Sajnos el kell rontanunk a "meséket"...

 "Tanítani tudni annyi, mint szépérzékkel gondolkodni tanítani." ( Tatiosz )" ( I. )

(...) osztozz abban is, és ne csodálkozz (...)"  

 

 

A Maslowi szükségletpiramis tetején önmegvalósítás áll..., de mit jelent ez a szó. Mikor lehetsz kiteljesedésed csúcsán?

Nem máskor, mint amikor annyit tudsz, s olyan magabiztosan, hogy ezt már át is tudod adni...., s van aki ezt meg is szeretné tanulni tőled..., tehát vonzó vagy.

 

Szép vagy mint kovács, s szép az, amit és ahogy kovácsolsz..., kovács akar lenni, aki csak meglát!

 

"Tanítani tudni annyi, mint szépérzékkel gondolkodni tanítani." ( Tatiosz )

Első kérdés, minden szép-e?

"S vajon ezek mind egy és ugyanazon dolog miatt szépek, vagy más a testben és más az egyébben megnyilvánuló szépség? S mik ezek, ha különbözők és mi ez, ha ugyanaz?" ( Plotinos: A szépről, I. Enn. 6. könyv 1. )

 

Igen..., mert mindent ugyanaz "jár át"..., mindennek ugyanaz a létalapja. A fény, vagy máshonnan nézzük..., a szépség:

"A jót kétféleképpen vizsgálhatjuk, tudniillik önmagában, és akkor fénynek mondjuk. (...) és a megismerő erőre vonatkoztatva, ekkor pedig a lélek szépségének nevezzük." ( Bonaventura, IV, Sent., dist. 18., p.2, dub. 4 )

 

Aki tanít...., legyen tisztában az ideákkal... s mi a legfőbb idea? A legfőbb szépség..., a fény, Isten. ( Isten = Ős-szépség. )

"Ugyanis minden az ideák által szép, (...) Ami meg az észen túl van, azt úgy hívjuk, hogy jó, amely a szépet mintegy maga elé vetíti. Ilyesformán összefoglaló szóval élve, ez az ős-szépség." ( Plotinos: A szépről, I. Enn. 6. könyv 9. )

 

Aki benne él, tudja örökké él.

"Aki itt és most él - örökké él." ( Tatiosz )

Mert benne él...

"Az élet a halhatatlanság birodalma." ( Tatiosz )

Sokan azonban nem tudják ezt..., mi legyen velük?

 

"S ha visszaemlékezik korábbi lakóhelyére, ottani bölcsességére és ottani rabtársaira, nem gondolod-e, hogy e változás miatt magát boldognak fogja tartani, amazokat pedig szerencsétlennek?" ( Platon: Állam, Hetedik könyv )

 

A buddhizmus hinajána iskola elképzelhetőnek tartja, hogy valaki megvilágosodása után átlépjen a nirvánába ( Pratjékabuddha ), itt hagyva ezt a "siralomvölgyet".

Képtelenségnek tartom, hogy itt hagyná bárki is a többieket a teljes szépség tudta nélkül, boldogtalanságban?

Ki van zárva. ( Ezt a együttérzés, ami a tökéletesség része kell legyen, teljesen elképzelhetetlenné teszi. Ha meg nincs benne együttérzés, át sem léphet... )

Inkább vállal bármit, csak csökkenjen ez a "nyomás" rajta is.

"Bár mindenkitől független voltam, mégis mindenkinek szolgája lettem, hogy minél többet megnyerjek. A zsidók előtt zsidóvá váltam, hogy megnyerjem a zsidókat. A törvény alá rendeltek között a törvény alárendeltje lettem – noha magam nem vagyok a törvénynek alárendelve –, csak hogy megnyerjem azokat, akik a törvény alárendeltjei. Azok közt, akikre a törvény nem vonatkozik, olyan lettem, mint aki a törvényen kívül áll – pedig nem állok Isten törvényén kívül, hanem Krisztus törvényének vagyok alárendelve –, csak hogy megnyerjem a törvény alá nem rendelteket. A gyöngék közt gyönge lettem, hogy megnyerjem a gyöngéket. Mindenkinek mindene lettem, hogy mindenkit üdvözítsek. Mindezt az evangéliumért teszem, hogy nekem is részem legyen benne."( 1Kor 9,19-23 )

Minél többet megnyerjek, ez nem csak számra vonatkozik..., ez saját lelki nyereség is..., az én örömem lesz a másé, másé pedig az enyém, mert közösség vagyunk, hogy részem legyen Benne.

 

Így érthető igazán:

"A keresztény Istenkép, az ún. "Istenélmény" a közösséghez vezet, (...) " Vass György: Közösség és Istenélmény, III.4. Pneumatikus Istenkép és közösségi élmény )

 

Visszatérünk hát ( vagy soha el sem mentünk ) ..., s tanítunk:

"Kérve kérlek az Istenre és Krisztus Jézusra, aki ítélkezni fog élők és holtak fölött, az Ő eljövetelére és országára: hirdesd az evangéliumot, állj vele elő, akár alkalmas, akár alkalmatlan. Érvelj, ints, buzdíts nagy türelemmel és hozzáértéssel. Mert jön idő, amikor az egészséges tanítást nem hallgatják szívesen, hanem saját ízlésük szerint szereznek maguknak tanítókat, hogy fülüket csiklandoztassák. Az igazságot nem hallgatják meg, de a meséket elfogadják. Te azonban maradj mindenben meggondolt, viseld el a bajokat, teljesítsd az evangélium hirdetőjének feladatát, töltsd be szolgálatodat. Az én véremet ugyanis nemsokára kiontják áldozatul, eltávozásom ideje közel van. A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, hitemet megtartottam. Készen vár az igazság győzelmi koszorúja, amelyet azon a napon megad nekem az Úr, az igazságos bíró, de nemcsak nekem, hanem mindenkinek, aki örömmel várja eljövetelét." ( 2Tim 4,1-8 )

 

 

 Közben ők, ahogy Pál is mondja "mesékkel" töltik idejüket:

"S ha akkor egymás közti életükben voltak bizonyos kitüntetések, dicséretek és tiszteletajándékok, amelyeket annak adtak, aki az előtte elvonuló árnyképeket a legélesebben tudta felismerni, s aki a legjobban tudott emlékezni rá, hogy melyek szoktak előbb, melyek később, s melyek egyszerre elhaladni, s aki mindennek alapján a legbiztosabban meg tudta jósolni, hogy mi fog következni: gondolod-e, hogy ő ezekre még mindig vágyakozik, s hogy az ottani világban kitüntetetteket és hatalmasokat irigyli – s nem inkább Homérosszal érezne-e, s nem szeretne-e inkább mezei munkásként dolgozni egy földnélküli embernél, s inkább akármit elszenvedni, mint ama révület világában élni?

Én bizony azt hiszem, hogy mindent inkább vállalna, semhogy úgy kelljen élnie. ( Platon: Állam, Hetedik könyv )

Sajnos el kell rontanunk a "meséket"..., ugyanis ezek a mesék csak figyelemelterelésre jók..., s a fájdalmat aligha csökkentik.

 

 

 

2020. 03. 26.