Ki az első rejtély? II. ( És világossághimnuszt adott nekem. ) ~ "e himnuszát illetően a te világosságerőd egykor Dávid által prófétált." / "The Light I have distinguished from the Darkness." / "hirtelen fényes felhő borult rájuk"

"Arra az útra vezetett, mely az én területemre visz." 

"És világossághimnuszt adott nekem."

 

 

 

Kaparunk a gödörben...

 "vajon fényre segítjük magunkat, vagy hát mi után kaparunk, kaparunk, kaparunk mi ebben a gödörben?" ( Hans Magnus Enzensberger, Prehistória ) "What are we scratching, scratching, scratching for in this pit?"

https://boatswain69.blogspot.com/2023/07/iii-ratko-jozsef-6-prehistoria-ebbol.html

 Jézus és tanítványai a helyen..., ruhája ragyogott...

"Come, my Lord Jesus, the Savior of souls, who hast saved me from the drunkenness and Error of the world. Thou art the Paraclete: thy Light shines forth in me like the lamp of Light: Thou hast taught me to bless God and his Lights." 

"The Light I have distinguished from the Darkness, life from death, Christ and the Church I have distinguished from the deceit of the world."

 

https://boatswain69.blogspot.com/2023/06/manicheusok-iii-psalms-to-jesus-v-ha.html

 

"Hat nap múlva Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és testvérét, Jánost, s fölment külön velük egy magas hegyre. Ott elváltozott előttük: arca ragyogott, mint a nap, ruhája pedig olyan fehér lett, hogy vakított, mint a fény. S íme, megjelent nekik Mózes és Illés, és beszélgettek vele. Péter erre így szólt Jézushoz: „Uram, jó itt nekünk! Ha akarod, csinálok ide három sátrat: egyet neked, egyet Mózesnek, egyet pedig Illésnek.” Amíg beszélt, hirtelen fényes felhő borult rájuk, s a felhőből szózat hallatszott: „Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik, őt hallgassátok!” Ennek hallatára a tanítványok arcra borultak, s igen megrémültek. Jézus odalépett hozzájuk és megérintette őket: „Keljetek fel, ne féljetek!” Amikor tekintetüket fölemelték, nem láttak senkit, csak egyedül Jézust. A hegyről lefelé jövet Jézus rájuk parancsolt: „Ne szóljatok a látomásról senkinek, amíg az Emberfia föl nem támad a halálból!” A tanítványok megkérdezték: „Miért mondják az írástudók, hogy előbb Illésnek kell eljönnie?” Így felelt: „Illés ugyan eljön és helyreállít mindent. Csakhogy én azt mondom nektek: Illés már eljött, de nem ismerték fel, úgy bántak vele, ahogy akartak. Így szenved majd tőlük az Emberfia is.” Ekkor a tanítványok megértették, hogy Keresztelő Jánosról beszélt nekik.  

 

(...) 

 

Amikor együtt jártak-keltek Galileában, Jézus ezt mondta nekik: „Az Emberfiát az emberek kezére adják. Megölik, de harmadnap feltámad.” Erre igen elszomorodtak." ( Mt 17,1-13; 22-23 )

 

Καὶ μεθ’ ἡμέρας ἓξ παραλαμβάνει ὁ Ἰησοῦς τὸν Πέτρον καὶ Ἰάκωβον καὶ Ἰωάννην τὸν ἀδελφὸν αὐτοῦ, καὶ ἀναφέρει αὐτοὺς εἰς ὄρος ὑψηλὸν κατ’ ἰδίαν. καὶ μετεμορφώθη ἔμπροσθεν αὐτῶν, καὶ ἔλαμψεν τὸ πρόσωπον αὐτοῦ ὡς ὁ ἥλιος, τὰ δὲ ἱμάτια αὐτοῦ ἐγένετο λευκὰ ὡς τὸ φῶς. καὶ ἰδοὺ ὤφθη αὐτοῖς Μωϋσῆς καὶ Ἠλίας συλλαλοῦντες μετ’ αὐτοῦ. ἀποκριθεὶς δὲ ὁ Πέτρος εἶπεν τῷ Ἰησοῦ · Κύριε, καλόν ἐστιν ἡμᾶς ὧδε εἶναι · εἰ θέλεις, ποιήσω ὧδε τρεῖς σκηνάς, σοὶ μίαν καὶ Μωϋσεῖ μίαν καὶ Ἠλίᾳ μίαν. ἔτι αὐτοῦ λαλοῦντος ἰδοὺ νεφέλη φωτεινὴ ἐπεσκίασεν αὐτούς, καὶ ἰδοὺ φωνὴ ἐκ τῆς νεφέλης λέγουσα · Οὗτός ἐστιν ὁ υἱός μου ὁ ἀγαπητός, ἐν ᾧ εὐδόκησα · ἀκούετε αὐτοῦ. καὶ ἀκούσαντες οἱ μαθηταὶ ἔπεσαν ἐπὶ πρόσωπον αὐτῶν καὶ ἐφοβήθησαν σφόδρα. καὶ προσῆλθεν ὁ Ἰησοῦς καὶ ἁψάμενος αὐτῶν ⸃ εἶπεν · Ἐγέρθητε καὶ μὴ φοβεῖσθε. ἐπάραντες δὲ τοὺς ὀφθαλμοὺς αὐτῶν οὐδένα εἶδον εἰ μὴ αὐτὸν Ἰησοῦν μόνον. Καὶ καταβαινόντων αὐτῶν ἐκ τοῦ ὄρους ἐνετείλατο αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς λέγων · Μηδενὶ εἴπητε τὸ ὅραμα ἕως οὗ ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου ἐκ νεκρῶν ἐγερθῇ. καὶ ἐπηρώτησαν αὐτὸν οἱ μαθηταὶ λέγοντες · Τί οὖν οἱ γραμματεῖς λέγουσιν ὅτι Ἠλίαν δεῖ ἐλθεῖν πρῶτον; ὁ δὲ ἀποκριθεὶς εἶπεν · Ἠλίας μὲν ἔρχεται καὶ ἀποκαταστήσει πάντα · λέγω δὲ ὑμῖν ὅτι Ἠλίας ἤδη ἦλθεν, καὶ οὐκ ἐπέγνωσαν αὐτὸν ἀλλὰ ἐποίησαν ἐν αὐτῷ ὅσα ἠθέλησαν · οὕτως καὶ ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου μέλλει πάσχειν ὑπ’ αὐτῶν. τότε συνῆκαν οἱ μαθηταὶ ὅτι περὶ Ἰωάννου τοῦ βαπτιστοῦ εἶπεν αὐτοῖς. 

 

(...)

 

Συστρεφομένων δὲ αὐτῶν ἐν τῇ Γαλιλαίᾳ εἶπεν αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς · Μέλλει ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου παραδίδοσθαι εἰς χεῖρας ἀνθρώπων, καὶ ἀποκτενοῦσιν αὐτόν, καὶ τῇ τρίτῃ ἡμέρᾳ ἐγερθήσεται. καὶ ἐλυπήθησαν σφόδρα.  

 

 "καὶ ἐλυπήθησαν σφόδρα.", írja az evangélium..., de ez még Jézus búcsú és főpapi beszéde előtt volt..., s mielőtt még megkapták volna a Szentlelket, ami a Vigasztaló..., aki lehetővé teszi a Fény gyermekeinek, hogy szembeszálljanak a Sötétséggel. 

 

Ő a "Fény a Lámpánkban", ahogy a manicheusok mondják.

 

Nem kell minket megmenteni! Meg vagyunk mi már mentve, eredendően, már születésünk előttől kezdve.

 "Amikor Mária ezeket mondta, így szólt az Első Rejtély: 

  - Nagyon szép, Mária, áldott vagy te. És az Első Rejtély újra folytatta beszédét, és azt mondta tanítványainak: 

  - PISTIS SOPHIA folytatta dicsérő énekét, és így szólt: 

  1. A világosság lett a megmentőm.  

2. És sötétségemet világossággá változtatta; és a káoszt körülöttem szétszakította, s engem világossággal övezett fel.  

Amikor az Első Rejtély ezeket elmondta, Márta lépett elő, és így szólt:  

- Uram, erre vonatkozóan a te erőd egykor Dávid által prófétált: 

11. Az Úr lett az én segítségem.  

12. Siralmamat vígságra fordította; leoldozta gyászruhámat, és körülövezett örömmel.

  Amikor az Első Rejtély ezt hallotta Mártától, azt mondta neki: 

  - Nagyon jó, Márta!  

Az Első Rejtély folytatta beszédét, és ezt mondta tanítványainak: 

  - PISTIS SOPHIA folytatta himnuszát, és így szólt: 

  1. Erőm, dicsérd a világosságot, s ne felejtsd el a sok világosságerőt, melyet adott neked.  

2. Bennem minden erő dicsérje az ő szent Rejtélyének nevét:  

3. Aki minden bűnödet megbocsátja, aki megmentett téged minden bajodtól, amellyel Authádész teremtményei zaklattak téged; 

  4. aki a te világosságodat megmentette Authádész teremtményeitől, melyek a pusztulás hozzátartozói; és aki irgalmasságában téged világossággal koszorúzott meg, hogy megváltson;  

5. aki megtisztult világossággal töltött meg téged. Alapjaidtól megújulsz, mint a magasság Láthatatlanjai. PISTIS SOPHIA ezekkel a szavakkal fejezte ki dicséretét, mert megmenekült, és mindenre emlékezett, amit tettem érte." ( Pistis Sophia, 73. fejezet )

"Amikor az Első Rejtély ezeket mondta, így szólt a tanítványaihoz: 

  - Aki ezeknek a dolgoknak a jelentését megértette, az lépjen elő, és mondja meg nyíltan.

 Ekkor újra Mária lépett elő, és így szólt: 

  - Uram, PISTIS SOPHIÁNAK e himnuszát illetően a te világosságerőd egykor Dávid által prófétált:  

1. Áldjad én lelkem az Urat, és egész bensőm az ő szent nevét. 

2. Áldjad én lelkem az Urat, és el ne feledkezzél semmi jótéteményéről. 

3. Aki megbocsátja minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet.  

4. Aki megváltja életedet a koporsótól; kegyelemmel és irgalmassággal koronáz meg téged.

5. Aki jóval tölti be a te lelkedet, és megújul a te ifjúságod, mint a sasé. A sas is a magasban lakik, mint a Láthatatlanok. 

Ez tehát azt jelenti, hogy a SOPHIA fel fog ragyogni, mint a Láthatatlanok a magasságban, amilyen ő is volt kezdetben. 

  Amikor az Első Rejtély ezeket hallotta Máriától, azt mondta:  

- Nagyszerű, Mária, áldott vagy te!  

Ezután az Első Rejtély folytatta beszédét, és ezt mondta a tanítványoknak: 

  - Fogtam a PISTIS SOPHIÁT, és felvezettem egy olyan területre, mely a tizenharmadik eon alatt terül el. És a világosságnak egy új Rejtélyét adtam neki, mely nem az ő eonjától, nem a Láthatatlanok területéről való. Továbbá adtam neki egy világossághimnuszt, hogy az eonok archonjai mostantól kezdve ne árthassanak neki. És ott helyeztem el őt, amíg utána nem megyek, hogy felvigyem magasabb helyére. Úgy történt, hogy amikor erre a területre vittem, újra ezt a himnuszt mondta: 

1. Tele bizalommal hittem a világosságban, és ő emlékezett rám és meghallgatta dicsérő énekemet.  

2. Erőmet a káoszból és az egész anyag legalsó sötétségéből felvezette, és felemelt engem. Egy magasabb és biztos eonba vitt. Arra az útra vezetett, mely az én területemre visz.  

3. És új Rejtélyt adott nekem, mely nem az én eonomtól való. És világossághimnuszt adott nekem. Most, ó, Világosság, minden archon látni fogja, mit cselekedtél velem, félni fognak és hisznek majd a világosságban.  

Ezt a himnuszt mondta tehát PlSTIS SOPHIA, és örült, hogy kiemeltetett a káoszból és a tizenharmadik eon alatti területekre vezették. 

Nos, akinek az értelme kész megérteni PISTIS SOPHIA himnuszának gondolatát, az lépjen elő és mutassa meg.  

András lépett elő, és így szólt:  

- Uram, erről prófétált egykor a te világosságerőd a 40. zsoltárban Dávid által:  

1. Türelmesen vártam az Urat, és hozzám hajolt és meghallgatta a kiáltásomat. 

2. És kivont engem a pusztulás gödréből, a sáros fertőből, és sziklára állította fel lábamat, megerősítvén lépteimet.  

3. És új éneket adott szájamba, a mi Istenünknek dicséretét. Sokan fogják látni, és megfélemlenek, és bíznak az Úrban.  

Amikor András előadta PISTIS SOPHIA gondolatát, azt mondta neki az Első Rejtély: 

  - Kitűnő, András, te áldott!" ( Pistis Sophia 74. fejezet ) 

 

Énekeljük a "világossághimnuszt"..., ki-ki a magáét. A maga bölcsessége szerintit. 

https://boatswain69.blogspot.com/2020/08/nyolcadik-utolso-szabaly-enekelj.html

 

 

"És kivont engem a pusztulás gödréből, a sáros fertőből, és sziklára állította fel lábamat, megerősítvén lépteimet."