Ajándék

A szeretet geometriája ( VI. )

 

 

Hatodik könyv: A személyek nevei

 

A hatodik könyvben Richárd különös nevet ad a Fiúnak és a Szentléleknek. A Fiút Igének nevezi, a Szentlelket pedig Ajándéknak.

Könnyen belátható, hogy a Szentviktori Richárd Szentháromságról szóló teológiájának alapja maga a kommunikáció folyamata. Ám, ha összevetjük a modern kommunikáció elméletekkel, akkor rendkívül érdekes következtetésre juthatunk, jelen világunk aktuális állapotára vonatkozólag is.

„A kommunikáció tanulmányozásában hatalmas lépést jelentett, amikor 1849-ben Shannon és Weaver a kibernetika elveit alkalmazták az emberi kommunikációra. A kommunikáció forrásának a kommunikátor agyát tekintették. Feltételezték, hogy az üzenetek az agyban keletkeznek, ezeket az adó kódolja, és valamilyen csatornán továbbítja a másik ember felé. A forrásnak információközvetítő eszközökkel kell rendelkeznie, ami lehet beszéd, testtartás, írás, vagy bármi más. A kódolt üzenetet az adó jelzés formájában elküldi a vevőnek, akinek az üzenetet dekódolnia kell. Az üzenet címzettje a vevőnek, illetve a célszemélynek az agya.” ( A tantermi kommunikáció: A kommunikáció általános modellje )

Ez a rendszer a „önzés kettesben”, mert két fontos szempontot figyelmen kívül hagy, amit Szentviktori Richárd majd 750 évvel korábban már ismert.

1. A személyeknek egymással egyenrangúnak kell lenniük, egyébként a kommunikáció féloldalasra sikerül.

2. Egyáltalán nem mindegy, mekkora jelentőséget tulajdonítunk magának az üzenetnek.

 

Ennek a problémának az érzékeltetésére találtam egy gyakorlatot, Jálics Ferenc atya egyik lelkigyakorlatos könyvében:

„Ezért ha valaki ismerni akarja viszonyát az Istenhez, elég, ha emberi kapcsolatait felülvizsgálja: ezeknek összessége megmutatja, mennyire egyesült az Istennel, és azokat az érzelmeket, azt a magatartást, amelyek ezt a kapcsolatot aláfestik. Az emberi kapcsolatok és az Istenhez való viszonyunk közt fennálló párhuzamot szeretném egy példával szemléltetni, amely megközelítőleg érzékeltetni tudja. Tételezzük fel, hogy olyan környezetben élek, amely száz személlyel hoz közvetlen kapcsolatba. Ezekből gyűlölök harmincat, negyven közömbös nekem, harminccal viszont barátságban vagyok. Akkor az Istennel való kapcsolatomban is lesz egy harminc százalékos zóna, amelyben gyűlölöm, negyven százalékban közömbös leszek és harminc százalékos körzetben barátomnak fogom tekinteni. Ha ehhez hozzáadjuk mindazokat a színárnyalatokat, amelyeket az ember érzelmileg meg tud élni a gyűlölet és a szeretet közt – irigység, fondorkodás, rosszakarat, jóakarat stb. -, akkor megkapjuk az Istennel való kapcsolatunk képét. Természetesen még néhány közelebbi meghatározásra is szükség lenne. Aki közelebb áll hozzánk – feltételezve például, hogy együtt élünk szülőkkel, hitvessel, gyermekekkel -, sokkal súlyosabban esik latba, mint azok, akikkel csak alkalomadtán találkozunk. Az emberi kapcsolatok az Istenhez való viszonyunk hőmérője.”( Jálics Ferenc: Tanuljunk imádkozni (Korda kiadó Kecskemét) 16-17 o. )

Tehát törekednünk kell embertársainkkal való egyformán szeretetteljes viszonyra, hogy a szeretetben valóban élő üzenet (Ajándék) bújjon meg, szükségünk van élő Isten-kapcsolatra, Szeretet-kommunikációra.

 

 Ki adja? Ki kapja? Kié az ajándék? Mi az ajándék?

 

2020. 03. 31.

( folyt. köv. )