Sancta sanctis! Szentség a szenteknek!
A feladat csak úgy oldható meg, ha valaki rájön a megoldásra, s elvállalja az irányító szerepet. ( Akit érdekel, "tekerje le" az "És akkor kivált közülünk egy krisztus" részhez... )
Az esetek többségében rá sem jön senki..., kétségbeesetten nézik a "lapjaikat", s ugyanígy vagy enyhe haraggal rám.
Nem néznek fel.
Ám olykor előfordul, valakinek "leesik a tantusz".
1. Kérdés, ez a valaki vállalja e a felismeréséből következő következményeket..., volt már hogy nem. Az eredmény ugyanaz lesz, mint a korábban említettnél.
2. Ám van, hogy ez a személy miután felismeri a szerep rendkívüliségét, kész ezért - a többiekért, s hogy vége legyen már a "szerencsétlenkedésnek". "Élre áll, s elkezd mutogatva de tanácsokat osztogatni, belenyúlni mások lapjaiba..., ezt igen rosszul szokták viselni a többiek.
Nagyon rosszul...
 |
| Amanda Hone: Kálvária |
a) A "nagyok": ( Nagyra tör és semmivé, szolgává lesz. )
A "nagyok" tehát pusztán attól lesznek nagyok, mert ők az "elsők", akik felismerik az "igazságot", készek "kifejezni" s készek a többiek iránti mély szeretetükből fakadóan vállalni az esetleges kockázatokat is.
Ez a "nagyság" titka és ismérve is, s ha már felismerjük, nem lenne okosabb, nem "megölni"- még ha olykor nem is szó szerint - őket?
"Nagyobbak lennénk, ha nagyjainkat jobban ismernénk." ( Robert Mader )
Miért nehéz őket felismerni?
Mert nem a klasszikus "zsenik", aki provokatívak és feltűnősködők; hanem olyan emberek, akik Pilinszky kifejezésével élve "földelve" vannak.
Olykor kissé gyerekeseknek is tűnhetnek, mint Szent Ferenc:
"A szentek csodálatos emberek, hősök, ragyogó szellemek, és ugyanakkor gyermekek." ( Georges Bernanos )
A szentek mindazonáltal nem "véletlen jelenségek":
"A szentek az evangéliumok és az egyház alkotásai." ( J. H. Newman )
A buddhisták ezt a "dharmával és a sanghával" azonosítanák..., a három "drágaságból" kettő!
Ahol valódi szent jelenik meg nem szentek között ott kölcsönösen bosszúság jelentkezik. A nem szentek bosszankodnak, miért beszél ez bele az ő dolgukba..., "jól van ez így ahogy van..., ahogy volt mindig is; s a szent is bosszankodik: "Szomorú az én lelkem mindhalálig."
"A szentek számára sem problémamentes életművük megvalósítása." ( Walter Nigg )
"Minél szentebbé válik egy ember, annál kevésbé fogják őt embertársai megérteni." ( J. H. Newman )
Nélkülözhetetlen az áldozatuk...., még ha csak egy ló szétosztásáról is van szó az éhezők között, mint a korábban már idézett Utassy versben.
"A szentek kényelmetlenek - de az egyház belőlük él." ( Walter Nigg )
"A szenteknek a világ kihívásaira adott válaszának eredménye: bosszúság" ( Reinhold Schneider )
S mégis..., nem térhetnek..., nem térhetünk ki a feladat elől.
S nagyon könnyű is ez, Keresztes Szent Jánost már idéztük..., könnyű a tiszta szívű ember útja..., a szeretet kötelez, vezet és energiát, bátorságot is ad. ( Aki próbált már nyilvánvaló dolgot másra magyarázni, az tudja, miért könnyű ez az út... )
"A szentek szerettek... csupán ez a titkuk." ( Henri Lacordaire )
S minél nagyobb szeretet minél nagyobb szenvedés ígéretét vonzza magával..., akik nem szenvedtek nem is szerettek soha.
"Szenvedni tudni - és szeretni tudni: ugyanazt jelenti." ( Adrienne von Speyer )
"A szenvedés az a kenyér, amelyet Isten megoszt az emberrel." ( George Bernanos )
S az emberek egymással, amiből békesség és boldogság fakad. ( A tanulás fájdalommal jár... )
Ám ahogy a régi görögök leszögezték..., nagyon bölcsen, csak azért mert szenvedsz, még nem vagy szent, lehet hogy csak szimplán "idióta":
"Nem mindenki szent, akit jogtalanságok érnek." ( Görög közmondás )
b) A "kicsik": ( Semmivé, mindenki szolgájává válik, ez által magasztosul fel. )
A "kicsik" is "nagyok", hiszen a nagyok nyomában, azokat "imitálva" ( pl. "Imitatio Christi ) élnek, járnak-kelnek, hagynak jelet a világban, s az ő életük sem kockázatmentes, különösen ha kisebbségben vagy agresszív kisebbség környezetébe élnek, de "Igazság" őket is kötelezi, Szeretetre.
"A nagy szentség kis kötelességek teljesítésében rejlik." ( Escriva de Balaguer )
Pilinszkynek van egy izgalmas esszéje a "kicsiségről"..., érdekes dolgot fedez fel..., valami hétköznapit. Amikor a gyerekeimnek gitározom, az mindig "irtó jól szól".
"Valami ilyesmi történik manapság a "kis" szócskával is. Szinte látom fölemelkedni a helyéről, az utolsó helyről, s a házigazda hívására megindulni előre, az előkelő vendégek ámuló sorfala közt, föl az asztalfőig." ( Pilinszky János: A "kis" szócska nagyságáról )
"Kis lak áll a Duna mentében" - írja már Petőfi Sándor, a s már az első sor után tudjuk: egyedül ez a fontos, ez a kis lak, egyedül itt pihenhet meg a szív, nyújtózhat ki a lélek." ( Pilinszky János: A "kis" szócska nagyságáról )
"S ahogy az Evangélium a nagy alapot, a szeretetet fölmagasztalta, úgy fordította ki Teréz a "kis" szóval sarkaiból a világot. Kis-útjával a lelki koncentráció új fokát, a lelki élet sűrűbb fókuszát teremtette meg, zseniálisan lerövidítve a centrum felé vezető utat." ( Pilinszky János: A "kis" szócska nagyságáról )
A "kis dolgokban" rövidül meg a távolság is leginkább Isten és a "játékos" között. ( Volt egy kántorunk az egyik plébánián, tőle hallottam a következő elég vulgáris megfogalmazást először, mely mély igazságot tartalmaz: "Nagy erőlködésnek betojás a vége."
Te légy szent, ne a műved, te pedig egyféleképpen lehetsz, ha leegyszerűsödsz, letisztulsz.
"Az egyházban a szentség tisztelete nem létezik, csak a szenteké." ( Karl Rahner )
A szentség kis dolog..., tulajdonképpen elhatározás doga. Kis dolog.
Nagyapám a hadifogságban nem sokat evett, ott rászokott a dohányzásra, miután hazaengedték erős dohányosként élt, napi több doboz Munkás cigit is képes volt elszívni, ám amikor én megszülettem, kijelentette, többé nem fog egy szálat sem elszívni - "nem fogja összefüstölni az unokáját". S tényleg nem gyújtott rá soha többé...
Ez kis dolog, vagy nagy? Szentség vagy valami hétköznapi dolog, mindenki döntse el szívében.
"A megtérés egy pillanat, a szentség egy egész élet műve." ( Escriva de Balaguer )
Mivel a kettő ugyanaz, erről már beszéltünk..., a szentség most van.
Ez józan dolog:
"Minden Krisztus-hívő tehát fokról fokra gyarapszik a szentségben, s épp azáltal, hogy adott feladatát elfogadja, s azzal a szeretettel teljesíti, mellyel Isten életét adta a világért." ( Pilinszky János: Hivatottságunk a szentségre, A világiak életszentsége )
Életünket adjuk egymásért minden pillanatban. Ez kijózanító gondolat..., "jó illatú áldozatnak" lenni a másik számára, nagy felelősséget ró ránk, ebbe nem fér bele semmi idétlenkedés:
"Amitől a keresztény elfordul, az a látszatok bálványozása, az a földi illúziók világa: a birtokvágy, az öncélú testiség, a látszatok bálványozása." ( Pilinszky János: Hivatottságunk a szentségre, Földi állapotunk megszentelése )
Van egy híres Nietzsche mondás:
"A természet nem tesz nagy ugrásokat - de ha egy szent feltűnik, örömében mégis nagyot ugrik." ( Friedrich Nietzsche )
Miért?
Ugrana az magától is..., hisz fejlődésre van "programozva" (Weissmahr Béla), csak eddig hátráltatták..., ám a szent "elmozdítja a gátat".
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------
"Freiburgot nem pusztíthatja el a bombázás, mert Reinhold Schneider ott él közöttünk." ( Werner Bergengruen gyászbeszéde R. Schneider temetésekor )
2019. 09. 05.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése