Társadalmi karakter és/vagy erkölcsjellem ( II./2. )
Ügyelj tehát arra, hogy ne akkor fogj hozzá a zajos társaság elküldéséhez, amikor már kedvesed az ajtóban kopogtat. ( Szentviktori Richard: A szemlélődés kegyelméről, avagy a nagyobb Benjámin, IV., XV. fejezet )
A társadalmi karakter fontos dolog, de mint láthattuk csak bizonyos estekben ( tradícionális és belső irányítású társadalmakban ) és jellemzően csak "negatívan" fejti ki áldásos hatását ( azaz úgy fejleszt, hogy korlátok közé helyez, ami ellen "lázadni lehet"; amúgy inkább káros.
( Mindazonáltal a helyes nevelés aránya kutatók szerint is egyharmad és kétharmadnak kell lennie az "intések" javára. )
És amit eltűrsz..., arra vágyol is..., s ki ne vágyna könnyű és szórakoztató életre?
Minden "hajón" különböző képességű és tehetségű személyzet szolgál, egymást figyelve, egymást fejlesztve egyre jobb matrózzá válnak. De elég-e ennyi?
Elég-e ha valami szép, ha nem hasznos?
S elég-e ha "cuki", ha felesleges?
Mint már meséltem, több farsangi táncot láttam a közelmúltban...
Mégis az Érdi Batthyány Sportiskolai Általános Iskola palotása tetszett a leginkább. Miért?
Nem pusztán mert a fiam is táncolt benne, de láttam az előzményeket...
Nem sikerült a legjobban, még a zene is elakadt az elején..., mégis.
Ám ehhez csak délután gyakoroltak, egy tanítási óra sem maradt el miatta.
Lehet szép, ami hibás; míg rút, ami tökéletes?
Az Esztétikai ABC így fogalmazza meg a szépséget: "a rútsággal ellentétes esztétikai minőség. Abban szinte valamennyi esztétikai irányzat megegyezik, hogy a szépség valamiféle érték." ( 220.o. )
Lehet, nem érték önmagában ha a matrózok szépen, gyakorlottan és összehangoltan hajóznak?
Lehet ehhez az esztétikumon túl valamiféle magasabb értéket is meg kellene valósítania?
Hová tartson a hajó?
S mi lesz azokkal, akik parancsba kapják, hogy talmit alkossanak, valódi értékek helyett?
"(...), és ha csupán szórakozásnak tekinted őket, senki sem fog többé hinni bennük. És semmi sem marad belőlük. Sem neked, sem nekik." ( Antoine de Saint-Exupery, Citadella, 179 )
Mert van aki tudná merre kellene hajózni...
"Így szavaztak a boldog Daszioszra, hogy ő vigye végbe az ünnepségek rendjének megfelelően ezeket az undokságokat, ő, aki rózsaként sarjadt tövisről.
(...)
Íme köpök császáraidra és dicsőségükre, utálom azt, mert miután megválok majd ettől az élettől, majd azt a másikat tudom élni.
(...)
a boldog Dasziosz fogta tömjénjüket kezével széjjelszórta, ledöntötte a földre, az istentelen és vallástalan császárok megvetendő bálványképeit taposta, mert homlokán ott volt Krisztus keresztjének pecsétje, mely megerősítette, ennek erejében hathatósan tudott ellenállni a zsarnoki erőszaknak." ( Vértanúakták és szenvedéstörténetek, Szent Dasziosz vértanúsága ( Uram irgalmazz), 206 )
A "rend-mániánkkal" ebben a világban nem leszünk népszerűek...
2020. 02. 24.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése