"Legelsősorban is teljes szeretettel és teljes komolysággal kell magunkba fogadnunk a nagy szót : Homo sum, nihil humani a me alienum puto ; nem szabad, hogy ez könnyelműségre csábítson - őszintévé kell lenni magunkkal ; s tisztán látóvá és türelmessé a világgal szemben ; s aztán - fecsegjenek bár holmi szenvelgésről, túlzásról, becsvágyról, különcségről - semminek sem szabad megakadályoznia bennünket abban, hogy teljes erőnkkel, teljes szigorral és gyengédséggel küzdjünk célunk eléréséért : egyre szabadabb és bensőségesebb kapcsolatba hozzunk magunkban és másokban és minden emberit, akár a művészi ábrázolásban, akár a valóságos világban ; s ha a sötétség birodalma erőszakkal törne ránk, hajítsuk tollunkat az asztal alá, s menjünk Isten nevében oda, ahol a legnagyobb a baj, s ahol a legnagyobb szükség van ránk. Ég áldjon!" ( Hölderlin levele fivéréhez, 1798 )
Mely ballag széles országútakon?
Sas a költés; hol nem járt senki sem,
Ő arra indul fennen, szabadon.
Azt lesi gyáván: merre nyílik ut?
S ha nyílik aztán, mint éhes kutya
A konc után, a kezdett útra fut.
Haladni, merre más még nem haladt;
Ha nincs: ragadj ekét vagy kaptafát,
S vágd a földhöz silány dorombodat!" ( Petőfi Sándor, Az utánzókhoz )
 |
| “…Aut tace aut loquere meliora silentio..” ( Philosophy, a Self-portrait by Salvator Rosa (c.1645) ) |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése