S a tanár nem lázad fel...
Hal és majom
"Úgy tekintette az egészet, mintha csupán valami időtöltő játék vesztese lenne." ( Hölderlin, Hüperion, 226 )
"Azt hiszik, hogy a terror segít rajtuk. Nem, kérem, nem segít, bármilyen terror legyen is az: fehér, vörös vagy akár barna! A terror teljesen megbénítja az agyat." ( Bulgakov, Kutyaszív )
Korábban már beszélgettünk a "Generation Wuss" unalmas voltáról, mert
ahogy mérhetetlenül unalmas a népszerűségért loholó diák..., ugyanilyen
unalmas a kegyeikért, s nem szakmai becsületből dolgozó pedagógus. (
Nem beszélve a "mártír pedagógusokról", ami erősen gyermeteg álláspont,
hisz nem csak, hogy nem élvezi a szakmáját, de a felelősséget is folyton
hárítaná másokra. )
A szakmai becsület, ahogy az emberi méltóság alapja is az a tudat,
hogy sokan állnak mögöttem, akik akarták, hogy legyek..., hogy nem
mindegy mit és hogyan teszek, minden mozdulatomnak sőt minden egyes
lélegzetvételemnek jelentősége van.
Ez a "jellemerő", Fichtével szólva.
A tanári diploma mandátum, egy feladat elvégzésére, ám ehhez a
mandátumhoz más tanárok juttattak, akiket a tanár amikor a katedrára lép
azonnal és természetszerűleg képvisel. ( "Ne hozzatok szégyent a
Főnökötökre!" Benyik atya tanácsa itt is útmutató..., még ha most nem is
Istenről, "csak" minden tanárunkról van szó, akiket szerettünk, akik
szerettek bennünket... )
Ezt képviseli egy tanár..., az adja méltóságát..., mandátumának
erejét. Ezért nem mindegy, ki hol szerezte a "papírját". ( Mostani
iskolámba engem is így vett fel Szabó Zoltán tanár úr. Az első kérdés így szólt: "Hol szerezte a
diplomáját?" )
Hogy állnak ugyanezzel a diákjaink?
Jogukban áll úgy viselkedni, ahogy tetszik nekik, mögöttük áll a
közhangulat, a szülői "csodálat", ami nem engedi meg, hogy bármiben is
hibásnak, kifogásolhatónak tűnjenek, sőt maga a "rendszer is", ami nem
veszi jó néven, ha valaki is gyengén teljesít..., gyengítve ezzel az
átlagot..., a statisztika az Isten.
"Túl érzékenynek tartja őket, akik képtelenek a dolgokat
összefüggésekbe helyezni, túlreagálnak mindent, a passzív-agresszív
pozitivizmus jellemzi őket – állítja. A szerző mindezért a Baby Boom, X
nemzedékből jövő, saját lázadásuk ellen lázadó szülők túlságosan óvó
nevelését hibáztatja. A szülők nem készítik fel gyerekeiket a valóságra,
nem mondják el nekik, hogy „az emberek nem fognak benneteket szeretni,
lehet; hogy nem viszonozzák érzelmeiteket; a társaitok lehetnek
kegyetlenek, nehéz valamiben is kitűnni; az élet tele van kudarccal és
csalódással; nem vagytok tehetségesek; az emberek szenvednek,
megöregednek, meghalnak” – érvel a szerző. A balfasz nemzedék a hazug
nevelésre szentimentalizmussal válaszol, és áldozatnak akarja
feltüntetni magát, ahelyett, hogy szembenézne a realitásokkal, és
felkészülne arra, hogy a világ lehet ellenséges és közömbös. Ellis
szerint a balfasz nemzedék nem viseli el a kritikát. Rengeteg internetes
fórumon jelenik meg, és ahogy ma divatos, nemegyszer „szar tartalommal
és megfogalmazással”. De aki ezt bírálja, könnyen megkapja a gyűlölködő,
kötekedő, troll jelzőt. Az író úgy véli, hogy a millenniumi fiatalok
folyton szoronganak. Nem csoda, hiszen a nehéz gazdasági helyzet nem
kínál könnyű jövőt számukra. Még egyetemi diplomával sem kapnak
fizetett, csak gyakornoki állást. Nem meglepő, hogy a valóság helyett a
közösségi hálón élnek, igazgatják Facebook-oldalaikat, azon iparkodnak,
hogy szeressék, szeressék és szeressék őket. Nincs negativizmus, csak
csodálat. De ha a millenniumi nemzedék álma szerint mindent csak
szeretünk, miről fogunk ezentúl beszélgetni? – kérdezi az író. Arról,
hogy milyen nagyszerű minden, hányszor nyomták meg a like gombot a
Facebookon? És ha ez így megy, mi lesz a konstruktív vitákkal, a
kultúrával? Ellis szerint a mai fiatalok inkább kurátorok, mintsem
művészek. Nem alkotni akarnak, hanem vagy ellopni a művészetet, vagy
maguk akarnak a művészet lenni." ( Bret Easton Ellis - Balla Eszter:
Balfasz nemzedék ( Generation Wuss ) )
"Csodálni annyit jelent, mint elismerni az illetőről, hogy széles e
bolygón ő a legszebb, a legjobban öltözött, a leggazdagabb és a
legokosabb. - De hiszen te egyedül vagy a bolygódon! - Azért mégiscsak
tedd meg! Azért mégiscsak csodálj! - Csodállak - mondta a kis herceg, és
egy parányit megvonta a vállát. - Csak azt nem értem, mire jó az neked!
És sietve odébbállt." ( Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg )
Sokat töprengek azon, - tényleg, mit kellene tenni, hogy "leessen a kalap"?
Sőt..., elharapózni látszik egy olyan szemlélet is, mely
szembeállítja a két oldalt.
Mosoly díjat szavaznak meg a diákok a
tanároknak, bemutató órák után értékelik a diákok a tanárjuk munkáját. (
Mi még ép erkölcsi érzékkel az ELTE-n nem töltöttük ki az ilyen lapokat, nem
éreztük magunkat méltónak arra, hogy minősítsük a tanárainkat. )
Mi alapján lennének képesek értelmes értékelést nyújtaniuk? Hol a kiforrott értékrendszer, élettapasztalat, a biztos tudás?
S nem csak minket állítanak szembe egymással, de konzekvens
értékelési rendszer nélkül, de a diákokat is egymással. Mert ki védi meg
a "halaktól" a "majmokat", akik tényleg szeretnének "fára mászást"
tanulni, de a "halak" "terrorja" miatt nincs rá lehetőségük.
Így a
"középszer", sőt, a legbutábbak és legtehetségtelenebbek erőszakja uralkodik el a rendszerben úgy, hogy ez az osztályzatokban
nem is látszik, hisz ha így lenne akkor azonnal megcsörrenne a telefon..., ugrana a "mosoly díj", a
vállveregetés.
"A terrorizmus célja egyszerűen rettegést és félelmet kelteni. A
félelem aláássa a hitet a társadalmi rendben. Belülről gyengíti az
ellenséget... dühreakciókat vált ki. A terrorizmus politikai fegyver." (
Dan Brown )
Ez a gyengék és buták terrorja az erősek és okosak ellen.
"A döglődő legyek a kenetkészítőnek egész csésze olaját tönkreteszik;
csöppnyi balgaság súlyosabban esik a latba, mint a bölcsesség és a
dicsőség. A bölcs egyenesen jár, a balga lejtős úton." ( Préd 10 )
"Mégis: ha a bukások statisztikája megugrik, azonnal megcsörren a
telefon ( ... ) ; mintha nem volna elkerülhetetlen tény az, hogy az
emberek képességei különbözők." ( Beke Kata: Jelentés a
kontraszelekcióról )
"Az igényes, következetes követelményrendszer kimondatlanul is
kötelességteljesítésre, fegyelemre, igényességre nevel; (...) Hogy a
kvázi bukásmentes iskola, a semmiért is kijáró bizonyítvány, a kis
kettesért is kijáró kedvezmények sora, a sehol számba nem vett minőség
mire nevel, arról sok szó esett már a könyvben." ( Beke Kata: Jelentés a
kontraszelekcióról )
Ahhoz semmiképpen sem fér kétség, hogy a halnak joga van halként
viselkedni s majomként a majomnak, ám egy olyan iskolában, ahol fára
mászást tanítják, szükséges-e tolerálni a hal nyilvánvaló
alkalmatlanságát?
Ha felvonul a hal a "hal büszkeség napján"..., talán még akkor sem.
" (...), mert szelekció hiányában azonnal megterem a kontraszelekció." ( Beke Kata: Jelentés a kontraszelekcióról )
"Pedagógiai kudarc!" - mennydörgött egy másik helyi Hivatal, fegyelmi
eljárást rendelve el egy általános iskolai tanár ellen, mert -
méltányosan és igazságosan - megbuktatott egy gyereket. hiszen tudjuk: a
szentimentális bürokrácia világában nincsen buta, lusta,
fegyelmezetlen, elemi kötelességét sem teljesítő gyerek, hanem csak
megfegyelmezendő tanár." ( Beke Kata: Jelentés a kontraszelekcióról )
S van, hogy a kétféle folyamat egyszerre van jelen:
A hagyományos:
https://boatswain69.blogspot.com/2021/02/a-manipulacios-sor-avagy-az-ertelmiseg.html
S az újfajta:
https://boatswain69.blogspot.com/2021/02/a-megfordult-manipulacios-sor.html
Ekkor van ám csak káosz!
Pedig kellene rendnek lenni..., létfontosságú lenne, hisz ahol kicsit szabad, ott nagyon is lehet.
"A szakember úgy látja, ha a szülők, a pedagógusok csírájában nem
fojtják el az agresszív megnyilvánulásokat, a következmények nélküli
viselkedés egyre durvábbá válhat." (
https://www.magyarhirlap.hu/belfold/Az_iskolai_eroszak_es_a_lelki_terror
)
Vizuálisan is...
Hol van már a régi világ, amikor bizalommal fordultak a tanárhoz a szülők, "tessék embert faragni ebből a gyerekből".
- Állj ide elém, Pista! Odaálltam. - Mi a neved ? - Hát János bácsi
nem tudja? - Elsősorban én nem vagyok most János bácsi, hanem „tanító
úr". Ismétlem tehát, hogy mondd meg a neved... - Pista - rebegtem,
miközben apám otthagyott bennünket. - A teljes neved mondd! - Fekete
Pista - keseredtem el. - Fekete István... - Így már jó. Születtél? -
Igen... - Úgy értem: mikor születtél? Év, hónap, nap... - 1900. január
25-én reggel fél háromkor. ( Fekete István: Ballagó idő )
Hol vannak már a Fekete Istvánok is....?
"Nemzeti oktatási rendszerünknek soha nem volt célja hogy az írásra, olvasásra, számtanra, történelemre és a természettudományokra korlátozódjon. Célja az volt, hogy olyan
széles látókörű fiatalokat bocsásson ki, akik képesek a boldogulásra a világban. A tananyag elsajátítása mellett a gyerekekről azt is feltételezték, hogy végzéskor bizonyos alapértékek, önfegyelem és életvezetési készségek is lesznek a tarsolyukban. Egy kis józan paraszti ész se válik kárukra. Iskoláink ilyeneket már nem tanítanak nekik. Ehelyett jobban törődünk azzal, hogy a gyerekeknek önérzetük legyen, és jól érezzék magukat, mint azzal, hogy felkészítsük őket a valós életre. A politikai korrektség bajnokai foglalták el iskoláinkat, aminek következtében mi meg cserben hagyjuk gyermekeinket. Az ő kudarcuk viszont Amerika kudarcához fog vezetni, ha nem teszünk ez ellen semmit. A pedagógusok amiatt aggódnak, hogy a gyerekek rosszul fogják magukat érezni ha elhasalnak egy vizsgán. Tudják, mitől érzi jól magát egy gyerek? Ha győz." ( Donald J. Trump, Great Again, Oktatás: Elégtelen, 80-81 )
Pedig mindenki igazából ha lelke mélyén is, de sejti..., a régieknek van igazuk. Például Arisztotetlésznek, amire a Neokohn cikke is utal:
"Ha arra tanítjuk diákjainkat, hogy az arisztotelészi értelemben vett rossz polgárok legyenek – olyan polgárok, akik hazugságokkal lejáratják a poliszt, akik inkább törzsi politizálást folytatnak, mint polgárbarátságot, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy az igazságot háttérbe szorítsák az interszekcionális érzékenységek javára -, akkor egy olyan országként fogjuk végezni, amelynek nincs jövője."
( https://neokohn.hu/2021/07/13/ne-engedjuk-at-az-oktatast-a-radikalis-baloldalnak/ )
"Tisztesség és nyíltság - ez volt a törvény. Belénk ivódott, hogy nem hazudunk, nem csalunk, nem lopunk, és nem tűrjük el másoktól sem. (...) Lebutítottuk a tananyagot a legkisebb közös nevezőre; sok iskolában teljesen eltöröltük az osztályozást, és a bizonyítványokat gyakorlatilag látogatási igazolásokká degradáltuk. (...). Ahelyett, hogy magasra tennénk a mércét, és többet követelnénk, mi kevesebbet várunk el. Keményebbnek kell lennünk. Felejtsük el ezt az önbecsülés-dolgot; a gyerekeket kihívások elé kell állítani. Engedni kell, hogy kudarcot valljanak, ha nem dolgoznak keményen. (...) , hogy talpra álljanak, és újra meg újra próbálkozzanak. A gyerekeknek meg kell tanulniuk, hogy a sikerhez kitartásra van szükség. Az önbecsülésnek a kihívások leküzdéséből, valamint a próbálkozások során elszenvedett kemény ütések megtapasztalásából kell kialakulnia.
Ma mégis vannak olyan tanárok és iskolafelügyelők, akik jobban aggódnak amiatt, nehogy megbántsák a diákok érzéseit, vagy panaszt kapjanak a szülőktől, mert szerintük túl keményen bánnak a gyerekekkel. Ahelyett, hogy egyre versenykepesebbé válnánk, gyakorlatilag éppen azon vagyunk, hogy kiiktassuk a versenyt. Ez hihetetlen- és helytelen." ( Donald J. Trump, Great Again, Oktatás: Elégtelen, 80-81 )
S ami a legviccesebb, a mi szakmánkhoz mindenki ért..., kaptam már
egyszer egész listát a szülőktől, mit kellene másként csinálnom..,
szerintük. ( Ugyanezek ha orvoshoz mennek vagy az autójukat szervizbe
viszik nem osztogatnak tanácsot a szerelőnek és az orvosnak... )
S a tanár nem lázad fel...
"A tanár nem lázad föl, mert mesterségének természete mélyen etikus, s
ez az adott feltételek között inkább önmarcangolásra, mintsem a
tárgyilagos önismeretre és ítéletekre teszi hajlamossá. Mert
tapasztalatai kizárólag abból a környezetből fakadnak, ahol a
természetellenes természetes és a botrányos magától értetődő. (...) És
azért sem lázad fel, mert a szolgalelkűség nem csak reflexszerűen
működik immár az iskolamesterek sokaságában, nem csak egyszerűbb, de
kifizetődőbb is - s egyáltalában nem kifizetődő az ellenkezője." ( Beke
Kata: Jelentés a kontraszelekcióról )
S mert egyeseknek közülünk lehet némi sejtése az "ártatlanságról"...
"Igen! isteni lény a gyermek, amíg meg nem merült az ember kaméleon-színében. Teljesen az, ami, és ezért oly szép. A törvény és a sors kényszere nem érinti őt; egyedül a gyermekben él szabadság. Benne béke van. Önmagával még nem hasonlott meg. Gazdagság van benne; nem ismeri még saját szívét s az élet silányságát. Halhatatlan, mert mit sem tud a halálról." ( Hölderlin, Hüperion, 101 )
A legsúlyosabb bűn ennek ideje előtti elvesztése..., hisz visszanyerni oly nehéz. S nélküle élni szinte lehetetlenség. Tartós életre szóló nyomor eme kaméleon természet, tanárnak kell leginkább ez ellen harcolnia.
Aki nem ilyen, nem méltó a katedrára.
S gyilkosa lehet ha közvetetten is saját nemzetének.
"Így aztán homályos jogok nevében hasat lyuggató tőrök éjszakáról éjszakára új hullákat termelnek." ( Antoine de saint -Exupery, Citadella, 59 )
2019. 10. 01. ( Frissítve: 2021. 07. 16. )