"a határtalannál (das Grenzenlose) a pszichológia kompetenciája véget ér" ( C. G. Jung )
„Rajta, mutasd az utat, valamely rossz rongyot is adj rám” (Homérosz: Odüsszeia VI. 178)
Ha már kellőképp elkeseredtél...
 | |
| "Come on, show me the way, give me some bad rags." (Homer: Odyssey VI. 178) |
Régi tapasztalatom, de irodalomtudósok és kultúrtörténészek is ezen az állásponton vannak, hogy egy irodalmi alkotás vagy kultusz csak akkor maradhat fent, ha mély pszichológiai, lélektani gyökerei vannak. Ha mélyről feltörő bővizű forrás élteti őket.
Minden vallás tisztel női formájú szellemi lényeket, általában megmentői, segítői szerepben. A keresztények között is általános a Mária tisztelet. Ám ez a jelenség a messzi múltba visszanyúlik. Erre utal Filó Kristóf volt plébánosom egyik tréfás kijelentése: „Érd Ófaluban lehet, hogy még fehér lovat is áldoznak a Duna parton a Szűzanyának…”.
Lehet, már az őseink, messze a kereszténység megjelenése előtt ismerték e vezető szerepű szellemi lényt?
"Az időbeliség különböző lehetőségekben és különböző módokon képes létrejönni ( Zeitigung ). ( Martin Heidegger: Lét és Idő )
„Az anima és az animus az ellentétes nem belső tudattalan képviselője. Tehát az anima a férfiben élő nő, az animus a nőben élő férfi (a férfiak is képesek nőiesen viselkedni és a nők is tudnak férfiasan viselkedni). Ez teszi lehetővé, hogy megtaláljuk párunkat, ezért érezzük úgy, hogy a másikat ősidők óta ismerjük. Ha megtaláljuk azt az embert, aki az animánkat, animusunkat képezi, szerelmesek leszünk belé. Ez a partner ideál projekciója (kivetítése).” ( Vö. internet:http://hu.wikipedia.org/wiki/Carl_Gustav_Jung )
A fenti leírás tévedéseket tartalmaz, de egy bizonyos..., "animánk" / "aimusunk" erős vonzó hatást gyakorol ránk. Aki találkozott már vele, igazolhatja állításomat; - "szívdobogtató" élmény. Ám ha létezik - funkciója kell legyen; vajon mi ennek a "mechanizmusnak" a szerepe életünkben?
Azontúl, hogy olyan pillanatokban lép elő, amikor férfiként kell nőt is "játszani" vagy nőként férfit; és ez válságközeliként élünk meg, eligazít bennünket, de vezetőnek sem "utolsó" ( a nők "animusa" félrevezető lehet ).
C. G. Jung „topik” rendszerét mutatja a következő ábra, melyek a Gyökössy Endre tanár úr könyvéből vettem. Az ábrából is látszik, hogy az anima és az animus nem csak a tudattalan felől a szerepszemélyiség felé vezetheti belső energiáinkat, de kísérőnk lehet lelki utazásainkon, fordított irányban fentről lefelé, a szerepszemélyiség irányából „az ősmaga” megismeréséig, s tovább.
A Jungi „topik”: személyiség szerkezet ( Gyökössy Endre: Magunkról magunknak, Kálvin kiadó Budapest, 1992. 18. oldal )
 |
| „Rajta, mutasd az utat..." |
2020. 04. 06.
Farkasfalvi-Ugron Gyula 5. évfolyam MA kiegészítő Hittanár-nevelő szak Levelező tagozat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése