Kiemelt bejegyzés

Várakozások III. ~ "Sors parancsol.."

  "Nemcsak a te akaratod hat irányként abban, ami jő! Dolgoznak titkos viszonyok lent, ...

2023-05-04

"Egy titkos lépcsőn álruhában..." IV. ~ "Az erény kertésze" I. : egyszerűnek és szilárdnak kell lennie / aki folyton Istennel öntöz

Egyazon lélekből tövist és búzát teremni.

 Gyermek vagy felnőtt?


 

 Zlinszky János a gyermekség mellett teszi le a voksát. ( https://boatswain69.blogspot.com/2023/05/egy-titkos-lepcson-alruhaban-iii.html )

Hogyan gondolkodik erről Nüsszai Szent Gergely?

"8. Az erény kertészének egyszerűnek és szilárdnak kell lennie, csak a vallásosság gyümölcseit szabad ismernie, életmódja soha nem tévedhet a gonoszság útjára, gondolkodásmódja nem térhet el a vallásos hittől, hanem egyszerűnek kell lennie, egyenesnek, a saját útján kívül eső szenvedélyekben nem szabad járatosnak lennie. Mert nem remélheti az életmód ugyanazon jutalmát egy férfival együttélő asszony, és az, aki a házasságot paráznasággal bemocskolja. A boldog Mózes ugyanis ezt mondja: "Szérűdön ne fogj be egymás mellé két különböző fajta állatot, e járomba ökröt és szamarat, hanem azonos fajtájukat fogj be, amikor szérűdön csépelsz, ne termessz földeden kétféle terményt, se ugyanabban az évben, sem a következőben (MTörv 22,1 1; 22,9; vö. Lev 19;19). Ne pároztass egymással különféle állatokat hanem az azonos fajtájút az azonos fajúval pároztasd!" ( Nüsszai Szent Gergely, Az Isten szerinti célokról és az igazi aszkézisről, 3, 424 )

Érdekes szavak vannak a szövegben, az "egyszerűség" inkább gyermeki tulajdonság..., a "szilárdság" azonban már a felnőttek világa, mert erő is kell hozzá. A "hit" inkább gyermeki, míg az "ismeret" és a "gondolkodás", és a "jártasság" is inkább felnőtt erény, hiszen idő és kitartás kell hozzá. 

Akkor most Pál apostolnak van igaza vagy Jézusnak? 


"9. Mit jelentsenek ezek a feladványok a szenteknek? Azt, hogy nem kell ugyanazon lélekben egymás mellé ültetni bűnt és erényt, sem ellentétes részekre szabdalni az életformát, egyazon lélekből tövist és búzát teremni, sem Krisztus menyasszonyát házasságtörővé tenni Krisztus ellenségével, fényt foganni, de sötétséget szülni. Ezek összeférhetetlenek, ahogyan nincs köze egymáshoz erénynek és bűnnek. Mert mi köze van a megtartóztatásnak a kicsapongáshoz? Lehet-e egyetértés az igazságosság és igazságtalanság között? Mi köze a világosságnak a sötétséghez? (2Kor 6,14) Hát nem akarja kiszorítani egyike a másikat, és nem akar megmaradni az ellene hadakozó közelében? A bölcs földművesnek tehát a jó és iható forrásból kell életformája tiszta öntözővizeit fakasztania, annak minden iszaptól tisztának kell lennie. Csak az Isten által ültetett palántákat ismerheti, és élete során ezeket kell ápolnia, ki kell tartania ezek mellett, bár néha az erény gyümölcseitől idegen gondolat is kicsírázik néha titokban, de látja fáradozásodat az, aki mindent lát, és saját erejével még szárba szökkenése előtt kimetszi az ilyen gondolatok álnok és felszín alatt megbújó gyökereit." ( Nüsszai Szent Gergely, Az Isten szerinti célokról és az igazi aszkézisről, 3, 424-425 )

Mindkettőnek egyszerre. 

 "Az erény megvalósítására fordított munka nyomában jár azonnal a Lélek kegyelme, amely megsemmisíti a bűn magvait, és aki folyton Istennel öntöz, az nem vétheti el a reményt, és nem lehet viszonzás nélkül elnézni fölötte." ( Nüsszai Szent Gergely, Az Isten szerinti célokról és az igazi aszkézisről, 3, 425 )

Ahogy felnőtthöz illik, akinek felelőssége van, dolgozunk "szentté válásunkon", s gyermeki lelkülettel fogadjuk a kegyem "tréfáit".


"Ezek összeférhetetlenek, ahogyan nincs köze egymáshoz erénynek és bűnnek."

 

"2. Ennek oka az, hogy- amint a bölcselők tanítják - két ellentétes dolog nem állhat meg ugyanabban az alanyban. Mivel pedig a sötétség, vagyis a teremtményekhez való ragaszkodás és a világosság. vagyis Isten, ellentétesek egymással és különbözök, amint ezt Szent Pál tanítja a korinthusiakhoz írt levelében, mondván: «Quae societas luci ad tenebras?» Mi egyesülése van a világosságnak a sötétséggel?» (2. Kor. 6, 14.)" ( Keresztes Szent János, A Kármelhegy útja, I, XIV, 3, 66 )

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése