Kiemelt bejegyzés

"Ezt még én is tudom. Ha búzát rostálják, nem együtt rázzák-e a konkollyal?" / "És megparancsolom a bölcs tűznek..." / "A kérdés egyébként nem az, hogy mit ér, hanem hogy ki parancsol neki."

  "Szellemében és húsában egyként részesül az isteni természetből minden ember. Ez az oka, hogy Krisztus rejtélye nem pusztán egy ren...

2024-06-16

"Boldog vagyok, mert lemondtam a boldogságról." I. ~ "Jeanne d'Arc csak a gyermekeké lenne." / "De a világ szíve mindig dobog."

  "Sziszegő láng volt a szemfedője."

"Azt mondod, félsz a tűztől, s ím látod, máris lángokban jársz." ( Paul Claudel, Jeanne D'Arc a máglyán, 890 ) 

 

 

 "Amióta a kedves Péguy elindult végzete felé durva bakkancsának kopogásával az úton egy-kettő, egy-kettő, egy-kettő – tarka zsebkendőjét tarkójára terítve - egy-kettő, egy-kettő - a nyár végtelen porában... egyesek azt szeretnék, ha Jeanne d'Arc csak a gyermekeké lenne.

Egyébként, ha úgy akarják, ezentúl minden a gyermekeké lesz: az öregek mindjobban kiengedik kezükből a világ gyeplőjét. De sajnos, senkisem tudja ezt. Az isteni alkalom kárbavész mint már annyiszor, a prés, mely egy pillanatra megnyilt holnap megint összezáródik felettünk. A foghíjas, fáradhatatlan állkapcsú aggastyán újból darálni kezd szájában egy hazugságot, mely éppolyan émelygős, mint lehellete. Egy napon, egyetlen egy napon, egy elsüllyedt év november tizenegyedikéjén, abbahagyta a rágcsálást és fülelni kezdett. A harangok kiszökkentek tornyaikból, az udok novemberen át, a harangok kosokként ugrándoztak, egymásnak ütötték óriási homlokukat, azután szétfutottak az égbolt négy sarka felé és bronzcipőjük zaja egyszerre hangzott. A szomorú novemberi ég az ő szörnyű játékaiktól visszhangzott. Még az ágyúk is elhallgattak. Ezrével és ezrével guggoltak hatalmas csípőjükön, lelkük még meleg volt az utolsó bombától, de finom fekete fejüket feltartották és egyetlen szemükkel a felhőket szemlélték... 

Ekkor érezte magát egyedül az Aggastyán, igazán egyedül a színtelen világon. Dobog még a szív?", mondta magában. De a világ szíve mindig dobog." ( George Bernanos, Johanna a visszaeső eretnek és szent )

 


"Maradnék, s nem marasztal senki,
Elmennék, s nem küld senki el.
Nem tudom, dél múlt-e vagy éjfél,
Nincsen az égen semmi jel.
Nem tudom, nyár van-e vagy tél van,
Virág hull-e vagy hópehely...
A szívemben egy aggastyán sír,
S egy árvagyerek énekel."
( Falu Tamás, A szívemben egy aggastyán sír )

 

https://boatswain69.blogspot.com/2021/10/apokalipszis-v-iii2-krisztus-trombirta.html

 


 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése