Kiemelt bejegyzés

"Ezt még én is tudom. Ha búzát rostálják, nem együtt rázzák-e a konkollyal?" / "És megparancsolom a bölcs tűznek..." / "A kérdés egyébként nem az, hogy mit ér, hanem hogy ki parancsol neki."

  "Szellemében és húsában egyként részesül az isteni természetből minden ember. Ez az oka, hogy Krisztus rejtélye nem pusztán egy ren...

2023-01-03

Gnosztikus irodalom LXXXIV. / Πίστις Σοφία XLIV. / Hálaadó imádság II. ~ ἐκτινάξατε τὸν κονιορτὸν τῶν ποδῶν ὑμῶν.

 "(...) ἐκτινάξατε τὸν κονιορτὸν τῶν ποδῶν ὑμῶν." / „A ti lelketek olyan legyen, mint a házatok pora".



 

 Ez a megjegyzés "gonoszabb" mint a fegnyegetés Szodomával és Gomorrával..., mert ez azt fejezi ki - semmi közöm hozzátok".

Talán ilyen nem is létezhet, hisz az "Első Rejtélyhez" mindig lehet "fellebbezni"..., épp az előbb olvastuk.

"Amikor a Megváltó ezeket mondta, újra János beszélt, és így szólt: 

- Uram, viselj el engem és ne neheztelj rám, ha megkérdezlek; de mindent megkérdezek pontosan és határozottan, hogy tudjuk, hogyan hirdessük az embereknek. 

És a Megváltó felelt és azt mondta Jánosnak: 

- Kérdezz csak mindent, amit tudni akarsz, és én nyíltan megjelentetem azt neked, példázatok nélkül és pontosan. János pedig felelt, és azt mondta:  

- Uram, ha kimegyünk hírt adni, s egy városba vagy faluba érünk, és az emberek ott kijönnek hozzánk, és mi nem vesszük észre, hogy nagyon álnokul és színlelve fogadnak be a házukba, mert a fénybirodalom rejtélyeit ki akarják próbálni; és ha velünk szemben alázatosnak tettetik magukat, és mi úgy véljük, hogy Istenre vágynak, és odaadjuk nekik a fénybirodalom rejtélyeit: és ha aztán észrevesszük, hogy nem azt teszik, ami a rejtélyekhez méltó, és tudjuk, hogy csak tettették magukat és ravaszok voltak, és a rejtélyeket mindenütt a gúny tárgyává tették, mivel minket is próbára tettek, meg a rejtélyeinket is - mi lesz az ilyen emberekkel? 

És a Megváltó felelt, és azt mondta Jánosnak: 

- Ha egy városba vagy egy faluba érkeztek, és betértek a házba, ahol befogadnak titeket, akkor adjatok nekik egy rejtélyt. Ha méltók, akkor megnyeritek a lelküket, és ők öröklik a világosság birodalmát. Ha azonban nem érdemelték meg, és fondorlatosok voltak veletek szemben, sőt a rejtélyeket is kigúnyolták, mialatt titeket a rejtélyekkel együtt próbára tettek, akkor hívjátok fel az Első Rejtély első rejtélyét, mely mindenkit megszán, és mondjátok a következőt: 

„Te, rejtély, akit ezeknek az istentelen és gonosztevő lelkeknek adtunk, akik a te rejtélyeddel szemben nem viselkednek méltón, hanem nevetségessé tettek minket, a rejtélyt fordítsd vissza hozzánk, idegenítsd el őket a te birodalmad rejtélyétől örökre."

  És verjétek le a port a sarutokról ellenük szóló tanúságként, azt mondván nekik: 

„A ti lelketek olyan legyen, mint a házatok pora".

 És bizony mondom nektek: abban az órában visszatér hozzátok minden rejtély, amit adtatok nekik, és annak a területnek, ameddig a formát [alakot] kapták, minden rejtélye el lesz véve tőlük. 

Ilyen emberekre mondtam nektek egykor példabeszédben: 

„Valamely házba bementek, és befogadnak titeket, először ezt mondjátok: Békesség nektek! És ha méltók arra, akkor a ti békességtek azokon marad; ha nem, tireátok száll vissza." 

Ez azt jelenti: ha ezek az emberek a rejtélyt méltatják és ennek megfelelően viselkednek, igazán Istenre vágynak, akkor adjátok meg nekik a világosságbirodalom rejtélyeit. 

Ha azonban előttetek tettetik magukat és álnokok veletek szemben, anélkül, hogy észrevettétek volna, és ha adjátok nekik a fénybirodalom rejtélyeit, azután újra gúnyt űznek azokkal, titeket és a rejtélyeket próbára tévén, akkor végezzétek el az Első Rejtély első rejtélyét, és ez minden rejtélyt visszatérít hozzátok, amit adtatok nekik, és örökre elidegeníti őket a fényrejtélyektől. 

És ettől a pillanattól kezdve az ilyen embereket nem vezetik vissza a világra, hanem bizony mondom nektek: az ő helyük a külső sötétség sárkánytorkában lesz. Ha azonban időben megbánják, lemondanak az egész világról és minden abban lévő anyagról, meg a világ minden bűnéről, és teljesen a világosság rejtélyeinek engedelmeskednek, akkor sem hallgathatja meg őket egyetlen rejtély sem, és nem bocsáthatja meg a bűneiket a Kimondhatatlan rejtélyén kívül, mely mindenkinek megkegyelmez és mindenkinek a bűnét megbocsátja."( Pistis Sophia, 107. fejezet )



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése