"Egy titkos lépcsőn álruhában..." II. ~ "Jöjj hamar hozzánk, hogy az Első Rejtély parancsára felruházzunk!"

Theologia Mystica I.

 

 

Látni tudunk, hisz lelki szemünk vannak..., s a fényhez szokott szemeink is ~ Plotinosz. Nincs tehát kibúvó, nincs mentsvár.

"3. Hogy megértsük, milyen az az egyesülés, amelyről beszélni akarunk, előre kell bocsátanunk, hogy Isten minden lélekben benne lakik és lényegileg benne van, legyen az bár e világ legnagyobb bűnösének lelke. Ez a jelenlét, vagy egyesülés mindig megvan Isten és az összes teremtmények között, mert hiszen ennek révén tartja fel őket további létezésükben; olyannyira, hogy ha ez megszakadna, az illető teremtmény azonnal visszasüllyedne a semmiségbe s megszűnnék létezni." ( Keresztes Szent János, A Kármelhegy útja, II, V, 3, 125 )

De van feladat...

"Midőn tehát mi egyesülésről beszélünk, nem értjük Istennek ezt a mindenütt való jelenlétét, amelynek alapján benne van minden teremtményben, hanem értjük azt az egyesülést és a léleknek azt az áthasonulását, amely a szeretet révén történik." ( Keresztes Szent János, A Kármelhegy útja, II, V, 3, 125 )

Ez az út a "Titkos lépcső"..., "Kapujanincs átjáró". Melynek túloldalán a "ruhád vár".

Mintha a Gnosztikus irodalom egyik gyöngyszeméből a Pistis Sophiából olvasnánk e szavakat:

"Jöjj hamar hozzánk, hogy az Első Rejtély parancsára felruházzunk!" ( Pistis Sophia, 10. fejezet )

https://boatswain69.blogspot.com/2022/12/gnosztikus-irodalom-xlviii-v-xxiii-1.html  

"Ez az új ruha pedig nem egyéb mint Istennek Istenben  való egészen újnemű megértése." ( Keresztes Szent János, A Kármelhegy útja, I, V, 7, 75 )

Ahogy Ozeás próféta mondta:

"Mert nem az áldozat kell nekem, hanem a szeretet, nem az égőáldozat, hanem az Isten ismerete." ( Oz 6,6 )

https://boatswain69.blogspot.com/2022/09/gnosis-v-iv-ismerd-meg-magad-es-istenre.html

Ezért volt fontosabb Mária szolgálata Mártáénál.

 

  S talán mert Márta úgy cselekedett, ahogy a világ elvárta volna el tőle..., s ha képmutató nem is volt, de nem a "keskeny úton" indult el..., ott ahol ő csak semmi és senki.

"Kinek a csontjait szórta széjjel az Úr (Zsolt 52,6 ~ ὅτι ὁ Θεὸς διεσπόρπισεν ὀστᾶ ἀνθρωπαρέσκων· κατῃσχύνθησαν, ὅτι ὁ Θεὸς ἐξουδένωσεν αὐτούς. )? Nemde azokét, akik emberek tetszését keresték? Kit utál úgy az Úr, mint a szennyes és véreskezű gyilkost? Nemde az álnok és cselvető embert is? A vér emberét és az álnokot utálja az Úr ( Zsolt 52,6 ). Hát nem mond-e átkot Dávid nyilvánvalóan azokra, akik békét mondanak felebarátaiknak, szívükben azonban gonoszság van (Zsolt 27,3 ~ μὴ συνελκύσῃς με μετὰ ἁμαρτωλῶν καὶ μετὰ ἐργαζομένων ἀδικίαν μὴ συναπολέσῃς με τῶν λαλούντων εἰρήνην μετὰ τῶν πλησίον αὐτῶν, κακὰ δὲ ἐν ταῖς καρδίαις αὐτῶν. ), amikor Istenhez kiált: Fizess meg nekik tetteik szerint! (Zsolt 27,3), és: Szívetekben törvénytelenséget műveltek a földön (Zsolt 57,3 ~ καὶ γὰρ ἐν καρδίᾳ ἀνομίαν ἐργάζεσθε ἐν τῇ γῇ, ἀδικίαν αἱ χεῖρες ὑμῶν συμπλέκουσιν. ). 

Cselekedetnek nevezte Isten a bűn rejtett indulatát, ezért parancsolta meg, hogy sem az embereknél elnyerhető jóhírre nem kell törekedni, sem a részükről ért gyalázkodás miatt nem kell szégyenkezni. 

Az Írás kizárja a mennyei viszonzásból azt, aki látványosan könyörül a szegényen, és viszonzásra pályázik a földön (vö. Mt 6,1 ~ Προσέχετε δὲ τὴν δικαιοσύνην ὑμῶν μὴ ποιεῖν ἔμπροσθεν τῶν ἀνθρώπων πρὸς τὸ θεαθῆναι αὐτοῖς · εἰ δὲ μή γε, μισθὸν οὐκ ἔχετε παρὰ τῷ πατρὶ ὑμῶν τῷ ἐν τοῖς οὐρανοῖς. ; Gal 1,10 ~ Ἄρτι γὰρ ἀνθρώπους πείθω ἢ τὸν θεόν; ἢ ζητῶ ἀνθρώποις ἀρέσκειν; εἰ ἔτι ἀνθρώποις ἤρεσκον, Χριστοῦ δοῦλος οὐκ ἂν ἤμην. ). Ha az embereknek akarsz tetszeni, és azért adakozol, hogy dicsérjenek, akkor az emberek dicséretével beteljesedik jó cselekedeted jutalmazása, akik miatt az irgalmasságot mutattad. Aki itt a földön teszi letétbe cselekedeteit, az nem a mennyben keresi jutalmát, nem Istentől várja a megtiszteltetést, mert elvette azt már az emberektől. 

Halhatatlan dicsőségre vágyol? Rejtekedben annak bizonyítsd életmódoddal, aki meg tudja azt adni, aki után vágyódol. Félsz az örök megszégyenüléstől? Félj attól, aki felfedi azt az ítélet napján. 

4. Hogyan mondja az Úr? Úgy világoskodjék világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jócselekedeteiteket, és dicsőítsék Atyátokat, aki a mennyben van (Mt 5,16 ~ οὕτως λαμψάτω τὸ φῶς ὑμῶν ἔμπροσθεν τῶν ἀνθρώπων, ὅπως ἴδωσιν ὑμῶν τὰ καλὰ ἔργα καὶ δοξάσωσιν τὸν πατέρα ὑμῶν τὸν ἐν τοῖς οὐρανοῖς. ). 

Mert megparancsolja, hogy aki Isten parancsait követi, az mindent, amit tesz, rá való tekintettel tegyen, és csak neki tessen, egyáltalán ne lessen az emberek magasztalására, hanem kerülje dicséretüket, a magamutogatást, hogy életmódjával és tetteivel mindenki előtt ismertté tegye, őt lássák meg, hiszen nem azt mondta, hogy a mutatványt csodálják, hanem hogy dicsőítsék Atyátokat, aki a mennyben van. Ara int, hogy rá kell vonatkoztatni minden dicsőséget, az ő akaratától kell függővé tenni minden cselekedetet, akinél az erényes cselekedetek bére is van. 

Neked meg azt parancsolja, hogy kerüld és háríts el minden hírnevet, amely nyelvtől származik és földi. Mert aki azt keresi. és ahhoz szabja életformáját, nemcsak az örök dicsőséget veszti el, hanem még büntetésre is számíthat: Jaj nektek, ha jóknak mondanak mind az emberek (Lk 6,26 ~ Οὐαὶ ὅταν καλῶς ὑμᾶς ⸃ εἴπωσιν πάντες οἱ ἄνθρωποι, κατὰ τὰ αὐτὰ ⸃ γὰρ ἐποίουν τοῖς ψευδοπροφήταις οἱ πατέρες αὐτῶν. ). 

Kerülj tehát minden emberi tiszteletet, amelynek vége a megszégyenülés és az örök gyalázat, a mennyei dicséretet kívánd, amit Dávid így mond: Nálad van dicséretem és: Az Úrban dicsekszik az én lelkem (Zsolt 21,26 ~ παρὰ σοῦ ὁ ἔπαινός μου ἐν ἐκκλησίᾳ μεγάλῃ, ἐξομολογήσομαί σοι, τὰς εὐχάς μου ἀποδώσω ἐνώπιον τῶν φοβουμένων σε. ; 33,3 ~ ἐν τῷ Κυρίῳ ἐπαινεθήσεται ἡ ψυχή μου· ἀκουσάτωσαν πρᾳεῖς, καὶ εὐφρανθήτωσαν. ; vö. 1Kor 10,31 ~ Εἴτε οὖν ἐσθίετε εἴτε πίνετε εἴτε τι ποιεῖτε, πάντα εἰς δόξαν θεοῦ ποιεῖτε. ). 

A boldog apostol sem arra szólítja fel az étkezőt, hogy meggondolatlanul vegyen az eléje tett eledelből, hanem arra, hogy előbb adjon dicsőséget annak, aki megadja az élet fenntartásához szükségeseket; így mindenkor ajánlja, hogy az emberektől való dicsőséget soha ne becsüljük, csak az Istentől származó dicsőséget keressük. Az Úr hűségesnek nevezte azt, aki így viselkedik. Az itteni tiszteletre áhítozókat a hitetlenek közé sorolta: Hogyan is hihetnétek, amikor egymástól kapjátok a dicsőítést, és az egyedüli Istentől való dicsőséget nem keresitek (Jn 5,44 ~ πῶς δύνασθε ὑμεῖς πιστεῦσαι, δόξαν παρ’ ἀλλήλων λαμβάνοντες, καὶ τὴν δόξαν τὴν παρὰ τοῦ μόνου θεοῦ οὐ ζητεῖτε; )." ( Nüsszai Szent Gergely, Az Isten szerinti célokról és az igazi aszkézisről, 3, 421-422 )

 

"Hogy elérje azt, ami ő még nem,
Arra kell mennie, hol ő semmi sem.
Mit kell tenni, hogy meg ne akadályozzuk a célhozjutást?
Ha bármiben meghátrálsz,
Kiteszed magad a végleges bukás veszélyének;
Mert hogy egyáltalában eljuthass a „minden”-hez,
Mindenben teljesen meg kell magadat tagadnod.
S ha eljutsz odáig, hogy Ő egészen a tiéd lesz,
Öleld magadhoz, anélkül, hogy bármit is kívánnál.
Mert ha egyáltalán bármit óhajtanál bírni,
Nem lehetne kizárólag Isten a te kincsed.” ( Keresztes Szent János művei, I. Kötet, A Kármelhegy útja, I.Könyv, XIII. fej., 106-108 o.)

https://boatswain69.blogspot.com/2023/04/ki-megy-fel-az-ur-hegyere-sotet-nagy_30.html

"Jöjj hamar hozzánk, hogy az Első Rejtély parancsára felruházzunk!" ( Pistis Sophia, 10. fejezet )