"Ne állj keresztények közé!"
"Aki tehát fel akarná tartóztatni a demokráciát, magával Istennel szegülne szembe."
„Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz.”
"Minden politika magában rejt (és általában a nélkül, hogy ennek tudatában volna) valamilyen ember-fogalmat, sőt valamilyen elméletet is az emberi nem sorsáról, egy egész metafizikát, kezdve a legdurvább szenzualizmustól egész a legmerészebb misztikáig. ( Paul Valery: Európa nagysága és hanyatlása, 5 )
Platón Állama óta a legalkalmazhatóbb államformának a demokrácia a tűnik..., de milyen legyen az?
"A költészet, az ékesszólás, az emlékezet, a szellem finomságai, a képzelet tüze, a gondolat mélysége, egyszóval mindaz a tehetség, amelyet az ég véletlenszerűen osztogat, a demokrácia javára vált, s még ellenfelei birtokában is ezt szolgálta, mintegy kidomborítva az ember természetes nagyságát; (...)
Merre tartunk tehát? Senki sem lehet megmondhatója, hiszen még összehasonlítási alapokkal sem rendelkezünk: (...)
Ám nem kell magának Istennek megnyilatkoznia ahhoz, hogy felfedezzük akaratának biztos jeleit, ehhez elegendő azt vizsgálni mi a természet szokásos menete és az események folyamatos tendenciája; (...)
Ha korunk embere, hosszú megfigyelései és őszinte töprengései nyomán belátná, hogy az egyenlőség fokozatos és előrehaladó fejlődése egyszerre jelenti az emberi történelem múltját és jövőjét, ez az egyetlen felismerés is azonosítaná e fejlődést a Mindenható szent akaratával. Aki tehát fel akarná tartóztatni a demokráciát, magával Istennel szegülne szembe." ( Alexis de Tocqueville : A demokrácia Amerikában )
Yvon Bec mondta egyszer egy zen meditációnk során:
"Van aki az ujjára figyel, van aki a tartására, van aki a légzésére..., s van aki az alattunk lévő kocsmából átszüremlő hangokra."
Nem csak a hatások sokfélék...., a percepciók száma is szinte végtelen.
Minek kellene megakadályozni ezt a sokféleséget?" S pont nem a Mao Ce-tung-féle értelemben értem...
A sokféleség és egyenlőség nehezen összeegyeztethető fogalmak...
Ahogy az "avatarok" is kultúra függők..., már csak ezért sem vonatkoznak ránk kínai normák..., de mi vonatkozik ránk és hogyan?
„Az európai földrész egyesítésének legfőbb előmozdítói olyan férfiak voltak, akiket mély keresztény hit hatott át: Adenauer, De Gasperi és Schuman. Hogyan is becsülhetnénk alá azt a tényt, hogy 1951-ben, mielőtt megkezdődtek volna a kényes kérdéseket érintő tárgyalások, egy Rajna-parti bencés kolostorban találkoztak, hogy elmélkedjenek és imádkozzanak. (...)
Rátok is az a kötelesség hárul, hogy ne pusztán megőrizzétek és védelmezzétek, hanem fejlesszétek tovább és szilárdítsátok meg azt a spirituális és politikai örökséget, amelyet ezek a nagy államférfiak hagytak az utókorra”. ( II. János Pál 2003. november 7-én a Robert Schuman Alapítvány tagjaihoz intézett beszéde )
Mi keresztények vagyunk..., ez kultúránk gyökere. Ha valaki nem hiszi, menjen be egy múzeumba..., biblikus ismeretek nélkül szó szerint is "el van veszve"!
Sokféleség és egyenlőség:
„Európát nem lehet egy csapásra felépíteni, sem pusztán valamely közös szerkezet kialakításával integrálni” ( Robert Schuman )
Azonos ég, különböző horizontok...?
A váznak kereszténynek kell lennie..., ez biztos, hisz ez a beszélt "közös nyelv", de milyen kereszténynek?
„A kereszténység megtanította minden ember egyenlőségét, fajra, bőrszínre, társadalmi osztályra, foglalkozásra való tekintet nélkül. Tudatosította a munka méltóságát, a lelki értékek elsőbbségét, amelyek egyedül képesek arra, hogy megnemesítsék az embert.” ( Robert Schuman )
Ahogy a Gide mondja, s én is meséltem a blog legelső bejegyzéseinek egyikében...., ez nem mehet "inga-elv" alapján..., mert ahol már voltunk és nem éreztük jól magunkat, minek mennénk újra oda vissza?
Másféle kereszténységet kell teremtenünk.
Vissza kell szereznünk az "elveszett területeket".
„Nem elég saját magunkban megőriznünk a kereszténységet, hanem a katolikus erőink egészével küzdenünk kell, hogy visszaszerezzük a hitnek az elveszett területeket” ( Alcide De Gasperi )
Van egy klasszikus keresztény történet egy férfiról, aki panaszkodik, hogy nem talál tökéletes közösséget...; ám ekkor visszakérdeznek, ha te belépnél egy tökéletes közösségbe, milyen lenne az?
A "zarándok egyház" hivatalos kifejezés..., együtt bandukoló nem tökéletes embereket képzelünk el, akik mind ugyanarra vágynak..., a tökéletességre. Baj csak az, ha nem sikerül, egymást vádolják..., ld. prolikról szóló rész.
De ez így már nem zarándok, sokkal inkább "proli egyház". Aztán csodálkozunk, miért nem működik a dolog....
„Kereszténynek lenni valami nagyon hatalmas, olyan valami, ami nagyon
nehéz. Szerényen meg kellene elégednünk annyival, hogy pusztán ezt
mondjuk: törekszünk rá, hogy keresztények legyünk. Erőfeszítéseinkkel
igyekszünk keresztényként élni és ezen az úton haladva szeretnénk lassan
a tökéletesség egyre magasabb fokait elérni.” ( Konrad Adenauer )
"Arról ismerjék meg, hogy tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt." ( Jn 13,35 )
S ez a szeretet nem parancsolt kell legyen..., belülről kell fakadjon, ugyanannak a szépségnek közös szemléletéből.
A jövő egyháza ( állama ) nem az elégedetleneké ( "prolik" ), hanem az elégedetteké, a hálásaké kell legyen, vagy nem lesz..., ahogy Európa sem.
( Ahogy a mostani koronavírus járványban egy idióta plakát mondja: Ne állj keresztények közé..., hát, idióta "keresztények" közé ne is... De idióta nem keresztények közé se! )
"Ne állj keresztények közé..."
2020. 04. 02.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése