hibásak! 

Ők provokálják ki a forradalmat.

No ehhez tényleg elég "sötétnek" is kell lenni..., vagy eleve, vagy mesterségesen, - másodlagos butítással.

Az "ellenállás", de mi ellen is?


 "Egy elnyomott osztály a létfeltétele minden osztályantagonizmuson alapuló társadalomnak. Az elnyomott osztály felszabadítása tehát szükségszerűen magába foglalja egy új társadalom megteremtését. Hogy az elnyomott osztály képes legyen magát felszabadítani, ahhoz az kell, hogy a már megszerzett termelőerők és fennálló társadalmi viszonyok ne tudjanak egymás mellett létezni." ( Marx: A filozófia nyomorúsága )

Mi ehhez a legfontosabb elem?

"És hogy a munkás tud a legizzóbb szenvedéllyel tiltakozni a vagyonosok zsarnoksága ellen, ezt nevelésének, helyesebben a nevelés hiányának köszönheti, (...)" ( Engels: A munkásosztály helyzete Angliában )

Nevelés hiánya! Tegyük tönkre a családot a tanulás elsődleges helyét, majd az iskolát; cserébe adjunk a gyerek kezébe mobil telefont, amin keresztül kedvünkre manipulálhatjuk az agyát. ( Mellékesen, Marx és Engels művei nem érhetők el az interneten..., vajon miért nem; lehet ők is szégyenlik a saját ideológiájukat, vagy már az sem számít? )

S tegyük tönkre az ideákat..., az idealizmus egyébként is ősi ellenfél. Adjunk hamis illúziókat, féligazságokat! ( Mindenki tud például az esőerdők felégetésének problémájáról, de senki pl. a Toyota-effektusról...; vajon miért? )

"(...); a munkások tulajdonnélküliségének csak a gondolkodásuk illúziónélkülisége felelhetett meg. S ez a proletárszemlélet most bejárja a világot..." ( Engels: Jogi szocializmus ) 

S ők is sejtik..., az ember ösztönösen is altruista, békeszerető lény...; a harcot mindig fenn kell tartani, mert akkor ennek az érdekcsoportnak kicsúszik a lába a alól a talaj, megszűnik a támogatása. 

Ez nem engedhető meg.

"A munkásoknak mindenekelőtt a konfliktus alatt és közvetlenül a harc után  amennyire csak lehetséges, ellensúlyozniok kell a polgári csitítást és kényszeríteniök kell a demokratákat mostani terrorista frázisaik végrehajtására. A munkásoknak arra kell törekedniök, hogy a közvetlen forradalmi felbuzdulást ne hagyják ismét mindjárt a győzelem után elnyomni. Ellenkezőleg, amíg csak lehet, elevenen kell tartaniok ezt a felbuzdulást. Nemcsak hogy ne szálljanak szembe az úgynevezett kilengésekkel, a népnek gyűlölt egyének vagy gyűlöletes emlékű középületek elleni bosszújával, ne csak tűrjék ezeket az eseteket, hanem ragadják magukhoz a vezetésüket." ( Marx és Engels: A Központi Vezetőség üzenete )

Mint az Ördögökben..., vagy a maffia berkeiben, ölessünk meg velük valakit..., akár saját "csapattársat", a kiontott "vér"  majd összetartja a csapatot. Ahogy Machiavelli írja: "Amiről sokan tudnak, arra sokan is vigyáznak." 

Vagy ahogy az egyik Machiavelli drámában mondják: "Amire sokan vigyáznak, az biztonságban van." ( Mint most Kispesten a Gajda-Lackner-Kránitz csapat és sleppje. Sokan és sok felől őrzik a közös szennyes titkokat. Lackner-Kránitz-Gajda trió..., csak egy kis csoport a másik oldalról; ha azt "oldalnak" lehet egyáltalán nevezni, hisz nincs valódi ideológiájuk sem, hisz nem ideák tartják őket össze..., de erről beszéltünk fentebb. )

Ám mivel mindig is kis csoport "aberrációja" az ilyesfajta magatartás, s ha többségre is jutnak olykor-olykor, sokan és gyorsan "kiszeretnek belőle", erre is van stratégiájuk:

"(...) Ezeket a biztosítékokat  a munkásoknak szükség esetén kényszerrel kell megszerezniök és egyáltalában gondoskodniuk kell arról, hogy a kormány új urai elkötelezzék magukat minden valamennyire is lehetséges engedményre és ígéretre - ez a legbiztosabb eszköz arra, hogy lejárassák őket. (...) Az új hivatalos kormányok mellett egyúttal saját forradalmi munkáskormányokat kell felállítaniok, akár községi elöljáróságok, községtanácsok formájában, akár munkásklubok vagy munkásbizottságok útján, úgyhogy a polgári demokrata kormányok ne csak azonnal elveszítsék a munkások támogatását, hanem már eleve azt lássák , hogy figyelik és fenyegetik őket olyan hatóságok, amelyek mögött ott áll a munkások egész tömege." ( Marx és Engels: A Központi Vezetőség üzenete )

Lejáratás..., figyelés, fenyegetés, - még a saját szövetségesünk ellen is bevetve:

"Egyszóval: a győzelem első pillanatától kezdve a bizalmatlanságnak többé nem a legyőzött reakciós párt felé kell irányulnia, hanem az eddigi szövetséges ellen, az ellen a párt ellen, amely a közös győzelmet egyedül akarja kiaknázni." ( Marx és Engels: A Központi Vezetőség üzenete )

Ha nem lenne tragikus, nagyot kacagnánk rajta, mert hogy van ez?

"Közös győzelmet egyedül"..., aztán magunkra gondolunk, s azon dolgozunk hogyan aknázzuk ki a közös győzelmet egyedül?

"Ám a meghasonlás úgy fészkelte be magát közéjük, mint a betegség. Értelmetlen viszálykodás, amely nem két táborra osztotta őket, hanem mindenkit mindenki ellen támasztott, mert ha valamelyik megette a maga részét a tábor készletéből, a többi úgy érezte, őt fosztotta meg tőle. Gyanakvón vizslatták egymást, mint az etetővályú körül oldalgó kutyák, s aztán gyilkosságokat követtek el igazságuk nevében, lévén az ő igazságuk mindenek előtt egyenlőség. És ha valamelyikük kivált közülük bármiben, a többség eltaposta."  ( Antoine de Saint-Exupery, Citadella, 71 )

Technikája a politika szintjére emelt projekció...., van egy politikusunk, aki sportot űz ebből a technikából. Amúgy is ismert bolsi módszer, vádold meg a másikat, amire te készülsz.

 "Addig azonban a társadalom minden általános átfordulásának előestéjén a társadalmi tudomány utolsó szava mindig ez lesz: 

"Küzdelem vagy halál; véres harc  vagy megsemmisülés. Ilyen kérlelhetetlenül van feltéve a kérdés." ( George Sand )" ( Marx: A filozófia nyomorúsága )

S valóban, ez a második megoldás...





Ám ez nem csak számunkra tragikus, de borzalmas számukra is, hisz nincs semmi valódi érték amire "elcserélhetnék magukat". S ami készül, az is "gyűlöletből" épül:
 
"Úgy építették gyűlöletüket, mint valami templomot, ugyanazokból a kövekből, amelyekből  a szeretetet is felépíthették volna." ( Antoine de Saint-Exupery, Citadella, 71 )

2020. 01. 19.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése