"Aztán kinyitottam a szemem és nem hittem magamnak, mert igen szép volt, hát újra behunytam a szemem."
Alapszabályok II.
Van-e szint a hit szintje felett?
Legyünk őszinték legalább magunkhoz...
Azért kerültünk a második szintre, mert nem lettünk szépek, a harmadikra pedig mert jók és igazságosak sem...
Most arról töprengünk, ha van negyedik szint; onnan tűnünk-e legalább "önazonosnak"?
Mert ha jól meggondoljuk, eddig minden törekvésünk csődöt mondott.
Itt állunk üres kézzel..., nem váltunk sem széppé, sem okossá és szentek sem lettünk.
Mi végre volt hát minden?
King Arthur Statue, Tintagel Cliffs, Cornwall, England. |
Artúr
Rubin Eynon, King Arthur Statue, Tintagel Cliffs, Cornwall, England. |
6. Csak jusson nyugvópontra...
Békét szeretnénk..., - ez volna minden vágyunk, de ahogy az Artúr szobra Cornwallban egyszerre statikus és a hullámzó tengerrel a háttérben, folyton belülről is mozgó.
Újfent megállapíthatjuk..., megint valami rosszul lett megfogalmazva.
https://boatswain69.blogspot.com/2020/07/vocatus-atque-non-vocatus-deus-aderit.html
A szobrász viszont zseni volt..., ahogy Dosztojevszkij is.
"Én nem régen láttam egy sárga, kissé zöldes, a szélein megrothadt levelet. Vitte a szél. Mikor tíz esztendős voltam, télen behunytam a szemem és képzeltem magamnak egy zöld levelet, erezett, friss levelet s hozzá fényes napot. Aztán kinyitottam a szemem és nem hittem magamnak, mert igen szép volt, hát újra behunytam a szemem. - Mi akar ez lenni? Valami allegória? - N-n-em... ugyan minek? Dehogy mondok én allegóriát! Csak a levélről, egy levélről... A levél szép. Minden szép. - Minden? - Minden. Az ember azért nem boldog, mert nem tudja, hogy boldog; csak ezért. Ez az egész. Aki megtudja, az mindjárt boldog lesz, abban a pillanatban." ( Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij : Ördögök )
Hajlamosak vagyunk lenézni az alattunk levő szinteken élőket..., mi akik megízleltük eme harmadik szinten élés keserédes ízét..., minden reményünk abban van, hogy a 4. szinten lakók könyörületesek, de legalábbis megértőek lesznek hozzánk, a szeretet "nyomorékjaihoz", akik próbáltak jól szeretni, mindenért hálásak lenni, de el-elbukva folyton a moralizálás, vagy még rosszabb, az élvezet mocsarába csúsztak vissza, pedig minden szép..., a szélein rothadt levél is az.
Vagy ugyanaz csak "megfordítva"
S a szobor is, mely "nincs befejezve..."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése