Az érett személyiség I. ~ "Pondus meum est amor meus, eo feror quocumque feror" ( súly és lendület ) / ,Κινεί χος ερωμένων ( mozgató erő )

"(...) milyen az az Isten, akinek egy ilyen emberi élet, egy ilyen halál, egy ilyen feltámadás az abszolút kinyilatkoztatása?" ( Szentmártoni Mihály: A személyi érettség felé )

"Az erkölcsi fejlődés célja az erkölcsi jellem kialakulása" ( Szentmártoni Mihály: A személyi érettség felé, Erkölcs és jellem )

"Mert az ember – szívének mélyén, egy még annál is mélyebb forrásból származó indításnak engedve – hisz a jóságban, hisz a szeretetben, hisz a lét értelmében, hisz a jövőben, hisz abban az Őstitokban, aki minden jóság, szépség, szeretet, igazság, érték és örökkévalóság forrása, és akit a keresztények „Istennek" neveznek." ( Teológiai vázlatok IV., Nemeshegyi Péter: Jó az Isten, Élményvilágunkban felcsillanó jelek, A remény hajnalcsillaga, 191. )

"Mert itt nem csak mennyiségi különbségről van szó az előbbiekkel szemben, hanem minőségi is.(...) erkölcsi elvei nem öncélúak, hanem az emberek szolgálatába van állítva, éspedig nem elvontan, hanem konkrét, itt és most jelenlévő embert szolgálják. Éppen innen kifolyólag, az egyén nem ragaszkodik görcsösen az elv föltétlen alkalmazásához és a szabályok minden áron való betartásához. Döntését szabadon hozza meg, nem érzi magát a törvény és előírás rabjának, kb. úgy, ahogy Szent Pál fogalmazta meg a keresztény nagykorúságot: "Minden szabad, de nem minden használ." Lélektani szinten ez azt jelenti, hogy az ember nyitott a további élettapasztalatok felé, és képes módosítani felfogásait. Ez korántsem jelenti az erkölcs relativizálását. Nem a törvény, ill. erkölcsi normák viszonylagosságáról van szó, hanem az alkalmazási lehetőségek pluralizmusáról. A felnőtt, érett, szabad lelkiismeret jellemzője, hogy a törvénynek nem a betűjét, hanem a szellemét nézi, ezért szabadon, mi több, alkotóan képes alkalmazni azt. Az erkölcsteológia itt a "Krisztusi szabadságról" beszél." ( Szentmártoni Mihály: A személyi érettség felé, Erkölcs és jellem,  Embertársra irányuló szabad erkölcsjellem )

"A kérdésre, hogy hol van az okmánya és kicsoda, azt felelte, hogy okmánya nincs, s hogy Isten rabja. A csavargók közé sorolták, elítélték és Szibériába vitték. Szibériában egy gazdag paraszt irtásföldjén telepedett meg, most ott él. A gazda zöldséges kertjében dolgozik, a gyerekeket tanítja, s betegeket ápol." ( Lev Tolsztoj: Szergij atya )

 

  ,Κινεί χος ερωμένων

 

"Képzelj el a hozzád nagyon közel álló személyt magad elé, s ha lehet, akkor olyan valakit, aki szenved, fájdalmai vannak. Amikor belélegzel, képzeld el, hogy szenvedését és fájdalmát együttérzéssel magadba szívod; amikor pedig kilélegzel, sugározd kifelé minden melegségedet, gyógyítóerődet, szeretetedet, örömödet és boldogságodat. 

Aztán bővítsd könyörületességed körét..."
( Szögjal Rimpocse, Pillanatról pillanatra, április 5. )

"Nem egy mai orvost, pszichológust és nevelőt erősen foglalkoztat a kérdés: hogyan érik teljessé az ember, melyek azok az élettani, lélektani elemek és fejlődési folyamatok, amelyek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy egyéni létében és társas viszonyaiban teljes értékű, egész emberré legyen? Ez az emberre irányuló, antropocentrikus érdeklődés egyik sajátos jellemzője korunknak. A keresztény ember azonban nem korlátozhatja érdeklődését az emberré érés élettani vagy lélektani kérdéseire. Hite önkéntelenül is arra indítja, hogy fölvesse a kérdést: mi az a sajátosan keresztényi, ami az embert Isten színe előtt is teljes értékű, érett emberré teszi?

A keresztény embernek nincs mit töprengenie a válaszon, mert Jézus világosan tanítja, hogy az Isten és az embertárs szeretetének kettős parancsa az, aminek teljesítésétől függ lelki életünk hitelessége, erkölcsi magatartásunk jósága, szóval egész emberi tökéletességünk (Mt 22,34-40). Végső soron a szeretet az az erő, ami Istenhez és emberhez való viszonyunkban teljes emberré nevel.

Ám ezzel még nem válaszoltuk meg a kérdést, mert azonnal jelentkezik a következő: mi a szeretet voltaképpen? A szeretet ugyanolyan sokrétű és szövevényes emberi jelenség, akárcsak az élet, aminek éppen a szeretet az egyik legjellemzőbb megnyilvánulása. 

Szent Ágoston szavával pondus a szeretet: az a belső súly és súlyával előre lendítő erő, aminek szinte ellenállhatatlan hatására teszem, bármit teszek. "Pondus meum est amor meus, eo feror quocumque feror" (Vallomások 13,9). 

Sőt Arisztotelész még egyetemesebben értelmezi a szeretetet: szerinte mindazt, ami a lét különböző síkjain mozog, él vagy cselekszik, bizonyos értelemben a szeretet mozgatja. ,Κινεί χος ερωμένων. 

Teilhard de Chardinnek igaza lehet, amikor a szeretetet a legegyetemesebb, legrettenetesebb, legtitokzatosabb kozmikus erőnek tartja. 

De mintha ez még nem volna elég a Szentírás magát az Istent is szeretetnek nevezi, és azt tanítja, hogy az egyetemes lét, a világ és az ember teremtése és üdvösségre való újjáteremtése a Szeretet-Isten műve, aki, "úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát odaadta érte" (Jn 3,16). Ez nyilván nem jelent kevesebbet, mint hogy magát az isteni szándékot és cselekvést is ez a titokzatos erő mozgatja.

Mi hát a szeretet valójában? Vajon nem vezet-e teljes fogalmi zűrzavarhoz, ha ugyanazzal a szóval jelölünk olyan erőket, amelyek egymástól egészen különböző akár kozmikus, akár
sajátosan emberi, vagy még sajátosabban isteni létsíkon jelentkeznek? Van-e valami sajátos és közös ezekben az erőkben, ami arra jogosít, hogy nyilván analógia alapján egy néven szeretetnek nevezzük őket? S ha így nevezzük, akkor mi az értelme ennek a szónak emberi és isteni vonatkozásban? S főleg mi az értelme Jézus tanításában, az emberré érés keresztény dinamikájában?" ( Békés Gellért, A kettős arcú szeretet, Az emberré érés keresztény dinamikája, 1. részt )

https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/mrs-gump-letezik-mr-gump.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/eljek-azt-amit-hittel-elfogadtak.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/ki-erotlen-hogy-vele-egyutt-ne-volnek.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/az-ordog-mindig-csinos-volt-de-soha-nem.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/orok-beke-akkor-lesz-ha-mar-mindenki.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/01/ugy-tenyeszik-mint-laboda-nap-lakomaja.html

 

https://boatswain69.blogspot.com/2020/07/vocatus-atque-non-vocatus-deus-aderit.html

 

 

Δαίμον I. Hölderlin 9. ( művészet II. ) ~ "Csak művész találhat rá az élet értelmére." ( Novalis ) / ἠνί ποῖ ποτέ - “Behold, whither, eventually.”

