Kiemelt bejegyzés

"De máris vált a kép. Új mese szól a mikrofonból." ~ „Narcissus… hermafroditism… Bisexuality… Ah, interesting!"

"Isten is szeret. Ő is szenvedett. Ő is hosszú ideig várt a találkozásra." ( C. S Lewis, A nagy válás, 109 ) "De...

2024-06-16

"Boldog vagyok, mert lemondtam a boldogságról." I. ~ "Jeanne d'Arc csak a gyermekeké lenne." / "De a világ szíve mindig dobog."

  "Sziszegő láng volt a szemfedője."

"Azt mondod, félsz a tűztől, s ím látod, máris lángokban jársz." ( Paul Claudel, Jeanne D'Arc a máglyán, 890 ) 

 

 

 "Amióta a kedves Péguy elindult végzete felé durva bakkancsának kopogásával az úton egy-kettő, egy-kettő, egy-kettő – tarka zsebkendőjét tarkójára terítve - egy-kettő, egy-kettő - a nyár végtelen porában... egyesek azt szeretnék, ha Jeanne d'Arc csak a gyermekeké lenne.

Egyébként, ha úgy akarják, ezentúl minden a gyermekeké lesz: az öregek mindjobban kiengedik kezükből a világ gyeplőjét. De sajnos, senkisem tudja ezt. Az isteni alkalom kárbavész mint már annyiszor, a prés, mely egy pillanatra megnyilt holnap megint összezáródik felettünk. A foghíjas, fáradhatatlan állkapcsú aggastyán újból darálni kezd szájában egy hazugságot, mely éppolyan émelygős, mint lehellete. Egy napon, egyetlen egy napon, egy elsüllyedt év november tizenegyedikéjén, abbahagyta a rágcsálást és fülelni kezdett. A harangok kiszökkentek tornyaikból, az udok novemberen át, a harangok kosokként ugrándoztak, egymásnak ütötték óriási homlokukat, azután szétfutottak az égbolt négy sarka felé és bronzcipőjük zaja egyszerre hangzott. A szomorú novemberi ég az ő szörnyű játékaiktól visszhangzott. Még az ágyúk is elhallgattak. Ezrével és ezrével guggoltak hatalmas csípőjükön, lelkük még meleg volt az utolsó bombától, de finom fekete fejüket feltartották és egyetlen szemükkel a felhőket szemlélték... 

Ekkor érezte magát egyedül az Aggastyán, igazán egyedül a színtelen világon. Dobog még a szív?", mondta magában. De a világ szíve mindig dobog." ( George Bernanos, Johanna a visszaeső eretnek és szent )

 


"Maradnék, s nem marasztal senki,
Elmennék, s nem küld senki el.
Nem tudom, dél múlt-e vagy éjfél,
Nincsen az égen semmi jel.
Nem tudom, nyár van-e vagy tél van,
Virág hull-e vagy hópehely...
A szívemben egy aggastyán sír,
S egy árvagyerek énekel."
( Falu Tamás, A szívemben egy aggastyán sír )

 

https://boatswain69.blogspot.com/2021/10/apokalipszis-v-iii2-krisztus-trombirta.html

 


 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése