"(...) milyen az az Isten, akinek egy ilyen emberi élet, egy ilyen halál, egy ilyen feltámadás az abszolút kinyilatkoztatása?" ( Szentmártoni Mihály: A személyi érettség felé )
"Az erkölcsi fejlődés célja az erkölcsi jellem kialakulása" ( Szentmártoni Mihály: A személyi érettség felé, Erkölcs és jellem )
"Mert az ember – szívének mélyén, egy még annál is mélyebb forrásból származó indításnak engedve – hisz a jóságban, hisz a szeretetben, hisz a lét értelmében, hisz a jövőben, hisz abban az Őstitokban, aki minden jóság, szépség, szeretet, igazság, érték és örökkévalóság forrása, és akit a keresztények „Istennek" neveznek." ( Teológiai vázlatok IV., Nemeshegyi Péter: Jó az Isten, Élményvilágunkban felcsillanó jelek, A remény hajnalcsillaga, 191. )
"Mert itt nem csak mennyiségi különbségről van szó az előbbiekkel szemben, hanem minőségi is.(...) erkölcsi elvei nem öncélúak, hanem az emberek szolgálatába van állítva, éspedig nem elvontan, hanem konkrét, itt és most jelenlévő embert szolgálják. Éppen innen kifolyólag, az egyén nem ragaszkodik görcsösen az elv föltétlen alkalmazásához és a szabályok minden áron való betartásához. Döntését szabadon hozza meg, nem érzi magát a törvény és előírás rabjának, kb. úgy, ahogy Szent Pál fogalmazta meg a keresztény nagykorúságot: "Minden szabad, de nem minden használ." Lélektani szinten ez azt jelenti, hogy az ember nyitott a további élettapasztalatok felé, és képes módosítani felfogásait. Ez korántsem jelenti az erkölcs relativizálását. Nem a törvény, ill. erkölcsi normák viszonylagosságáról van szó, hanem az alkalmazási lehetőségek pluralizmusáról. A felnőtt, érett, szabad lelkiismeret jellemzője, hogy a törvénynek nem a betűjét, hanem a szellemét nézi, ezért szabadon, mi több, alkotóan képes alkalmazni azt. Az erkölcsteológia itt a "Krisztusi szabadságról" beszél." ( Szentmártoni Mihály: A személyi érettség felé, Erkölcs és jellem, Embertársra irányuló szabad erkölcsjellem )
"A kérdésre, hogy hol van az okmánya és kicsoda, azt felelte, hogy okmánya nincs, s hogy Isten rabja. A csavargók közé sorolták, elítélték és Szibériába vitték. Szibériában egy gazdag paraszt irtásföldjén telepedett meg, most ott él. A gazda zöldséges kertjében dolgozik, a gyerekeket tanítja, s betegeket ápol." ( Lev Tolsztoj: Szergij atya )
,Κινεί χος ερωμένων
"Képzelj el a hozzád nagyon közel álló személyt magad elé, s ha lehet, akkor olyan valakit, aki szenved, fájdalmai vannak. Amikor belélegzel, képzeld el, hogy szenvedését és fájdalmát együttérzéssel magadba szívod; amikor pedig kilélegzel, sugározd kifelé minden melegségedet, gyógyítóerődet, szeretetedet, örömödet és boldogságodat.
Aztán bővítsd könyörületességed körét..."
( Szögjal Rimpocse, Pillanatról pillanatra, április 5. )
"Nem egy mai orvost, pszichológust és nevelőt erősen foglalkoztat a kérdés: hogyan érik teljessé az ember, melyek azok az élettani, lélektani elemek és fejlődési folyamatok, amelyek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy egyéni létében és társas viszonyaiban teljes értékű, egész emberré legyen? Ez az emberre irányuló, antropocentrikus érdeklődés egyik sajátos jellemzője korunknak. A keresztény ember azonban nem korlátozhatja érdeklődését az emberré érés élettani vagy lélektani kérdéseire. Hite önkéntelenül is arra indítja, hogy fölvesse a kérdést: mi az a sajátosan keresztényi, ami az embert Isten színe előtt is teljes értékű, érett emberré teszi?
A keresztény embernek nincs mit töprengenie a válaszon, mert Jézus világosan tanítja, hogy az Isten és az embertárs szeretetének kettős parancsa az, aminek teljesítésétől függ lelki életünk hitelessége, erkölcsi magatartásunk jósága, szóval egész emberi tökéletességünk (Mt 22,34-40). Végső soron a szeretet az az erő, ami Istenhez és emberhez való viszonyunkban teljes emberré nevel.
Ám ezzel még nem válaszoltuk meg a kérdést, mert azonnal jelentkezik a következő: mi a szeretet voltaképpen? A szeretet ugyanolyan sokrétű és szövevényes emberi jelenség, akárcsak az élet, aminek éppen a szeretet az egyik legjellemzőbb megnyilvánulása.
Szent Ágoston szavával pondus a szeretet: az a belső súly és súlyával előre lendítő erő, aminek szinte ellenállhatatlan hatására teszem, bármit teszek. "Pondus meum est amor meus, eo feror quocumque feror" (Vallomások 13,9).
Sőt Arisztotelész még egyetemesebben értelmezi a szeretetet: szerinte mindazt, ami a lét különböző síkjain mozog, él vagy cselekszik, bizonyos értelemben a szeretet mozgatja. ,Κινεί χος ερωμένων.
Teilhard de Chardinnek igaza lehet, amikor a szeretetet a legegyetemesebb, legrettenetesebb, legtitokzatosabb kozmikus erőnek tartja.
De mintha ez még nem volna elég a Szentírás magát az Istent is szeretetnek nevezi, és azt tanítja, hogy az egyetemes lét, a világ és az ember teremtése és üdvösségre való újjáteremtése a Szeretet-Isten műve, aki, "úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát odaadta érte" (Jn 3,16). Ez nyilván nem jelent kevesebbet, mint hogy magát az isteni szándékot és cselekvést is ez a titokzatos erő mozgatja.
Mi hát a szeretet valójában? Vajon nem vezet-e teljes fogalmi zűrzavarhoz, ha ugyanazzal a szóval jelölünk olyan erőket, amelyek egymástól egészen különböző akár kozmikus, akár
sajátosan emberi, vagy még sajátosabban isteni létsíkon jelentkeznek? Van-e valami sajátos és közös ezekben az erőkben, ami arra jogosít, hogy nyilván analógia alapján egy néven szeretetnek nevezzük őket? S ha így nevezzük, akkor mi az értelme ennek a szónak emberi és isteni vonatkozásban? S főleg mi az értelme Jézus tanításában, az emberré érés keresztény dinamikájában?" ( Békés Gellért, A kettős arcú szeretet, Az emberré érés keresztény dinamikája, 1. részt )
https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/mrs-gump-letezik-mr-gump.html
https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/eljek-azt-amit-hittel-elfogadtak.html
https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/ki-erotlen-hogy-vele-egyutt-ne-volnek.html
https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/az-ordog-mindig-csinos-volt-de-soha-nem.html
https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/orok-beke-akkor-lesz-ha-mar-mindenki.html
https://boatswain69.blogspot.com/2022/01/ugy-tenyeszik-mint-laboda-nap-lakomaja.html
https://boatswain69.blogspot.com/2020/07/vocatus-atque-non-vocatus-deus-aderit.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése