Örök modell ( αιώνιο υπόδειγμα ) II. ( amíg majd elvihetlek a te helyedre, ahonnan jöttél. ) ~ ρυθμικά κινούμενη αιώνια εικόνα / Ταυτότητας, της Διαφοράς ηεδρατηςγνώαης και της Ουσίας

"Az örökkévalóság szám szerint tovahaladó örök képmása."

 

 Minden létező más összetételű..., ám egymással harmonizálni képes valóság.

 Ηψυχή έχειδημιουργηθείαπότη μείξη των τριών συστατικών της - της Ταυτότητας, της Διαφοράς ηεδρατηςγνώαης και της Ουσίας -, έχει διαιρεθεί στη σωστή ανα
λογία και έχει επανασυνδεθεί, έχει τέλος περι στραφεί γύρω από τον εαυτό της. 

Azonosság, Tudás különbsége és Lényeg. Azonosak is..., de eltérőek is megismerőképességük eltérő voltából fakadó Tudásukban, ám mind ugyanarra a Létre utaltak, mely életre hívta és életben is tartja őket.

Ám így nem tökéletesek..., tehát, mint Gide regényében a járókelők..., folyton mozgásban vannak.

De ez Platónnál nem egy öncélú, reménytelen vonszolódás az időben, hanem maga Isten képmása.

Καθώς λοιπόν το Υπόδειγμα είναι έμβιο ον με αιώνια ύπαρξη, επιχείρησε να προσδώσει και στο σύμπαν την ανάλογη ιδιότητα. Η αιώνια φύση του προτύπου Εμβιου Όντος ήταν αδύνατον να μεταφερθεί αυτούσια στο γεννημένο σύμπαν. Σκέφτηκε επομένως να δημιουργήσει κάποια κινητή εικόνα της αιωνιότητας. Ενώ λοιπόν έβαζε τάξη στον ουρανό, έφτιαξε και τη ρυθμικά κινούμενη αιώνια εικόνα της ακίνητης στην αιωνιότητας — το δημιούργημα που έχουμε ονομάσει χρόνο.

 Nem is akármilyen..., hanem a Teremtő ritmikusan mozgó örök képe. Mert a harmónia még Istennek is kötelező.

Beszéltünk már erről..., még Isten sem tehet meg mindent, - például nem lehet rossz, igazságtalan..., hamis.

Ellentmondana a természetnek.

Így az idő sem kietlen sivatag. Inkább izgalmas utazás, mely során minden pillanatban Őrá találunk..., de a végén is Ő vár ránk.

"Az idő nem homokóra, amelynek homokja lepereg, hanem arató ember, aki kévét köt." ( Antoine de Saint-Exupery, Citadella, 20 )

 

"Azután azonban újra beszéltem neki: 

  - Hallgass ide, hogy beszéljek veled az időről, amikor mindezek megtörténnek. 

Mindezek történnek, amikor három idő eltelt.  

PISTIS SOPHIA felelt, és ezt mondta nekem: 

  - Ó, Világosság, miről tudom meg, hogy a három idő eltelt, hogy örüljek és ujjongjak, hogy eljött az idő, amikor engem az én helyemre viszel? Továbbá annak fogok örülni, hogy eljött az ideje, és elveszed mindazoknak a fényerejét, akik gyűlölnek engem, mert a te világosságodban hittem.  

Én pedig feleltem, és azt mondtam neki: 

  - Ha látni fogod a nagy világosságkincs kapuját, ha látod, hogy ez nyitva van a tizenharmadik eon felé, a bal oldali, ha ez a kapu nyitva áll, akkor a három idő beteljesedett.

Ekkor felelt a PlSTIS SOPHIA és azt mondta: 

  - Ó, Világosság, miről ismerem majd fel - mivel ezen a területen vagyok -, hogy az a kapu nyitva van?  

Én pedig feleltem, és azt mondtam neki: 

Ha az a kapu nyitva lesz, akkor minden eonlakó tudni fogja a nagy világosság miatt, mely minden területükön uralkodni fog. De meglásd, úgy rendeztem be, hogy az archonok nem mernek majd gonoszkodni veled a három idő teljesüléséig. Neked pedig hatalmad lesz, hogy lemenj tizenkét eonjukhoz, ha tetszik, és megfordulhatsz, hogy újra a te területedhez menj, mely a tizenharmadik eon alatt van, ahol most vagy Arra azonban nem lesz hatalmad, hogy belépj a kapun a magasságban, mely a tizenharmadik eonban van, hogy bemehess a területedre, ahonnan jöttél.

Ha pedig a három idő beteljesedett, Authádész és archonjai újra szorongatni fognak téged, hogy elvegyék a világosságodat, mert haragszik rád, és azt hiszi, hogy erejét te kötötted meg a káoszban, és hogy az erőtől te vetted el a világosságot. Elkeseredetten ellened fordul, és el akarja majd rabolni a világosságodat, hogy leküldje a káoszba, s az bemehessen a teremtményeibe, hogy azok képesek legyenek a káoszból feljutni az ő [Authádész] területéhez. Ezt Ádámász fogja elkezdeni, Én azonban minden erődet elveszem tőle és neked adom; eljövök és elhozom neked. 

Ha tehát abban az időben szorongatnak téged, énekelj a világosságot dicsérő himnuszokat, és én nem késlekedem majd, és segítségedre sietek. Gyorsan hozzád jövök az alattad lévő területekre; és leszállok az ő területeikre, hogy elvegyem a világosságukat. És ahhoz a területhez megyek, ahová vittelek, mely a tizenharmadik eon alatt fekszik, amíg majd elvihetlek a te helyedre, ahonnan jöttél.  

Amikor PISTIS SOPHIA ezeket a hozzá intézett szavakat hallotta tőlem, nagyon örült. Én pedig elvittem őt arra a helyre a tizenharmadik eon alá, megváltam tőle, és a világossághoz mentem." ( Pistis Sophia 76. fejezet )  

https://boatswain69.blogspot.com/2020/09/ha-majd-gyertyat-gyujtani-mentek-ne.html

 

"...amíg majd elvihetlek a te helyedre, ahonnan jöttél."