"Csak művész találhat rá az élet értelmére." ( Novalis )

 

 

 "A költő közelében mindenütt feltör a költészet." ( Novalis )

https://boatswain69.blogspot.com/2021/10/apokalipszis-iv-ii1-kozvetites-szep-es.html

Feltör a művészet..., mert a szeretet elpusztíthatatlan, s minél jobban és mélyebbre készülnek temetni, annál nagyobb erővel tör a felszínre..., együttérzés, felelősség a kulcs szavak...; aki művész, annak a művészet eszköz a szeretet egyetemes érzéssé tételére és az egyetem egységélmény kieszközlésére ( Unio Mystica ).

Ez technikailag így néz ki:

"Képzelj el a hozzád nagyon közel álló személyt magad elé, s ha lehet, akkor olyan valakit, aki szenved, fájdalmai vannak. Amikor belélegzel, képzeld el, hogy szenvedését és fájdalmát együttérzéssel magadba szívod; amikor pedig kilélegzel, sugározd kifelé minden melegségedet, gyógyítóerődet, szeretetedet, örömödet és boldogságodat. 

Aztán bővítsd könyörületességed körét..."
( Szögjal Rimpocse, Pillanatról pillanatra, április 5. )

https://boatswain69.blogspot.com/2021/05/ime-mienk-gyermek-krisztus-v-boldog.html

 Kérdés..., itt az idő? ( A "soha" ( ποτε ) nem válasz..., az élet nem lehet egyes emberek élvezetének vagy önigazolásának eszköze, annak irányulnia kell valamire... )

ἠνί ποῖ ποτέ - „Azt mondom, ... meddig ... mikor" vagy más változatban: "Íme, végül..., hová?".

Hölderlin idős korában Salvator Rosaként mutatkozott be..., talán ez volt "daimónjának" korábbi egyik neve.

"Költeményei (miniatűr kiadásban) éppen megjelentek a Cotta kiadónál, s Christ. Schwab átnyújtott neki egy tányt. H. lapozgatott a könyvben, majd így szólt: "Igen, a költemények valódiak, én írtam őket. De a név hamis, engem soha nem hívtak Hölderlinnek. Az én nevem: Scardanelli vagy Scarivari vagy Salvator Rosa vagy hasonló". (...) Csaknem könnyesen hálálkodva szorítottam meg a kezét. Nem láttam többé. Két hónap múlva temették ." ( Johann Georg Fischer: Hölderlin utolsó versei )

 Íme egy önarckép Hölderlin egyik daimónjáról / daimónjától:

 

Self-portrait, 1647

  S ki nem művész..., aki nem szeret. Eddig megbeszéltük..., a könyörület mindenkire kiterjesztendő.

S "vértanú-sors" ez.

"Azok a szegények, akik csak a maguk szánalmas kontármunkáját ismerik, akik csak a szükség kényszerének engednek és megvetik a géniuszt, és nem tisztelnek téged természet gyermeki léte - félhetnek a haláltól. Világukká - igájuk vált; nem ismernek jobbat szolgamunkájuknál; visszariadnak attól az isteni szabadságtól, amelyet a halál ád nekünk!" ( Hölderlin, Hüperion, 240 )

S ennek fordítva is élnie kellene, de ez ha nem viszonzódik, kiebb baj, inkább a közönség árulja el a művészt, mint a művész a közönségét.

"ahol a nép a szépet szereti, ahol tiszteli művészeiben a géniuszt, ott egy mindenható lélek éltető árama lebeg, (...)" ( Hölderlin, Hüperion, 249 )

https://boatswain69.blogspot.com/2021/08/a-bolond-profeta-iii-salvator-rosa-elso.html

 

A dilettáns és valódi művészt ez választja el, hogy alkotásának célja magán kívülre..., vagy önmagára mutat. Salvator Rosa is ugyanazért küzdött, mint Hölderlin..., s ugyanattól volt ideges is.

https://boatswain69.blogspot.com/2021/08/a-bolond-profeta-iii-salvator-rosa-elso.html

"Az emberek látóhatára kitágul, s azzal, hogy naponként, bepillantanak a világba, feltámad és növekedik érdeklődésük a világ iránt, s közösségi érzéküket és felülemelkedésüket saját szűk létkörükön éppannyira fejleszti a tág kiterjedésű emberi társadalom látványa, mint az érdeklődés és a szempontok általánosításának filozófiai parancsa; és amiként a hadsereggel együtt működő harcos bátrabbnak és hatalmasabbnak érzi magát és valóban az is. Úgy nő meg általában az emberek ereje és mozgékonysága is, abban a mértékben, ahogy kitágul annak az életnek a köre, amelyben együtt hatnak és szenvednek másokkal (hacsak annyira ki nem tágul e a kör, bogy az egyes ember túlságosan elvész az egészben).

 (...) 

Csupán igénytelen külső megnyilvánulásával törődtek; ez persze elválaszthatatlan a lényegétől, de korántsem alkotja egész jellegét; játéknak tekintették, mert a játék szerény formájában jelentkezik, s így aztán, nagyon észszerűen, nem is adódhatott belőle más hatás, csak a játéké, vagyis: szórakozás - ez pedig így úgyszólván ellentéte annak, ahogyan a művészet akkor hat, ha igazi természetében van jelen. Mert akkor összeszedi magát tőle az ember, a művészet nyugalmat ád neki, nem üres, hanem eleven nyugalmat, amelyben minden erő mozgékony, és csupán benső harmóniája miatt nem ismerhető fel a tevékenysége. A művészet közelíti és összehozza az embereket, de nem úgy, ahogy a játék, amelyben csak az egyesíti őket, hogy mindenki elfeledkezik magáról, s egyikük eleven sajátossága sem kerül napvilágra..." ( Hölderlin levele fivéréhez, 1799 )

 

Salvator Rosa, Jason and the Dragon, c. 1663

 "Különféle utakon járnak az emberek. Aki nyomon követi és összehasonlítja ezeket az utakat, különös alakzatokat lát." ( Novalis, A szaiszi tanítványok, 7 )

Hitben vagyunk egyek nem tapasztalásban... V. ( ὑλικόι I. ) ~ bánjam-e? — már nem hivatásom, (...)"

 Blatnojok V.

"...körös-körül halálos üresség, céltalan élet, hideg igaztalanság."

 

 

 Feleségemmel beszélgettem, kérdezte: "Kik a blatnojok?" 

"Technikailag bárki" -, válaszoltam neki.

https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/hogyan-tesznek-minket-proliva.html 

 

Hogyan tesznek minket prolivá? - tettük fel korábban kérdést...

"(...) - hogy került ide? Mindegy. Megy, megy, a hosszú Nefelejcs-uccán, benéz a kapuk alá, nehéz, nehéz érzéssel belül... és nem tudja, a gyomra nehéz-e, vagy a szíve. Benéz a kapuk alá, rágja a törökmézt, csak rágja...körös-körül halálos üresség, céltalan élet, hideg igaztalanság. Valami jajongó, egyforma hang kíséri, végtelenül, makacsul, lerázhatatlanul... jajongó, pokoli gyötrelemmel." ( Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem, A bukott férfi )

 

Ha elfogadod a bűnözők logikáját..., nekik szabad, mert elnyomottak és kisemmizettek, s te magad is azonnal azzá válasz, ahogy a zenben tanítják...; ha lopsz, tolvaj lettél. Keresztények szigorúbbak, ha gondoltál rá, már akkor is... 

 

 

Már a gondolat is bűn lehet, hisz szoktatja a tudatodat a bűnhöz..., nem érünk erre rá. Minden pillanat választás elé állít bennünket, a pillanat pedig igen rövid idő..., mégis tartalma kell legyen.

https://boatswain69.blogspot.com/2020/08/mi-fer-bele-egy-tik-be.html 

Nincs idő hazugságokra..., nem szólva arról, "Szentlélek elleni bűn", tehát nem nyer feloldozást.

Miért? 

Mert a hazugságot mindig erőszak követi, vagy erőszakot igazol. Terrort szül, mely nem csak a testet öli meg, de megbénítja az agyat is. S megmérgezi a lelket.

 

  

 "Lágeréletünk nagy válaszútja ez. Innen jobbra is, balra is vezet út, az egyik a magasba tart, a másik a mélybe. Ha jobbra indulsz - az életed veszted el, ha balra, a becsületedet." ( Alekszandr Szolzsenyicin, A Gulág szigetvilág, 640 )

Szolzsenyicin maga meséli, csak egyféleképp győzheted le őket..., ha lemondasz mindenről ami csak értékes volt számodra..., magadról is.

"Egyszer s mindenkorra arra vagy ítélve, hogy hangos szóval kiáltsd a semmibe: "Én, én, én." De erre válasz nem érkezik. Én nem ismertem olyan kertészt, aki hiú volt, ha valóban szerette a kertjét." ( Antoine de saint-Exupery, Citadella, 235-236 )

https://boatswain69.blogspot.com/2022/05/en-en-en-az-orok-farosz-maga-o-nezi.html

 

A belső blatnojodról...

Erről szól Weöres Sándor korábban már idézett verse "A merülő Saturnus" című. 

"Így állok, arccal falnak fordítva, törött pásztorbotommal.
Csordám a vályunál tolong: mennyi vidám vadonatúj
nagyszerűség úszkál benne! Orr orr mellett, orr az orrot
kitúrja — bánjam-e? — már nem hivatásom, (...)"

 Nem ez a helyes út.

"A Dzogcsen-tanítások azt mondják, hogy meditációd és szemléleted olyan legyen, mint a hatalmas óceán távlata: mindent átfogó, nyílt és határtalan." ( Szögjal Rimpocse, Pillanatról pillanatra, május 17 )

https://boatswain69.blogspot.com/2022/01/ugy-tenyeszik-mint-laboda-nap-lakomaja.html

 "Mit ér a szabadság? A szabad világban a hitet végleg megölik benned! Boldog lehetsz, hogy börtönbe kerültél! Itt végre van időd a lelkedre gondolni! Mert már Pál apostol is megmondotta: "Mit míveltek sírván, és az én szívemet kesergetvén? Mert én nem csak megkötöztetni, hanem meghalni is kész vagyok az Úr Jézusnak nevéért! (...) Aljoska nem hazudik, hangjáról meg szeméből meg lehet ítélni: boldog itt a fogságban." ( Alekszandr Szolzsenyicin, Ivan Gyenyiszovics egy napja, 163 )

https://boatswain69.blogspot.com/2020/11/amely-lelek-elszegodik-istenhez.html 

 "Boldog vagyok, mert lemondtam a boldogságról." ( J. Renard )

https://boatswain69.blogspot.com/2021/05/ime-mienk-gyermek-krisztus-v-boldog.html 

"Aljoska is itt van. Szegény szájtáti, mindenkinek a kedvében jár, de ő maga semmit sem tud szerezni. - Nesze, Aljoska! - s egy szem teasüteményt odaad neki. Aljoska mosolyog. - "Köszönöm! Hisz magának sincs." ( Alekszandr Szolzsenyicin, Ivan Gyenyiszov egy napja, 166 )

"A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták." ( Mt 22,39-40 )

https://boatswain69.blogspot.com/2020/11/a-korsoban-az-elet-vizet-tartottam-j-91.html

 

 Ám így marad nekünk a a "Fáklya-szerep"..., a többieknek ha nem ügyelnek az "Undor-angyala", aki a romokra vizel..., s köp sírjukra.

Az Undor Angyala
egykedvűen játszik
a rom felett.
Vár." ( Weöres Sándor, XX. századi freskó ) 

Kikre vár?

A "sors" az ha szeretsz vagy nem szeretsz "passziánszozni"...

"Hm. Egyszóval a barátok közé vágyol? Pedig én sajnállak, Aljosa, hidd el, igazán megszerettelek… Egyébként ez kedvező alkalom: majd imádkozol értünk, bűnösökért, mert túl sokat is vétkezünk már, ahogy itt tespedünk. Mindig gondolkoztam azon, ki fog énértem imádkozni. Van a világon olyan ember?" ( Alekszandr Szolzsenyicin, Ivan Gyenyiszovics egy napja, 163 )

https://ueaeprints.uea.ac.uk/id/eprint/61719/1/PhD_VINCENT_CORRECT.pdf

 

"A Nap lakomája" II. ~ Úgy tenyészik mint a laboda...

 Laboda és Lótusz

"Már túl van szenvedésen és félelmen; az akol e betegségei a
Szerény nyájnak valók." ( Antoine de Saint-Exupery )

"(...) milyen az az Isten, akinek egy ilyen emberi élet, egy ilyen halál, egy ilyen feltámadás az abszolút kinyilatkoztatása?" ( Szentmártoni Mihály: A személyi érettség felé )

 

 

 

 

"A keresztény Istenkép, az ún. "Istenélmény" a közösséghez vezet, (...) " Vass György: Közösség és Istenélmény, III.4. Pneumatikus Istenkép és közösségi élmény )

A közösség iránti szeretet és elköteleződés a "Nap-lakomájához".  ( ~ Antoine de Saint-Exupery )

https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/mrs-gump-letezik-mr-gump.html 

 

Empedoklész szerint "az emberek a földből születtek, mint a laboda." ( Empedoklész, Parafrázisok, 12 ) 

 

 

A Nap lakomája:

"Most fedezi fel az igazságot. És én hallottam, hogyan jajgatott. A határtalan éjszaka rabságában hívogatta otthona este meggyújtott lámpáját és a szobát, amely újból emberi közösségbe emelte volna, meg az ajtót, amelyik ismét becsukódott volna mögötte. Az arcát elrejtő világmindenségnek áldozatául odadobva szólongatta a gyermeket, akit elalvás előtt megcsókolunk, s aki a világot jelenti számunkra. Ó, aki e sivár hegytetőn az ismeretlenre várt, a hitvesnek a küszöbön este megkoppanó, ismerős és megnyugtató léptét dalolta. A végtelen térbe kiállítva, ahol nem volt mibe kapaszkodnia, azért könyörgött, hogy adják vissza neki azokat a gátakat, amelyek egyedül teszik lehetővé a létezést: a kartolásra váró lencsomót, azt a bizonyos elmosogatni való tálkát, azt a gyermeket, akit el kell ringatnia, őt és nem másikat. Kiáltása a ház örökkévalósága felé szállt, amelyre a falu többi házával együtt ugyanaz az esti ima borult." ( Antoine de Saint-Exupery , Citadella, 19 )

 

 

Szögjal Rimpocse ír a Dzogcsenről:

"A Dzogcsen-tanítások azt mondják, hogy meditációd és szemléleted olyan legyen, mint a hatalmas óceán távlata: mindent átfogó, nyílt és határtalan." ( Szögjal Rimpocse, Pillanatról pillanatra, május 17 )

Technikailag pedig pedig épp fordítva működő, mint ahogy "egónk" sugallaná nekünk:

"Képzelj el a hozzád nagyon közel álló személyt magad elé, s ha lehet, akkor olyan valakit, aki szenved, fájdalmai vannak. Amikor belélegzel, képzeld el, hogy szenvedését és fájdalmát együttérzéssel magadba szívod; amikor pedig kilélegzel, sugározd kifelé minden melegségedet, gyógyítóerődet, szeretetedet, örömödet és boldogságodat. 

Aztán bővítsd könyörületességed körét..."
( Szögjal Rimpocse, Pillanatról pillanatra, április 5. )

https://boatswain69.blogspot.com/2021/05/ime-mienk-gyermek-krisztus-v-boldog.html 

 

A laboda is földből nyeri erejét, a lótusz is a mély és sötét sárból..., mi is a különbség?

 

 

"A szelíd láng csekély földet tartalmaz." ( Empedoklész )

Vagy ahogy Hölderlin mondja, csak fordítva, mely inkább karakterkülönbségükből, mint a lényeg eltérő ismeretéből származik:

"Nem annyira a főhangnem, mint inkább a sokféleképp rendezett hangok, nem annyira a fény, mint inkább az árnyék." ( Hölderlin )

Íme miénk a gyermek Krisztus... VI. ( "Boldog vagyok, mert lemondtam a boldogságról." ) ~ „Calamitas virtutis occasio est”

 Aztán bővítsd könyörületességed körét... ~ "Acies bene ordinata" ( jól rendezett arcvonal ) I.

 Trotzdem ja zum Leben sagen...., és mégis mondj igent az életre.

 

 

"Boldog vagyok, mert lemondtam a boldogságról." ( J. Renard )

„Menjünk mi is, és haljunk meg vele együtt!” ( Jn 11,16 ) 

Mert aki szeret, osztozik a szeretett lény sorsában..., még ha irracionálisnak is tűnhet az ilyen önfeláldozó, önkiüresítő rajongás, - melyre ember önmagában képtelen.

"Szegény, ki nem tud rólatok, istenek! Nyers szíve mélyén nem csitul viszály, világa éjre válik, és nem sarjad öröm, se dal életében." ( Hölderlin, Az istenek, 66 )

 

 Ahogy Viktor Frankl is leírja..., csak a teljes kiszolgáltatottságban tárul fel teljes szabadságunk, "legyen meg a Te akaratod".

"nem lehet ugyanis másképpen szabad az ember, csak ha először szolgája lett Krisztusnak."
( Vértanúakták és szenvedéstörténetek, Szent Ágota nagyvértanúnő vértanúsága, 134 )

Érdekes és lényegre törő felismerés. Nincs szabadság szolgaság nélkül, s minél nagyobb a szolgaság annál nagyobb a szabadság.

Én nem annyira szabadságnak nevezném..., inkább békességnek.

„Ha valaki én utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel a keresztjét, és kövessen engem." ( Mt 16,24 )

 

Az élet, a személyes élet is túlmutat önmagán. Ahogy minden ezen a világon. Mindennek jelentősége van.

"Nem hiába állított ide engemet az Úr, hanem azért, hogy részem legyen szenvedéseitekben, s a vigasztalás és a türelem példáját nyújtsam nektek." ( Vértanúakták és szenvedéstörténetek, Szent Kelemen pápa vértanúsága, 23 )

"A megpróbáltatás alkalom az erény gyakorlására." ( Seneca ), - Pompeiben az a katona is ezt gondolhatta, de amúgy sem kapott parancsot hogy elhagyhatja az őrhelyét.

 

Jose de Ribera, Saint Thomas, 1612

 

Sőt, Ignatiosz "tökéletes szeretetről" beszél:

"Hálát adok neked, Uram, hogy engem erre a tökéletes szeretetre méltattál megtiszteltetésből, vasláncokkal a te Pál apostolodhoz kötöztél." ( Vértanúakták és szenvedéstörténetek, Az isten-hordozó fővértanú, Ignatiosz tanúságtétele, 27 )

 

Aminek jutalma a végén az "isteni adomány".

"Ha kiállom, kitartásom következtében remélem. Tudom, ugyanis, hogy az erkölcsösen  élőknek a világégésig megmarad ez az isteni adomány."
( Vértanúakták és szenvedéstörténetek, Szent Jusztinosz, Kharitón, Kharitó, Euelpisztosz, Hierax, Liberianus és társaik vértanúsága, 37 )

Lehet maga a szenvedésre való jog maga a jutalom? Méltó voltam ennyit szenvedni?

 

"Legyen az bármi, hitemért - melyet tartok - szívesen elviselem." ( Vértanúakták és szenvedéstörténetek, Szent Crispina vértanúsága Thesszalonikiben, 211 ) 

"Tégy amit akarsz! Látod, mekkora türelmet adott nekem az Úr Jézus támadásaiddal szemben." ( Vértanúakták és szenvedéstörténetek, Szent Irenaeus szirmiumi püspök vértanúsága, 211 )  

Ahogy korábban már írtuk..., nem kapsz olyan keresztet, amit nem tudnál elhordozni...; - vagy megfordítva, a kereszted mértéke arányos "növekedéseddel". Ez egyszerre dinamikus és statikus rendszer.

"Ó, csöndes Éter! lelkem a szenvedés közt is megőrzöd szépnek." ( Hölderlin, Az istenek, 66 )

 "Istent csak akkor találjuk meg, ha elébe megyünk." ( Nyíri Tamás, A keresztény ember küldetése a világban, 145 )

"Ha elébe megyünk" írja Nyíri Tamás..., Szent Ágoston az ellenkezőjét a mi József Attilánkkal:

"Az Isten itt állt a hátam mögött s én megkerültem érte a világot."

Kinek van igaza?

 

A szerep, a "szerepek szerepe" épp az amit játszol. Ez a legfontosabb. Teljes beleéléssel kell előadnod.

 

" (...) ha keresztények vagyunk, akkor szolgálatainkat az egész rendelkezésére kell bocsátanunk."
( Nyíri Tamás, A keresztény ember küldetése a világban, 126 )

 

Ám tudunk-e eléggé azonosulni a szereppel, létezhet-e bűntelen élet?

"Isten irgalmában sohasem lehet eléggé bízni, de aki igazán hisz, nem él vissza ezzel az irgalommal. Minél biztosabb valaki a viszontszeretetben, annál jobban igyekszik, hogy megfeleljen neki. Ennek az igyekezetnek már nem a félelem a rugója, hanem az a vigasztaló hit, derűs bizalom és feloldó szeretet, hogy Isten valóban nagyobb szívünknél." ( 1Jn 3,20 ).

Hát, vigasztalásra rá is szorulunk.

 

Ikon a szobám falán..., "Tamás érintése"

 

"A modern irodalom egyik leggyakoribb témája az unalom, a hiábavalóság, az elkülönült ember, aki pokol önmagának és a másiknak; sem vele, sem nélküle nem tud élni ( Sartre ). A kereszténység megvált ettől a pokoltól is. Krisztusban értelmet nyer létünk. Benne találkozik a Teremtő a teremtménnyel." ( Nyíri Tamás, A keresztény ember küldetése a világban, 130-131 )

"Manapság önmagát veszélyezteti az ember, mert áldozatul eshet saját manipulálásának." ( Nyíri Tamás, A keresztény ember küldetése a világban, 31 ) 

 

Szögjal Rimpocse ír a Dzogcsenről:

"A Dzogcsen-tanítások azt mondják, hogy meditációd és szemléleted olyan legyen, mint a hatalmas óceán távlata: mindent átfogó, nyílt és határtalan." ( Szögjal Rimpocse, Pillanatról pillanatra, május 17 )

Technikailag pedig pedig épp fordítva működő, mint ahogy "egónk" sugallaná nekünk:

"Képzelj el a hozzád nagyon közel álló személyt magad elé, s ha lehet, akkor olyan valakit, aki szenved, fájdalmai vannak. Amikor belélegzel, képzeld el, hogy szenvedését és fájdalmát együttérzéssel magadba szívod; amikor pedig kilélegzel, sugározd kifelé minden melegségedet, gyógyítóerődet, szeretetedet, örömödet és boldogságodat. 

Aztán bővítsd könyörületességed körét..."
( Szögjal Rimpocse, Pillanatról pillanatra, április 5. )

 Tágítsd ki az egész világra.., melyik világról van szó?

"A világról, ahol élünk, mindannyiunk közös anyjáról, amelynek életünket köszönhetjük." ( Nyíri Tamás, A keresztény ember küldetése a világban, 11 ) 

Ez így anyák napja előtt egy nappal nem "tréfabeszéd". 

Ez maga az egyszerűség misztériuma...

 

"Ha idefigyelsz, megmondom neked az egyszerűség misztériumát." (
( Vértanúakták és szenvedéstörténetek, A szcilliumi vértanúk aktája, 55 )

Változtassátok meg a labarumon a jelet!

"Mi jelünket semmiképpen sem változtatjuk meg." ( Vértanúakták és szenvedéstörténetek, Szent Bonosus és Maximilianus, a Herculiánusok csapatában szolgáló katonák szenvedése, 355 ) 

" (...) , hanem keresztény vagyok én, s ennél szebbet nem tudok mondani."
( Vértanúakták és szenvedéstörténetek, Szent Karposz, Papülasz és Agathoniké vértanúsága, 118 )