Gyűlölni kár, ~ "közös egységbe" , de csak ha vállalom. / személyes megegyezésében gyökerezik."

"Mit akartok hát - szerelmet vagy hatalmat?"( II. )

 

 

A feszültségkeltésnek nem sok értelme van..., ha csak nem maga a feszültség- és zavarkeltés a cél.

 

"Hej barátom! Sovány öröm lehet
gyűlölnöd, ha bennem nincs gyűlölet.
Gyűlölni kár, hol egyik oldalon
izzik a düh csak. Makacs mosolyom
állja bősz pillantásod ostromát,
még megvetés sem suhan rajta át,
megcsalni bosszúszomjas szívedet.
Gyűrd le hát, mit kiélned nem lehet!
Mert szenvedélyed nem gyújt fel, csupán
lehűt, mint téli dél a szűz leányt
vagy ifjút. Ha Narcisszusza vagyok
ellenszenvednek, készülj arra, hogy
visszhanggá sorvaszt rosszindulatod." ( Shelley : Sorok egy kritikushoz )

 

 

S a kritika csak kritikát szül..., majd később elhidegülést...; - s ez minden kapcsolatra igaz.

De most térjünk vissza eredeti példánkhoz - a férfi-nő kapcsolathoz.

 

Érdemes volna eltöprengeni a régi etikett szabályokon. Miért ez a tiszteletadás sorrendje: 

1. nem 

2. kor 

3. rang

 

Egy riporter nő kérdezte egyszer Illyés Gyulától, mit gondol a női egyenjogúságról, ezt válaszolta: "A nők sohasem lesznek egyenjogúak, mert pótolhatatlan feladatuk van az utódnevelésben és az otthonteremtésben."

Ez most mit jelent? Egyenjogúak vagy nem?

 

Az "ember teremtésének" bibliai "mítoszára" vonatkozólag én Mircea Eliade meghatározását szeretem leginkább:

"(...) egy fogalomkörbe transzformálja az eseményt és képessé tesz, hogy érzékeljük a transzcendens valóságot." 

Egyfajta ablak egy "másik világra"; egy transzcendens eseményre, ami még mindig hat.

"Az ismeret, vagyis  az egyén emberi identitásának tanulmányozása, aki kezdetben "egyedül" van, mindig átmegy a kettősségbe, a "kapcsolatba"." ( II. János Pál: Férfi és nő , Audiencia beszédek a Vatikánban 1979. szeptember 5.-1980 április 2. )

Minden átmegy kapcsolatba..., ez a dolgok természetes rendje, minden attól értékes, ha megosztják.

 

Ott állt Ádám a teremtett világ közepén körülvéve mindennel..., s magányos volt. 

Társat kapott, s máig társat keres akivel megértetheti magát. ( Sokan hiszik, emberi társunkat helyettesíthetjük állatokkal, növényekkel, esetleg bizonyos tárgyak szenvedélyes gyűjtésével... )

Valódi kommunikációra vágyunk férfi és nő között. Nem a macskánkkal..., ő sajnos nem tud sem megérteni, sem segíteni rajtunk. Pótszer lehet az "undor" elkerülésére..., ideig-óráig.

"A "kommunikáció" fogalmát a mi konvencionális nyelvezetünkben gyakorlatilag megfosztották legmélyebb, eredeti szemantikai értékétől. (...) 

Másrészről azonban feltételezhetjük, hogy a "kommunikáció" eredeti és mélyebb értelmében olyan szubjektumokhoz kötődött és kötődik, akik "kapcsolatot teremtenek", pontosan a "közös egység" alapján, amely működik köztük, eléri mindkettőjüket, és olyan valóságot fejez ki, amely csakis a személy-szubjektumok hatáskörében jellegzetes és maradandó." ( II. János Pál: Férfi és nő , Audiencia beszédek a Vatikánban 1979. szeptember 5.-1980 április 2. )

Ha párkapcsolatot..., de úgy általánosságban kapcsolatokat akarok építeni, nem érdemes túlhangsúlyozni az egyéni jogaimat, hisz most a "közös egységbe" törekszem. Igyekeznem kell jól kommunikálni, de hogy és mit?

 

 "(...) az emberi lény "egyedül nem képes kellőképpen felfogni ezt a lényeget. Csakis akkor tudja megérteni, ha "valakivel együtt" létezik, és még mélyebben, teljesebben, ha "valakiért" létezik." ( II. János Pál: Férfi és nő , Audiencia beszédek a Vatikánban 1979. szeptember 5.-1980 április 2. )

Ha "valakiért létezem" tudnom kell "megajándékozni". 

 

Amikor gyerekeknek "ajándékozástant" tanítok..., gyakran felmerül a kérdés, kié az ajándék? Azé aki adja, vagy azé, aki kapja? 

Szeretem nézni, ahogy töprengenek..., majd ahogy nagy hévvel vitatkoznak.

Mindkettőjüké lesz..., egyfajta "szeretetviszonyt" fejez ki. 

 

Ezért tesszük a virágot vázába s tesszük a szoba közepére az asztalra, s nem dobjuk kukába, vagy felejtjük valahol. 

Ezért nyitjuk ki a csokit s kínáljuk meg vele az ajándékozót, vagy kóstoljuk meg együtt a bort. 

S örülünk, mert a "közös egységet" ünnepeljük!

 

Figyelünk, ahogy már korábban tanutuk Tomitól..., "Stop! Look! Listen!". 

S igyekszünk olyat és úgy adni, aminek örülhet..., magunkból..., hisz máshogy nem is tudnánk. De ő ezt tudni fogja, ha van szíve. S mi is, ha nekünk is van.

Mit adhatsz a másiknak ami nincs neki egy férfi-nő párkapcsolatban, magadat.

 

"(...) a nőiség bizonyos értelemben a férfiasság jelenlétében találja meg magát, míg a férfiasságot a nőiesség szilárdítja meg. " ( II. János Pál: Férfi és nő , Audiencia beszédek a Vatikánban 1979. szeptember 5.-1980 április 2. )

"A másik emberi lény, mint ajándék ilyetén "felismerésének" és "elfogadásának" szöges ellentéte volna magának az ajándéknak a kisajátítása, s ezzel a másik megváltoztatása, egyben lefokozása egy "nekem való tárggyá ( élvezet, kiszolgáltatottság stb. tárgyává )." ( II. János Pál: Férfi és nő , Audiencia beszédek a Vatikánban 1979. szeptember 5.-1980 április 2. )

"A "személy igenlése" nem más, mint az ajándék elfogadása, amely kölcsönösség folytán létrehozza a személyek kapcsolatát." ( II. János Pál: Férfi és nő , Audiencia beszédek a Vatikánban 1979. szeptember 5.-1980 április 2. )

 

S mi kell ehhez? 

Semmi. 

Mindenki hozza a formáját, s nem hallgat a "rokonokra". 

S ahogy a kis Frigyes is egész jól elboldogult volna, menne ez nekünk is...

 

"...de mi férfiak férfiak maradjunk és nők a nők - szabadok, kedvesek - s mind ember, mert az egyre kevesebb..." ( József Attila: Thomas Mann üdvözlése )

"A női test egész külső alkata, sajátságos szempontjai, tulajdonságai, amelyek örök varázsuk erejével jelen vannak már a Ter 4,12-ben elbeszélt "ismeret" kezdeténél, elválaszthatatlanok az anyaságtól." ( II. János Pál: Férfi és nő , Audiencia beszédek a Vatikánban )

 

Ezt varázst mi férfiak érezzük, csak nem értjük miért nem elég ez a nőknek ha már "hatalmat" akarnak felettünk?

( Ennél nagyobb hatalomra amúgy semmiképp sem tehetnek szert. )

S akkor dönteni, a döntéshez hűnek maradni sem olyan nehéz..., hisz mindenki azt teszi, amihez leginkább ért, s még örül is neki a másik.

S bátran mondhatod: "Vállalom." ( S mivel ő mindig eredendően más lesz..., egy örök és megunhatatlan rejtvény lesz mindhalálig. )

"Én én vagyok magamnak, S neked én te vagyok. S te én vagy magadnak. Két külön hatalom. S ketten mi vagyunk. De csak ha vállalom." ( Radnóti Miklós: Előhang egy monodrámához )

"Az életre szóló társas kapcsolatot és szerelmet, amely megalapozza a házasságot, a Teremtő alkotta, és látta el saját, tulajdon törvényeivel: a házastársak szerződésében, vagyis visszavonhatatlan személyes megegyezésében gyökerezik." ( GS 48. )

 

2019. 09. 01.