"(...) és elég erős már a súlyos boldogságot hordani, (...)" ( Hölderlin, Germánia, 116 )
"Egynek lenni mindennel, ami él! Ezzel a szóval veti le az erény a haragos páncélt, dobja el az ember szelleme a jogart, és eltűnik gond az örök-egy világ képe előtt, (...) örök ifjúság tölti el lélekkel, szépíti a világot." ( Hölderlin, Hüperion, 100 )
Az örök ifjúság titka Sarkadi szerint a felelősség..., felelősnek lenni.
"Ha észreveszi, hogy nem érzi magát magával szemben felelősnek, akkor menthetetlenül elkezdett öregedni." ( Sarkadi Imre, a próféta )
Meddig terjed felelősségünk? Ha magamért felelős vagyok...
"Ha sorsodban hosszabb-rövidebb idő múlva sem történik kedvező fordulat, legszentebb testvéri szavamat adom rá, hogy önmagammal és mindenemmel, amim van, szolgálatodra állok. De közben arra kérlek, drágám! nézd olyan derűsen helyzetedet, ahogy csak lehet. Ne sajnáld tőlem azt az örömöt, hogy nekem már helyetted is sok keserű tapasztalatom volt, és értsd meg a legtisztább értelmeddel, amit mondani akarok neked, hidd el szeretetemnek: a világ lelkünk mélyéig összezúz bennünket, ha minden bántalmat a szívünkre veszünk, s épp a legjobbak mennek így vagy úgy tönkre, ha nem jutnak el még időben odáig, hogy nyugodtan fogadják mindazt, amit az emberek kénytelenségből, szellemük és szívük gyengesége folytán elkövetnek ellenük, míg az ö jó szívük nem mond le a nagylelkűségről akkor sem, ha megbántották, és abban a tisztességben részesíti az emberek szánalmas sértéseit, hogy túlbecsüli őket. Higgy nekem : korántsem önhittségből mondom ezt, hanem hiányosságaim mily átérzéséből és sok szomorú emlékből -, higgy nekem : a nyugodt értelem az a szent pajzs, amely a világ háborúságában megóvja a szívet a mérgezett nyilaktól. És én, a magam vigasztalására, azt hiszem, hogy ezt a nyugodt értelmet - értéke felismerésével és jószándékú, kitartó gyakorlattal sokkal inkább megszerezhetjük, mint a lélek bármely más erényét. Mennyi mindent szeretnék neked sokszor a véremmel írni, drága Karl, ha visszanézek azokra az évekre, amelyeket, bánatban és tévelygésben, félig-meddig elvesztegettem, s amelyek számodra még felhasználatlanok! Csodálatosan meghatja az embert, ha sanyarú fáradsággal és nagy nehezen átküszködte magát valamin, és arra, gondol, hogy nem lesz könnyebb annak a másiknak sem, akit szeret. Általában sokkal kevésbé félünk a magunk sorsától, mint azokétól, akik drágák szívünknek."( Hölderlin levele fivéréhez, 1798 )
"Életünk olyan, mint a napjárás. Reggel a nap ereje folytonosan növekszik, végül izzón és a forróságot árasztva éri el a delelőpontot. Ezzel el is kezdődik az ellentétes irányú folyamat. A nap folytonos haladása már nem az erő folytonos gyarapodását, hanem az erő fogyatkozását Ezért fiatal emberként mások a feladataink, mint idős emberként." ( C. G. Jung )
..., felelős vagyok másokért is.
S ha bejártam utam felszálló, nehezebb szakaszát, erős is vagyok.
"IV. Carl Gustav Jung, pszichológus, a mélylélektan szakembere, érdekes hasonlattal írja le aot..., naphoz hasonlítja, amely hajnalban és délben valamit napnyugtakor ugyanaz a nap. Ez nagyon fontos felismerés; csak a "pályáján" elfoglalt helye változik. szerint 3 szakasza van az emberi életnek,
1. - egy felívelő, gyenge még a fénye, szinte kiáltja, "vegyetek észre, itt vagyok törődjetek velem",
2. - egy delelő kor, úgy az ifjú korral kezdődően, "erős vagyok, gyertek és melegedjetek meg nálam!"
3. - S az utolsó, amikor felnőnek a gyerekek, ők is elérik a második szakaszt, "a nap bevonhatja sugarait", elkezd emlékezni, rendszerezni, emlékeket, gondolatokat, hogy a tapasztalatokat átadhassa az utódoknak."
https://boatswain69.blogspot.com/2020/07/menthetetlenul-elkezdett-oregedni.html?spref=tw
Ebben áll az életszakaszok pedagógiája is.
"Our life is like the course of the sun. In the morning it gains continuously in strength until it reaches the zenith-heat of high noon. Then comes the enantiodromia: the steady forward movement no longer denotes an increase, but a decrease, in strength. Thus our task in handling a young person is different from the task of handling an older person. In the former case, it is enough to clear away all the obstacles that hinder expansion and ascent; in the latter, we must nurture everything that assists the descent. An inexperienced youth thinks one can let the old people go, because not much more can happen to them anyway: they have their lives behind them and are no better than petrified pillars of the past. But it is a great mistake to suppose that the meaning of life is exhausted with the period of youth and expansion; that, for example, a woman who has passed the menopause is "finished." The afternoon of life is just as full of meaning as the morning; only, its meaning and purpose are different.Man has two aims: the first is the natural aim, the begetting of children and the business of protecting the brood; to this belongs the acquisition of money and social position. When this aim has been reached a new phase begins: the cultural aim. For the attainment of the former we have the help of nature and, on top of that, education; for the attainment of the latter, little or nothing helps. Often, indeed, a false ambition survives, in that an old man wants to be a youth again, or at least feels he must behave like one, although in his heart he can no longer make believe. This is what makes the transition from the natural to the cultural phase so terribly difficult and bitter for many people; they cling to the illusion of youth or to their children, hoping to salvage in this way a last little scrap of youth. One sees it especially in mothers, who find their sole meaning in their children and imagine they will sink into a bottomless void when they have to give them up. No wonder that many bad neuroses appear at the onset of life's afternoon. It is a sort of second puberty, another “storm and stress” period, not infrequently accompanied by tempests of passion—the “dangerous age.” But the problems that crop up at this age are no longer to be solved by the old recipes: the hand of this clock cannot be put back. What youth found and must find outside, the man of life's afternoon must find within himself. Here we face new problems which often cause the doctor no light headache.” ( C.G. Jung, Two Essays in Analytical Psychology)
Minden szakaszban azt adni, ami szükséges a kibontakozáshoz.
"Minden éberséggel őrizd szívedet, belőle indul ki az élet!" (Péld 4,23).
Másoknak is.
https://boatswain69.blogspot.com/2023/05/egy-titkos-lepcson-alruhaban-v.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése