Aztán bővítsd könyörületességed körét... ~ "Acies bene ordinata" ( jól rendezett arcvonal ) I.
Trotzdem ja zum Leben sagen...., és mégis mondj igent az életre.
"Boldog vagyok, mert lemondtam a boldogságról." ( J. Renard )
„Menjünk mi is, és haljunk meg vele együtt!” ( Jn 11,16 )
Mert aki szeret, osztozik a szeretett lény sorsában..., még ha irracionálisnak is tűnhet az ilyen önfeláldozó, önkiüresítő rajongás, - melyre ember önmagában képtelen.
"Szegény, ki nem tud rólatok, istenek! Nyers szíve mélyén nem csitul viszály, világa éjre válik, és nem sarjad öröm, se dal életében." ( Hölderlin, Az istenek, 66 )
Ahogy Viktor Frankl is leírja..., csak a teljes kiszolgáltatottságban tárul fel teljes szabadságunk, "legyen meg a Te akaratod".
"nem lehet ugyanis másképpen szabad az ember, csak ha először szolgája lett Krisztusnak."
( Vértanúakták és szenvedéstörténetek, Szent Ágota nagyvértanúnő vértanúsága, 134 )
Érdekes és lényegre törő felismerés. Nincs szabadság szolgaság nélkül, s minél nagyobb a szolgaság annál nagyobb a szabadság.
Én nem annyira szabadságnak nevezném..., inkább békességnek.
„Ha valaki én utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel a keresztjét, és kövessen engem."
( Mt 16,24 )
Az élet, a személyes élet is túlmutat önmagán. Ahogy minden ezen a világon. Mindennek jelentősége van.
"Nem hiába állított ide engemet az Úr, hanem azért, hogy részem legyen szenvedéseitekben, s a vigasztalás és a türelem példáját nyújtsam nektek." ( Vértanúakták és szenvedéstörténetek, Szent Kelemen pápa vértanúsága, 23 )
"A megpróbáltatás alkalom az erény gyakorlására." ( Seneca ), - Pompeiben az a katona is ezt gondolhatta, de amúgy sem kapott parancsot hogy elhagyhatja az őrhelyét.
 |
| Jose de Ribera, Saint Thomas, 1612 |
Sőt, Ignatiosz "tökéletes szeretetről" beszél:
"Hálát adok neked, Uram, hogy engem erre a tökéletes szeretetre méltattál megtiszteltetésből, vasláncokkal a te Pál apostolodhoz kötöztél." ( Vértanúakták és szenvedéstörténetek, Az isten-hordozó fővértanú, Ignatiosz tanúságtétele, 27 )
Aminek jutalma a végén az "isteni adomány".
"Ha kiállom, kitartásom következtében remélem. Tudom, ugyanis, hogy az erkölcsösen élőknek a világégésig megmarad ez az isteni adomány."
( Vértanúakták és szenvedéstörténetek, Szent Jusztinosz, Kharitón, Kharitó, Euelpisztosz, Hierax, Liberianus és társaik vértanúsága, 37 )
Lehet maga a szenvedésre való jog maga a jutalom? Méltó voltam ennyit szenvedni?
"Legyen az bármi, hitemért - melyet tartok - szívesen elviselem." ( Vértanúakták és szenvedéstörténetek, Szent Crispina vértanúsága Thesszalonikiben, 211 )
"Tégy amit akarsz! Látod, mekkora türelmet adott nekem az Úr Jézus támadásaiddal szemben." ( Vértanúakták és szenvedéstörténetek, Szent Irenaeus szirmiumi püspök vértanúsága, 211 )
Ahogy korábban már írtuk..., nem kapsz olyan keresztet, amit nem tudnál elhordozni...; - vagy megfordítva, a kereszted mértéke arányos "növekedéseddel". Ez egyszerre dinamikus és statikus rendszer.
"Ó, csöndes Éter! lelkem a szenvedés közt is megőrzöd szépnek." ( Hölderlin, Az istenek, 66 )
"Istent csak akkor találjuk meg, ha elébe megyünk." ( Nyíri Tamás, A keresztény ember küldetése a világban, 145 )
"Ha elébe megyünk" írja Nyíri Tamás..., Szent Ágoston az ellenkezőjét a mi József Attilánkkal:
"Az Isten itt állt a hátam mögött s én megkerültem érte a világot."
Kinek van igaza?
A szerep, a "szerepek szerepe" épp az amit játszol. Ez a legfontosabb. Teljes beleéléssel kell előadnod.
" (...) ha keresztények vagyunk, akkor szolgálatainkat az egész rendelkezésére kell bocsátanunk."
( Nyíri Tamás, A keresztény ember küldetése a világban, 126 )
Ám tudunk-e eléggé azonosulni a szereppel, létezhet-e bűntelen élet?
"Isten irgalmában sohasem lehet eléggé bízni, de aki igazán hisz, nem él vissza ezzel az irgalommal. Minél biztosabb valaki a viszontszeretetben, annál jobban igyekszik, hogy megfeleljen neki. Ennek az igyekezetnek már nem a félelem a rugója, hanem az a vigasztaló hit, derűs bizalom és feloldó szeretet, hogy Isten valóban nagyobb szívünknél." ( 1Jn 3,20 ).
Hát, vigasztalásra rá is szorulunk.
 |
| Ikon a szobám falán..., "Tamás érintése" |
"A modern irodalom egyik leggyakoribb témája az unalom, a hiábavalóság, az elkülönült ember, aki pokol önmagának és a másiknak; sem vele, sem nélküle nem tud élni ( Sartre ). A kereszténység megvált ettől a pokoltól is. Krisztusban értelmet nyer létünk. Benne találkozik a Teremtő a teremtménnyel." ( Nyíri Tamás, A keresztény ember küldetése a világban, 130-131 )
"Manapság önmagát veszélyezteti az ember, mert áldozatul eshet saját manipulálásának." ( Nyíri Tamás, A keresztény ember küldetése a világban, 31 )
Szögjal Rimpocse ír a Dzogcsenről:
"A Dzogcsen-tanítások azt mondják, hogy meditációd és szemléleted olyan legyen, mint a hatalmas óceán távlata: mindent átfogó, nyílt és határtalan." ( Szögjal Rimpocse, Pillanatról pillanatra, május 17 )
Technikailag pedig pedig épp fordítva működő, mint ahogy "egónk" sugallaná nekünk:
"Képzelj el a hozzád nagyon közel álló személyt magad elé, s ha lehet, akkor olyan valakit, aki szenved, fájdalmai vannak. Amikor belélegzel, képzeld el, hogy szenvedését és fájdalmát együttérzéssel magadba szívod; amikor pedig kilélegzel, sugározd kifelé minden melegségedet, gyógyítóerődet, szeretetedet, örömödet és boldogságodat.
Aztán bővítsd könyörületességed körét..."
( Szögjal Rimpocse, Pillanatról pillanatra, április 5. )
Tágítsd ki az egész világra.., melyik világról van szó?
"A világról, ahol élünk, mindannyiunk közös anyjáról, amelynek életünket köszönhetjük." ( Nyíri Tamás, A keresztény ember küldetése a világban, 11 )
Ez így anyák napja előtt egy nappal nem "tréfabeszéd".
Ez maga az egyszerűség misztériuma...
"Ha idefigyelsz, megmondom neked az egyszerűség misztériumát." (
( Vértanúakták és szenvedéstörténetek, A szcilliumi vértanúk aktája, 55 )
Változtassátok meg a labarumon a jelet!
"Mi jelünket semmiképpen sem változtatjuk meg." ( Vértanúakták és szenvedéstörténetek, Szent Bonosus és Maximilianus, a Herculiánusok csapatában szolgáló katonák szenvedése, 355 )
" (...) , hanem keresztény vagyok én, s ennél szebbet nem tudok mondani."
( Vértanúakták és szenvedéstörténetek, Szent Karposz, Papülasz és Agathoniké vértanúsága, 118 )
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése