Szegletkő
Társadalmi karakter és/vagy erkölcsjellem ( I./3. )
Képzeljétek el, ha most valaki ilyet mondana nyílt színen: "Viperák fajzata!"
Hatalmas botrány kerekedne belőle!
1.
Keresztelő Szent János nagy tekintélynek örvendett a maga tradicionális korában..., még Heródesnek is erősen meg kellett gondolnia, lefejeztesse-e?
Egész Júdea, Jordán vidéke és Jeruzsálem lakossága is hozzá járt. ( Mt 3,5-6 )
"Kiment hozzá Jeruzsálem, egész Júdea és a Jordán egész vidéke. Megvallották bűneiket, s ő megkeresztelte őket a Jordán folyóban." ( Mt 3,5-6 )
S volt hogy így szapulta őket:
"Amikor látta, hogy sok farizeus és szadduceus jön megkeresztelkedni, így szólt hozzájuk:
„Viperák fajzata! Ki tanított benneteket arra, hogy fussatok a közelgő harag elől? Teremjétek a bűnbánat méltó gyümölcsét!" ( Mt 3,7-8 )
Senki sem sértődött meg..., miért nem?
Pedig még az különlegességük illúzióját is támadta, a kiválasztottságtudatukat, amire sokan hivatkoznak lépten-nyomon azóta is.
( Ezt hívják a szakmában "nárcisztikus szerelemnek" ( Freud ) vagy "irigységet ébresztő sajátosságnak" ( Veblen ). )
"Ne gondoljátok, hogy arra hivatkozhattok: Ábrahám az atyánk! Mondom
nektek: ezekből a kövekből is tud az Isten Ábrahámnak fiakat támasztani." ( Mt 3,9 )
S valami nagyon fontosan köt lelkükre ( lelkünkre ) , valamit, amit a biológiából is tudunk, a gyenge kiszorul..., s átveszi helyét az erős. S ha erős akarsz lenni, ott a minta...
"A fejsze már a fák gyökerén van: Kivágnak és tűzre vetnek minden fát, amely nem terem jó gyümölcsöt.
Karpos kalos, dendros kalon ~ καρπος καλος δενδρος καλον, ahogy az antik görög mondaná.Vagy Jézus:
"Nincs jó fa, amely rossz gyümölcsöt terem; és nincs rossz fa, amely jó gyümölcsöt terem. Mert minden fát gyümölcséről ismerünk meg. Tövisbokorról nem szednek fügét, sem a csipkebokorról nem szüretelnek szőlőt. A jó ember jót hoz elő szívének jó kincséből, és a gonosz ember a gonoszból gonoszat hoz elő; mert a szív bőségéből szól a száj." ( Lk 6,43-45 )
( Οὐ γάρ ἐστιν δένδρον καλὸν ποιοῦν καρπὸν σαπρόν, οὐδὲ πάλιν δένδρον σαπρὸν ποιοῦν καρπὸν καλόν. ἕκαστον γὰρ δένδρον ἐκ τοῦ ἰδίου καρποῦ γινώσκεται · οὐ γὰρ ἐξ ἀκανθῶν συλλέγουσιν σῦκα, οὐδὲ ἐκ βάτου σταφυλὴν τρυγῶσιν. ὁ ἀγαθὸς ἄνθρωπος ἐκ τοῦ ἀγαθοῦ θησαυροῦ τῆς καρδίας αὐτοῦ προφέρει τὸ ἀγαθόν, καὶ ὁ πονηρὸς ἐκ τοῦ πονηροῦ προφέρει τὸ πονηρόν · ἐκ γὰρ περισσεύματος καρδίας λαλεῖ τὸ στόμα αὐτοῦ.)
Én csak vízzel keresztellek, hogy bűnbánatra indítsalak benneteket, de aki a nyomomba lép, az hatalmasabb nálam. Arra sem vagyok méltó, hogy a saruját hordozzam." ( Mt 3,10-11 )
Mert az szegletkő az, amit az "építők" ugyan először elvetettek, s mindig el is próbálnak vetni, de folyton "előkerül", mert aki ráesik, illetve akire ráesik, vége annak. Mert nem csak építőkő, de MÉRTÉK is.
( "Erre Jézus azt kérdezte: „Sose olvastátok az Írásban: A kő, amelyet az építők elvetettek, szegletkővé lett. Az Úr tette azzá, s ez csodálatos a szemünkben." ( Mt 21,42 ) )
"Ő Szentlélekkel és tűzzel fog benneteket megkeresztelni. Szórólapátja már a kezében van. Kitakarítja szérűjét, a búzát csűrébe gyűjti, a pelyvát pedig olthatatlan tűzbe vetve elégeti.” ( Mt 3,11-12 )
Barbárul hangzik, de nem az, az ítélet magában a cselekedetben van..., mi hívjuk ki magunk ellen a sorsot.
2.
Hasonló indulattal beszélt egy már ( még ) "belső irányítású" korban ( ~ Riesman ) Petőfi Sándor szabadszállási kortesbeszédében..., majdnem agyonverték, úgy kellett megszöktetni.
"Becsületemre mondom, hogy ti nem vagytok remek emberek, vagy eddig legalább nem voltatok. Március 15-éig az egész Magyarország nagyon szolgalelkű, kutyaalázatosságú ország volt és ti ebben a virtusban közelebb álltatok az elsőkhöz, mint az utósókhoz. Gondoljatok csak vissza arra a Szluha kapitányra, hogy süvegeltétek, hogy csúsztatok-másztatok előtte. Ah, ha eszembe jut, még most is szégyenlem magamat a ti nevetekben. A zsidók hajdan Mózes idejében az isten helyett egy arany borjút imádtak, de ti még lejjebb süllyedtetek, – ti egy ólomszamarat imádtatok.
Azonban ez az idő lejárt és remélem, hogy lejárt mindörökre. Fölemeltétek fejeteket s fölteszem rólatok, hogy soha többé meg nem hajoltok semmiféle ember előtt a kerek világon. Az Isten az állatnak teremtett négy lábat, az embernek csak kettőt, azért, hogy egyenesen járjon és embertársainak egyenest a szeme közé nézzen, – mert az ég alatt minden ember egyenlő, egynek sem szabad másokra lenézni, egynek sem szabad másokra fölnézni. Nem ismerek magamnál se kisebbet, se nagyobbat.
Ennyit akartam mondani, atyámfiai, ebből megítélhetitek, hogyan érzek és hogyan gondolkodom. Ha kedvetekre való vagyok, meg fogtok követnek választani, s akkor minden erőmet nagy és szent kötelességem teljesítésére fordítom. (...)" ( Petőfi választási kiáltványa )
Petőfit meg kellett szöktetni a Szabadszállásiak haragja elől!
Pedig zseniális beszéd..., őszinte és tiszta.
Ám a szabadszállásiak "nárcisztikus szerelme" önmaguk iránt nem engedte, hogy az értelme fel is tárulhasson a számukra.
Hamarabb agyonütötték volna a nemzet költőjét...(, valami ilyesmi a "spontaneitás", ami nem emberi fogalom.)
De egy Petőfi félholtra verve sem beszélhetett volna másként.
Cédrusfa volt.
"Cédrusfát ne ültessetek cserépbe,
s ne fogjátok zsoldba a szellemet!
Ne vessetek zablát a Nap lovára!
hagyjatok útján minden csillagot!
engem se intsetek hunyászkodásra,
s szolgák szolgájává ne szánjatok!" ( Hölderlin, Az ifjú a bölcs tanácsadókhoz, 25 )
2020. 02. 14.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése