Theologia Mystica II.
Ahogy az 50. zsoltárban már elemeztük:
"6Igazságát hirdesse az ég, mert ítéletet tart az Isten. ( καὶ ἀναγγελοῦσιν οἱ οὐρανοὶ τὴν δικαιοσύνην αὐτοῦ, ὅτι ὁ Θεὸς κριτής ἐστι. ) (Szela.)"
"7. Mindamellett, ha tovább halad ezen az úton és sötétben tartja képességeit, szükségképen fog világosságot látni, amint ezt kimondja Üdvözítőnk az Evangéliumban; «In judicium ego in hunc mundum veni, ut qui non vident, vedeant, et qui vident, caeci fiant». «Ítéletre jöttem én e világra, hogy akik nem látnak, lássanak és akik látnak, vakok legyenek.» (Ján. 9,39) Ami ezt a lelki utat illetőleg a szó szoros értelemben veendő, vagyis úgy, hogy az a lélek, amely sötétben van és önként vakította meg összes természetes látóképességeit,
természetfölötti módon fog látni; míg ellenben az, aki bármilyen egyéni felfogásához ragaszkodik, meg fog vakulni, és el fog maradni az egyesülésnek útján.ítéletre jöttem én e világra..."( Keresztes Szent János, A Kármelhegy útja, II, IV, 7, 123)
https://boatswain69.blogspot.com/2023/04/vii5-igazsagat-hirdesse-az-eg-mert.html
Idéztük Andrew Torba cikkét, melyben ő aggódik Krisztusért, mint egyetemes szervezetért, amiatt hogy ami "nem-egyház" felfalja, mint valaki rákos daganat az ép testet. Az ítélet tehát mindenkire vonatkozik, aki rombolja Krisztus képmását a társadalomban.
"(...), hogy Krisztus eleven teste legyen a tanúságtételre." ( Magyar Katolikus Lexikon, http://lexikon.katolikus.hu/E/Egyh%C3%A1z.html )
https://boatswain69.blogspot.com/2020/09/a-kerdes-egyebkent-nem-az-hogy-mit-er.html
Ám van e "képrombolásnak" egy közvetlenebb megközelítése is..., ahogy Plotinosz beszél a nap-szem hasonlatában. Mert vannak fényhez szokott szemeink..., sőt..., a szemeink is fényből vannak.
https://boatswain69.blogspot.com/2023/05/egy-titkos-lepcson-alruhaban-ii-jojj.html
Így magadat is is az Ő szemével látod.
Pál apostol ír valami hasonlót második korintusi levelében:
Nyers fordításban: "De mi mindannyian, amikor az Úr dicsőségének arca feltárul, és ezt a képet tükrözi, dicsőségről dicsőségre változunk az Úr szelleme miatt." ( 2 Kor 3,18 )
Valamivel költőiebben:
"18Mi pedig, miközben fedetlen arccal, mint egy tükörben szemléljük az Úr dicsőségét mindnyájan, ugyanarra a képre formálódunk át az Úr Lelke által dicsőségről dicsőségre." ( 2 Kor 3,18 )
ἡμεῖς δὲ πάντες ἀνακεκαλυμμένῳ προσώπῳ τὴν δόξαν κυρίου κατοπτριζόμενοι τὴν αὐτὴν εἰκόνα μεταμορφούμεθα ἀπὸ δόξης εἰς δόξαν, καθάπερ ἀπὸ κυρίου πνεύματος.
Ha jól csinálod..., nem magad látod a tükörben, az Ő szemével Őt kell látnod.
Ám addig páralepte tükör, - mi szemüvegesek tudjuk, milyen bosszantó, ha nem tiszta a lencse, zavart a látás.
"1. Harmadik káros hatásuk az érzéki vágyaknak az, hogy a lelket vakká és homályossá teszik. Amint a kigőzölgés elhomályosítja a levegőt, s elfogja a napvilágot; amint a foltos tükör nem tudja az ember alakját tisztán visszaadni; vagy amint az iszapos víz nem mutatja kivehetően az arcunkat, ha belenézünk: éppúgy a lélekben is az érzéki vágyak uralma alatt annyira elhomályosodik az értelem, hogy sem a természetes okosság, sem pedig Istennek természetfölötti bölcsessége nem képes abba jól behatolni és azt teljesen megvilágítani. Azért mondja a királyi próféta, Dávid, erről a tárgyról beszélve: «Comprehenderunt me iniquitates meae et non potui, ut viderem». «Gonoszságaim megfogtak engem és nem láthattam». (Zsolt. 39, 13.)
2. De nemcsak az értelem homályosodik el a lélekben, hanem eltompul az akaraterő is, gyengül az emlékezőtehetség s az összes képességekben fölbomlik a rend. Mivel ugyanis ezen tehetségeknek működése az értelem irányításától függ, világos, hogy mikor ez utóbbi nem működik szabatosan, bennök is zavar áll be. Ezért mondja Dávid próféta: «Anima mea turbata est valde». «Lelkem igen megháboríttatott» (Zsolt. 6, 4.), ami ugyanannyit tesz, mintha azt mondaná, hogy lelki tehetségeiben állt be zavar. Mert amint említettük, az értelem éppoly kevéssé képes befogadni az isteni bölcsesség megvilágosítását, mint a füstös levegő a napfényt. Az akarat sem képes Isten iránt tiszta szeretetre lobbanni s olyan e tekintetben, mint a páralepte tükör, mely nem mutatja tisztán az előtte levő tárgy képét. Az emlékezetben éppoly kevéssé van meg a tehetség, hogy világosan megőrizze Isten képét, mert a vágyak gőze elhomályosítja s olyan, mint a piszkos víz, mely nem tükrözi élesen vissza annak arcát, aki benne nézegeti magát." ( Keresztes Szent János, A Kármelhegy útja, I, VIII, 1-2, 84-85 )
S mekkora öröm lehet a "tiszta szem".
A "Theologia Mystica II." ennek ismerete, hogyan szerezzük vissza tiszta tudatunkat, tiszta látásunkat..., hogy az lássuk ami van, se mást, ne többet ( Just Like This ).
https://boatswain69.blogspot.com/2020/08/fontos-lancszem-lettel-lancban.html
"6. Ezért van az, hogy azt a szemlélődést, amelyben az értelem Istent illetőleg megvilágosításban részesül, a hittudósok úgy nevezik, hogy theologia mystica, ami annyit tesz, mint Istenre vonatkozó titokzatos tudás; ugyanis titokzatos marad magára arra az értelemre nézve is, amely azt magába fogadja. Szent Dénes a sötétség fénysugarának nevezi. Erre vonatkozólag mondja Baruch próféta: «Viam autem sapientiae nescierunt, neque commemorati sunt semitas ejus». «De a bölcsesség útját nem ismerik s nem jutnak eszökbe annak ösvényei.» (3, 23.) Látszik tehát, hogy az értelemnek vakká kell lennie mindazon utakkal szemben, amelyeket ő maga képes kitalálni, mert csak így egyesülhet Istennel. Aristoteles mondja, hogy amint a denevér szemei nem látnak fényes nappal, ép úgy van a mi értelmünk is Istennel szemben, aki teljes sötétség reánk nézve. S hozzáteszi, hogy minél magasabbak és világosabbak önmagukban Isten dolgai, annál ismeretlenebbek és sötétebbek lesznek mireánk nézve." ( Keresztes Szent János, A Kármelhegy útja, II, X, 6, 144 )
Tehát Pál apostol után szabadon..., nem én látok már hanem Krisztus lát bennem.
"6. Mindebből tehát az következik, hogy a hit, mely magában véve sötétség, megvilágítja a lelket, amely szintén sötétben van; s így megtörténik, amit szintén Dávid mond egy másik zsoltárban: «Et nox illuminatio mea in deliciis meis». Az éj napfényre hozza az én gyönyörűségemet.» (138, 11.) Ami annyit jelent, hogy: «az én tiszta szemlélődésem és Istennel való egyesülésem örömeiben a hit éjjele lesz a vezetőm». Ezzel azt akarja mondani, hogy a léleknek előbb sötétben kell lennie, mert csak így részesülhet világosságban, s csak így járhatja meg ezt az utat." ( Keresztes Szent János, A Kármelhegy útja, II, III, 6, 119 )
Ez a "sötétség" tiszta tudat, a s a hozzá vezető út a "tükröt csiszolok"...
https://boatswain69.blogspot.com/2022/03/de-praedestinatione-sanctorum-x-az.html
https://boatswain69.blogspot.com/2020/07/ez-teljes-elet.html
Az ítélet tehát érvényes ránk, míg magunkat látjuk a tükörben..., s míg társadalmunk nem "Civitate Dei".
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése