"Ellenséged az életedért viaskodik. Te pediglen kézzel-lábbal tiltakozol ellene. Ő megnyerne az életnek, hogy szabadulhasson kellemetlen kérdéseidtől, te pedig kiürítvén a méregpoharat, a kérdések özönét zúdítod szerencsétlen fejére. E halál, öreg barátom, minden eddigi cselekedetedet lefőzi bölcsesség dolgában... Zeuszra mondom, nem tudom, kettőnk közül ki megy rosszabb sors elé? Mert vajon hogyan felelsz majd az athénieknek, Anütosz, mikor megkérdezik tőletek: - Ugyan miért öltétek meg Szókratészt, férfiak?" ( Tabák András, Kakast Aszklépiosznak, 134-136 )
"A javasolt büntetés: halál."
Pierre Maurice mester befejezte az irat felolvasását, leteszi az asztalra a tekercset, megtörli homlokát. A többiek közelebb lépnek. A kis szűk szobában ott van a Thérouanne-i és a Noyon-i püspök, Jean de Châtillon, Jean Beaupère, Nicolas Midi, Guilaume Erart, André Marguerie, Nicolas de Venderès mesterek, akik mind a Rouen-i székesegyház főesperesei vagy kanonokai. Johanna most vált velük, – bíráival talán elsőízben egy tehetetlen, kétségbeesett szempillantást, egy búcsúpillantást. Ők már nem is tartoznak a világhoz, eltávolodnak tőle, szörnyű gyorsasággal eltűnnek. „Ne hagyj bennünket magunkra, Johanna! - üvöltik a megrettent öregemberek - ne szakadį el tőlünk! Vallj be mindent! Vallj be mindent! Igazolj minket! Ne vidd magaddal üvösségünket!" Kitárják előtte karjukat, könyörögnek hozzá, szeliden lelkére hivatkoznak... És öt évszázad távolából mi hirtelen halljuk ezt a különös, ünnepélyes, erős és szelíd mormogást, mely hol megárad, hol leapad, könyörgés vagy fenyegetés, ezt a hallatlan szomorú, emberfeletti jellegű titokzatos énekfélét, ezt a haláléneket:
"Johanna, nagyon kedves barátunk, itt az ideje, hogy pered eredményeként jól megméressék, amit mondtál. Ámbár a Beauvais-i püspök úr és az Inkvizíció kiküldött ura már néhányszor figyelmeztetett nagyon erélyesen Isten becsülete és tisztelete, a lelkek nyugalma, az okozott botrány lecsillapítása, tested üdve miatt; jóllehet közöltük veled azokat a károkat, melyek rád várnak lelkedben éppúgy, mint testedben, ha nem másítod meg magadat, viselkedésedet és kijelentéseidet, és nem javulsz meg, alávetve tetteidet és szavaidat az Egyháznak és elfogadva ítéletét. De te a mai napig erről hallani sem akartál.
Jóllehet bíráid közül többen megelégedhettek volna az ellened összegyűjtött tényekkel, ugyanezek a bírák, lelked és tested üdvétől indíttatva, elhatározták, hogy e célból újólag figyelmeztetnek, feltárják előtted az általad elkövetett tévedéseket, botrányokat és más hibákat, arra kérve, buzdítva, figyelmeztetve téged, a Mi Urunknak, Jézus Krisztusnak szíve által, aki az emberi nem megváltására oly kegyetlen halált szenvedett, hogy helyesbítsd állításaidat és vesd alá az Egyház ítéletének, amint az minden becsületes kereszténynek kötelessége. Ne engedd meg, hogy elválasszanak Urunktól, Jézus Krisztustól, aki azért teremtett téged, hogy részesedj az ő dicsőségében; kérünk, ne válaszd az örök kárhozat útját, Isten ellenségeivel, akik minden nap nyugtalanítani akarják az embereket, néha Krisztus, az angyal és a szentek alakját véve magukra s azt mondják és állítják, hogy ők azok, amint ez az Atyák életrajzában és a Szent Iratokban olvasható.
Következésképpen, ha részed volt ilyen jelenésekben, kérünk, ne adj hitelt nekik; mi több, taszítsd el magadtól ezeket a hiszékenységeket és képzelgéseket; fogadd el a párizsi Egyetem és más doktorok szavát és véleményét, akik jól értik az Isten törvényét és a Szentírást. Nos, az a véleményük, hogy nem szabad hitelt adni az ilyes jelenéseknek, ha a Szent Írás nem erősíti meg azokat valami jellel vagy csodával. Neked nem volt részed sem az egyikben, sem a másikban. Könnyelműen hittél ezekben a jelenésekben, ahelyett, hogy jámbor imával Isten segítségét kérted volna, erősítsen meg hitedben; nem fordultál segítségért valamilyen főpaphoz vagy tanult egyházi személyhez, aki útbaigazíthatott volna. Pedig ezt kellett volna tenned, ha helyzetedre és hiányos ismereteidre gondolunk.
(...)
Tehát ezeket a dolgokat figyelmesen tekintetbe véve, a Beauvais-i püspök úr és az Inkvizició kiküldött ura, mint bíráid nevében figyelmeztetlek, kérlek, buzdítlak, hogy Teremtőd Kínszenvedésére és lelkednek s testednek üdvére gondolva, hozd helyre és változtasd meg a fent jelzett tévedéseket, térj vissza az Igazság útjára, engedelmeskedve az Egyháznak és alávetve magadat ítéletének és határozatának. Ha ezt teszed, megmented lelkedet és megváltod, amint azt remélem, testedet a haláltól. De ha nem teszed ezt, és ha megmakacskodol, tudd meg, hogy lelkedet el fogja nyelni a kárhozat örvénye; ami pedig tested pusztulását illeti, félek tőle. Amitől Jézus Krisztus kegyelme óvjon téged!" ( George Bernanos, Johanna a visszaeső eretnek és szent )
Erre csak Savonarolával válaszolhatunk méltóképpen:
"Szent Atya, a kereszténynek az a kötelessége, hogy védelmezze az Isten tiszteletét, a mi Urunk Krisztus hitét és az élet becsületességét; ezzel szemben azt látom, hogy sok pásztor rossz példája miatt a nyáj letért a helyes útról; hogy visszavezessem az embereket a bűnbánathoz, prédikálni kezdtem a keresztény tanítást, isteni sugallatra előre megmondtam az eljövendő csapásokat. Miközben igyekeztem előmozdítani a békét ebben a városban, és mindezért a gonoszok üldözését szenvedtem el, legalább tőled, Szentségedtől, kevesebb ellentmondást érdemeltem volna, ha nem a segítség minden fajtáját. Te ellenben, meghallgatva és elolvasva mentségeimet és megértve prédikációim teljes igazságát amit csak a botrányok okozói és Krisztus keresztjének makacs ellenségei nem ismernek el és tagadnak le, te, mondom, Szent Atya, meghallgattad valamennyi rágalmazómat, és elvéve tőlem minden támogatást, amit keresztény voltodból és hivatalodból következően meg kellett volna nekem adnod, segítséget és bátorítást nyújtottál a farkasoknak. Azonban az Úr, "aki a világ gyengéit választotta ki, hogy megszégyenítse az erőseket", meghallgatta szegényeinek könyörgéseit, és kész igazolni azt az igazságot - amiért annyi rosszat kapunk tőled - mind ellenedben, mind egyéb ellenségeink ellenében, akár természetes megfontolásokból, akár természetfeletti és isteni jelekkel. Mindenre fény fog derülni, és igazolást fog nyerni a fent mondott megfontolásokkal és jelekkel; így aztán bűnbánatot kell majd tartani azoknak, akik ellenállnak Isten ezen művének. Mi tényleges nem keressük ebben az emberi dicsőséget; ellenben nagy vágyakozással várjuk, hogy meghaljunk Krisztusért. Te pedig Szent Atya, siess és gondoskodj lelked üdvösségéről.
Köszöntéssel, Firenze, 1498. március 3.
Jézus Krisztus haszontalan szolgája, Fra Girolamo Savonarola" ( https://boatswain69.blogspot.com/2021/09/tarsadalmi-szolipszizmus-ii-belso.html )
Válasz:
"Szeretett fiaim! Üdvözletünk és apostoli áldásunk!
Szavahihető
és tudós férfiaktól, egyházfiaktól és világiaktól egyaránt
számtalanszor értesültünk arról, hogy egy bizonyos fra Girolamo, a
prédikáló rend tagja, s mint
mondják, a florenci San Marco vikáriusa,
bűnös tanokat terjeszt Florenc városában, a Krisztus Urunk vére által
megváltott lelkek legnagyobb kárára és romlására. Mindezt szívünk
legmélyebb rosszallásával hallottuk.
Mivel
reméltük, hogy nevezett fra Girolamo hamarosan belátja tévedését, s
elhagyván e veszedelmes utat, a szív őszinte hajlandóságával visszatér
Krisztushoz és köteles alázattal a Szentegyházhoz, megparancsoltuk neki,
hogy az engedelmesség szent kötelességénél fogva jöjjön el hozzánk, és
tisztázza tévedéseit.
Egyes dolgokat meg akartunk vizsgálni, és
ezért megtiltottuk neki, hogy folytassa beszédeit, de ennek a parancsnak
sem engedelmeskedett. Mi azonban jóhiszeműen és nagyobb megértéssel,
mintsem az ügy természete megengedte volna, elfogadtuk kifogásait. Abban
a reményben viseltük el engedetlenségét, hogy szelídséggel vissza
tereljük az engedelmesség útjára, de ő parancsunk ellenére ismét
szónokolni kezdett. Minthogy várakozásunk hasztalan volt, sőt egyre
megátalkodottabbnak mutatkozott, november 7-én, pontifikátusunk ötödik
évében, in forma brevis, felszólítottuk az engedelmesség szent
kötelességénél fogva, a kiközösítés fenyegetésével, hogy a Florencben
levő San Marco kolostort egyesítse az új, általunk alapított
római-toscanai kongregációval. De erre sem volt hajlandó. Nem
engedelmeskedett ezután sem leveleinkben adott parancsainknak, mibe se
vesz bennünket, és még ma is ugyanolyan megátalkodottnak és gonosznak
mutatkozik.
Mindezért meg kell ragadnunk a legalkalmasabb eszközt. Tekintettel kell lennünk az ottani lelkek üdvösségére, melyeknek gondozása ránk ruházott, hivatalunknál fogva kötelességünkké tétetett, nehogy az ítélet napján tőlünk kérjék számon vérüket.
Megparancsoljuk hát nektek, az engedelmesség szent kötelességénél fogva és az excommunicatio latae sententiae, nevezett fra Girolamót az ünnepnapon összegyűlt nép előtt nyilvánítsátok kiközösítettnek. Szorítsatok mindenkit arra, bogy ilyennek tekintse, mert nem hallgatott apostoli figyelmeztetéseinkre, és nem teljesítette parancsainkat.
Figyelmeztessetek mindenkit, férfiakat, nőket, világiakat és egyháziakat, papokat, barátokat egyaránt, bármily rendből valók, bármily rangot viselnek légyenek is, hogy a nevezett kiközösítettel és eretnekségben gyanús egyénnel az excommnicatio következménye miatt ne érintkezzenek, s vele ne mutatkozzanak. Tilos beszélni véle, és senki se dicsérje őt kiközösítését előidéző beszédei miatt, avagy bármely más okból. Akár közvetve, akár közvetlenül, tilos őt segítségben, támogatásban részesíteni. Tilos a nevezettet tartózkodási helyén vagy kolostorában felkeresni.
Végül megparancsoljuk nektek, együttesen és külön-külön, hogy engedelmeskedjetek mindenben szeretett fiunknak, a szent teológia professzorának, barátunknak és biztosunknak, Giovanni Victori da Camerinónak. Álljatok mellé, és engedelmeskedjetek neki minden dolgában, amely fra Girolamo elleni eljárásban szükségessé válhat.
Adatott Rámában, Szent Péter városában 1497. máj. 12-én, pontifikátusunk ötödik esztendejében."( https://boatswain69.blogspot.com/2023/04/what-is-love-iv-savonarola-anatemak-iii.html )
Röviden:
"(...) hogy a
nevezett kiközösítettel és eretnekségben gyanús egyénnel az
excommnicatio következménye miatt ne érintkezzenek, s vele ne
mutatkozzanak. Tilos beszélni véle, és senki se dicsérje őt
kiközösítését előidéző beszédei miatt, avagy bármely más okból. Akár
közvetve, akár közvetlenül, tilos őt segítségben, támogatásban
részesíteni. Tilos a nevezettet tartózkodási helyén vagy kolostorában
felkeresni." ( VI. Sándor brévéje ) ( https://boatswain69.blogspot.com/2023/04/what-is-love-v-pro-nobis-ii-tantalus.html )
https://boatswain69.blogspot.com/2023/08/mig-egre-irjak-fonn-fenyes-kezek-ki.html
https://boatswain69.blogspot.com/2023/07/i.html
https://boatswain69.blogspot.com/2023/10/ilyen-hianyos-muveltsegunk-ii-javasolt.html
https://boatswain69.blogspot.com/2023/08/blog-post.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése