climbing from the visible to spiritual realities

 A szeretet geometriája ( II. )

 

 

A természetes szeretet kapcsolat két különböző személy, két eltérő pszichével rendelkező létező között, amely tükröt tart az Isteni valóságnak. Ez a szeretet nem létezhet a szeretet kölcsönössége nélkül, a megosztott szeretet élményének kizárásával. Sőt, fel kell ismernünk, hogy ez a megosztott szeretet, már a megosztás által önmagában is létezővé válik.

Ez a Szentviktori Szentháromság Doktrína „geometriája”.

A Szentviktori Apátság a Szajna folyó bal partján, a Párizs falain kívül William fo Champeaux magányos visszavonulása folytán alakult ki 1108 után. William fo Champeaux csendes, magányos kontemplációra szánta életét, de hamarosan számos tanítvánnyal találta magát körülvéve, és így alakult meg a Szentviktori Rend 1113-ban. A kialakuló közösség tovább folytatta alapítójának kontemplatív gyakorlatát, ám kibővítette azt a spirituális élet analízisével is. Így már a korai időktől kezdve a gyakorlati misztika és a spekulatív meditáció is kézen fogva jártak a Szentviktori iskola mindennapi gyakorlatában. A módszer, amellyel napjaikat szervezték is ezt segítette elő. Két oszlopon nyugodott, imádság és tanítás.

Magáról Szentviktori Richardról rendkívül keveset tudunk. Valahol Skóciában született és még mint fiatal ember lépett be a Szentviktori Apátságba. 1159-ben subprior, majd 1162-ben apáttá választják és az is marad egészen haláláig 1173-ig.

Szentviktori Richard leghíresebb művén kívül számos más misztikus írást is hagyott maga után. Így pl. a Kis Benjámin vagy a 12 pátriárkák, a Nagy Benjámin vagy a Misztikus Bárka, és a Heves szeretet négy foka címűt (a címek angolból szabadon fordítva). A De Trinitate tűnik a Szentviktori Richard legutolsó munkájának.

A De Trinitate magas szinten szerkesztett munka. Hat könyvre és egy prológusra osztható és minden egyes könyv 25 fejezetre bomlik. Az első két könyv az egyisten egységéről, az isteni tudásról és az isteni attribútumokról szól. A harmadik könyv a legeredetibb mindközül a szeretet perspektíváiról szól, ahogy megjelennek az istenség három személyében. A negyedik könyv a személy szóval foglalkozik, hogy hogyan illeszkedik az isteni egység képébe. Az ötödik könyv beszél az isteni geometriáról, majd a hatodik, egyben utolsó könyv ebben az isteni geometriában megjelenő három személynek ad neveket, feladatuknak megfelelően. Szentviktori Richard művében, mint majd látni is fogjuk, jellegzetes keverékét tapasztalhatjuk az értelemnek és a spiritualitásnak.

„From faith, which is the foundation and origin of everything good, we ought with all our ardor to rise to the understanding of faith, climbing from the visible to spiritual realities, and to the Eternal himself” ( Salet, Gaston. La Trinité: texte latin, introduction, traduction et notes. No. 63 in Sources chrétiennes. Paris: Les Editions du Cerf, 1959. p. 13. )

 

2020. 03. 28.

( folyt. köv. )