Kiemelt bejegyzés

"Ezt még én is tudom. Ha búzát rostálják, nem együtt rázzák-e a konkollyal?" / "És megparancsolom a bölcs tűznek..." / "A kérdés egyébként nem az, hogy mit ér, hanem hogy ki parancsol neki."

  "Szellemében és húsában egyként részesül az isteni természetből minden ember. Ez az oka, hogy Krisztus rejtélye nem pusztán egy ren...

2020-08-16

A boldogság azé, aki teljes intenzitással él...

 Vándormotívum?

 

 

Bert Hellinger műveiben többször idézi, sőt központi helyet foglal el nála a következő kis történet: 

"Ugyanezt a hozzáállást tapasztalhatjuk Konrandin - a Stauf-dinasztia utolsó sarja - egyik hívének esetében, aki egy vár foglyaként a barátjával sakkozott, amikor egy küldönc üzenetet hozott neki:

- Egy óra múlva kivégeznek.

- Játsszunk tovább - mondta ő." ( Bert Hellinger: Gondolkodtató, Az élet értelme )

Jobbat tudok!


"A rab urak az aradi kazamatában mivel tölthették az időt? Kártyáztak. Járta a négyes tarokk, a paskevics. Ez most nagyon népszerű név lehetett Magyarországon.

Hauknak éppen nagy kártya volt a kezében. Kimondja a tuletroát pagát ultimóval, megkontrázzák, ő rekontrázza, amidőn belép az ajtón a porkoláb, s gyöngéden megérinti a vállát s fülébe súg:

- Egy szóra, Herr von Hauk.

A költő leteszi a kártyáit, kérve a játszótársait, hogy várjanak, míg visszatér, s kimegy a porkolábbal a folyosóra.

- Most érkezett meg az ítélet - mondja neki a porkoláb. - Önt ki fogják végezni holnap reggel hat órakor.

- Hát hisz akkor elég időm van még a pagát ultimómat kijátszani. Ma még csak délután hat óra.

A porkoláb könyörgésre fogta a dolgot.

- De én nagyon szépen kérném az urat egy kis szívességre. Nézze csak, a feleségem tegnap elment Szent Annára, a beteg anyját meglátogatni, s most kapom a tudósítást, hogy ő is veszélyesen megbetegedett, halálán van, engem kíván látni. Még ma oda kellene utaznom. Az úrnak az már úgyis mindegy, akár ma, akár holnap. Tegye meg a  kedvemért, engedje magát még ma felakasztani.

A porkoláb szemében könny csillogott. Hauk jószívű ember volt, megkönyörült rajta, s megtette neki azt a kis szívességet, hogy tizenkét órával a határidő előtt engedte magán Haynau ítéletét végrehajtatni." ( Jókai Mór: Emlékek a szabadságharcból, De hát miért futni? )

Hogy is van ez?


Egyszerű pedig: "A boldogság azé, aki teljes intenzitással él... A teljes élet, az igazi élet, az, amelyik valóban élet, a Szellemben van." ( Plotinosz, I, 4 )

"Vándormotívum"..., visszatérő és "sajnos" elég gyakori élethelyzet.

 

2019. 07. 20.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése