"Logos megvalósulása a szűz lélekben." II. ( κένωσις και συνεργεια ) ~ Menjetek a magányba, a csendességbe, merüljetek el tennenmagatokba, s megtaláljátok őt."

  Misztikus teológia III.

"Istentől titkosan, békésen és szeretetteljesen belénk öntött kegyelem", - így határozza meg a szemlélődő imádságot Keresztes Szent János.

 

"Mert ha nem zavarja a beleöntött szemlélődés működését, amelyet most Istentől kap, az sokkal bőségesebben és békésebben fogja őt felüdíteni, mint az elmélkedés. Jobban meggyújtja és fellobogtatja benne a szellemi szeretetet: mert ez az, amit ez a titkos és sötét szemlélődés hoz magával és olt belé. Ez utóbbi ugyanis nem egyéb, mint Istentől titkosan, békésen és szeretetteljesen belénk öntött kegyelem, amely, ha az ember átengedi magát neki, a szeretet szellemében felgyújtja a lelket, (...)." ( Keresztes Szent János, A lélek sötét éjszakája, Az érzéki rész éjszakája, X, 6, 43-44 )

Hogy miért törődik ilyesmivel egy teológus..., érthető, de miért kell ehhez értenie egy etika tanárnak?

Azért, amiért minden embernek értenie kellene ehhez ezen a Földön..., a jó és rossz megkülönböztető képességért. Fichtét ( https://boatswain69.blogspot.com/2021/11/s-vegul-nincs-valas-sziv-szerelmet-mi.html ) de Nüsszai Szent Gergelyt ( https://boatswain69.blogspot.com/2023/05/egy-titkos-lepcson-alruhaban-iv-az.html ) is idéztük már ebben a témában.

"- Aki hallja és érti az Atya szavát önnön szívében, az megtért. Aki megtért, tudja, mi a különbség az igaz és a gonosz, a jó és a rossz, a szép és a rút, a drága és a hitvány között - csengett Jesuah hangja, boldogan, mint az önfeledt vallomás. – Aki pedig tudja, mi az igaz és mi a jó, mi a szép és mi a drága, az szolgálja az Atyát, tiszta szeretetből. Az kedves fia neki, magához öleli. Miért keresitek, ostobák, az Egek boltozatai fölött? Hiszen tibennetek lakik. Miért kutatjátok a világban, mint egy fejedelmet, aki jövetelét kürtösökkel hirdeti, s megbámultatja magát a szájtátó néppel? Menjetek a magányba, a csendességbe, merüljetek el tennenmagatokba, s megtaláljátok őt. Amikor Mósze megpillantotta az ő vakító fényességét a pusztában, mint egy lángoló bokrot, s leomolva előtte megkérdezte, mit mondjon, ki küldte őt, az Atya így szólt: "Az Én vagyok küld téged." Ez az Én vagyok lakik tibennetek is, csak nem látjátok a fényességét, mint egy lángoló bokrot. Őt látta Elijáhu is, mikor a hegyek közé vonult a magányosságba. Róla szól Jesajáhu is, az ő porfirpalotájáról, az ő rubintlépcseiről, az Ő lángoló szövétnekeiről. 

(...)

 - Mikor jön el a nap, amikor az Atya mindnyájatokat magához ölel, mint kedves fiait, akik boldogan szolgálják őt? - kérdezte Jesuah s körülnézett, mint egy gyermek. - Ó, ez a nap már itt van, ne várjatok rá tovább. Az ő napja a végtelen pillanat. Ismerjétek meg őt
most, itt, nyomban, mert megismerhetitek, és hozzá futhattok mindig és mindenütt! Az Én Vagyok küldött engem is hozzátok, hogy elhozzam az örömhírt s megmondjam, a Mennyek Birodalma tibennetek van, részesei lehettek valamennyien, ha legyőzitek a halált s újjászülettek a víz, a Ruach és a tűz által. Nézzétek a Jordán halait. Nem fordulnak-e vissza Lóth tava előtt az édes vízbe, nem úsznak-e boldogan a Kinnereth életadó vizébe?" ( Kodolányi János, Én vagyok, 7, 37-38 )

Felismerni, hogy felismertethessük melyik a mérgezett és melyik nem..., fontos kérdés lehet.

 

"(...) nem úsznak-e boldogan a Kinnereth életadó vizébe?"