Kiemelt bejegyzés

"Boldog vagyok, mert lemondtam a boldogságról." IX. ~ "fogalom leszel!" / ἀκάνθινον στέφανον

  "A szentek számára sem problémamentes életművük megvalósítása." ( Walter Nigg ) "Minél szentebbé válik egy ember, annál...

2022-12-24

Gnosztikus irodalom L. / Πίστις Σοφία VII. ~ 2. könyörgés ( PISTIS SOPHIA hangosan kiáltott a világosságok világosságához )

 "(...) mert PlSTIS SOPHIA a világossághoz akart menni (...)"

 

 

"Mert nem az áldozat kell nekem, hanem a szeretet, nem az égőáldozat, hanem az Isten ismerete." ( Oz 6,6 )

Ozeást már sokat idéztük, s nem csak a "teológia ATP"-je miatt, de most a felesége miatt is fontos lehet számunkra.

 https://boatswain69.blogspot.com/2022/09/gnosis-v-iv-ismerd-meg-magad-es-istenre.html

Az "Istenismeret" az éltető élet ( ~ Ennius ). Más nem is számít.



"Első Rejtély parancsára Πίστις Σοφία a magasba pillantott. Így meglátta a fénykincs függönyének világosságát és arra vágyott, hogy oda jusson. Erre azonban nem volt képes. De ettől kezdve nem végezte már a tizenharmadik eon Rejtélyét, hanem annak a magasban lévő világosságnak hódolt, amelyet a fénykincs világosságfüggönyében látott.( Pistis Sophia, 30. fejezet )

Ezt már vázlatosan tárgyaltuk..., a Valentinus-féle gnózisnál: "Ezen Aiónok közül az utolsónak, illetve harmincadiknak, a Bölcsességnek ( Πίστις Σοφία ) kedve támadt arra, hogy lássa az Ősapát, akit csupán egyetlen Fia láthatott."

https://boatswain69.blogspot.com/2022/09/ii-esszenusok-ii-therapeutak-ii.html

 

Similis simili gaudet..., a "emanációk" törvénye szerint minden az Első Rejtélyből származik..., tehát fény természetű..., s mint ilyen, visszavágyik eredetéhez.

 

Pál erről így beszél:

"ἵνα παρακληθῶσιν αἱ καρδίαι αὐτῶν, συμβιβασθέντες ἐν ἀγάπῃ καὶ εἰς πᾶν πλοῦτος ⸃ τῆς πληροφορίας τῆς συνέσεως, εἰς ἐπίγνωσιν τοῦ μυστηρίου τοῦ θεοῦ, Χριστοῦ, ἐν ᾧ εἰσιν πάντες οἱ θησαυροὶ τῆς σοφίας καὶ γνώσεως ἀπόκρυφοι." ( Kol 2-23 )

 "hogy a szívük megvigasztalódjék, és szeretetben összeforrva eljussanak a megértés teljességének minden gazdagságára, Isten titkának, Krisztusnak ismeretére, akiben a bölcsesség és a tudomány minden kincse rejlik." ( Kol 2,2-3 )

Hogy Krisztus azonos-e vagy különbözik az Isten titkától..., azon túl, hogy ez egy "zen-kérdés", tehát lényegében megválaszolhatatlan, még beszélünk. Még ha "felesleges" is..., hisz "Rejtély".

 

Ez a vágy, mármint Πίστις Σοφία-é, hogy "hazatérjen" a teljes tudásba a tiszta fénybe, ha tiszteletlen is, semmiképp sem elítélendő. De egy jó "mesének" tartalmaznia kell "bonyodalmat" is.

"Ezen felül az oroszlánfejű fényerő továbbra is állandóan magához vette a fényerőt a SOPHIÁBÓL (...)" ( Pistis Sophia, 31. fejezet )

 

Szorongattatásában, "PISTIS SOPHIA hangosan kiáltott a világosságok világosságához, amelyet kezdetben látott, s amelyben hitt. És töredelmességének a következő szavakkal adott kifejezést: 

 

1. Ó, Világosságok Világossága, akiben kezdettől fogva hittem, hallgasd meg most, ó Világosság, a vezeklésemet! Ments meg, ó Világosság; mert gonosz gondolatok folytak belém! 

 

( Mi is vehetné el a Bölcsesség erejét, ha nem a sötét gondolatok? https://boatswain69.blogspot.com/2021/02/ime-mienk-gyermek-krisztus-ii-spontan.html / https://boatswain69.blogspot.com/2022/02/elso-fok-sors-sorsunk-arvasag.html / https://boatswain69.blogspot.com/2022/06/a-megvaltas-uj-kezdet-xi-mezei-juhar.html / https://boatswain69.blogspot.com/2022/06/hagyja-kerem-beken-legyeket-s-engem-is.html / https://boatswain69.blogspot.com/2020/07/buszke-mosoly.html ) 

 

2. Lenéztem az alsó területekre, láttam ott egy világosságot, és azt gondoltam: lemegyek arra a helyre, s magamhoz veszem azt a világosságot. És mentem. De a sötétségbe kerültem a káoszban lent, és nem tudtam elmenekülni és visszatérni az én területemre; mert Authádész minden teremténye szorult helyzetbe hozott engem, és az oroszlánfejű erő elrabolta a bennem lévő világosságomat. 

 

( Hogy kerülhetünk bajba? Ha megtévesztenek bennünket. Például hamis "sasokat" adnak nekünk. / https://boatswain69.blogspot.com/2020/07/mitol-felunk-legjobban-i.html ) 


3. És segítségért kiáltottam, hangom azonban nem hatolt ki a sötétségből, és a magasba néztem fel, hogy a fény, amiben hittem, segítségemre siessen. 

4. És a magasba pillantottam, láttam az eonok minden archonját lenézni rám és kinevetni engem, holott én velük semmi rosszat sem tettem. Alaptalanul gyűlöltek engem. Amikor pedig Authádész teremtményei látták az eonok archonjainak kárörömét, tudták, hogy azok nem jönnek a segítségemre. A teremtmények ekkor felbátorodtak és rám rohantak, és a világosságot, melyet én nem őtőlük vettem, elvették tőlem. 

 

( Gyakran rendelkezünk egymással is, pedig nem vagyunk tulajdonai egymásnak. Nagy hiba..., elveszünk dolgokat, mit nem adhatunk vissza..., gondoljunk Buddha esetére a rablóval. ) 


5. Most pedig, ó, Igazság Világossága, tudod, hogy én ártatlanul cselekedtem, mert azt hittem, hogy az oroszlánfejű erő a tiéd. Elkövetett bűnöm így nyilvánvaló neked.

 

6. Ne hagyj a szükségben, ó, Uram, mert a te világosságodban kezdettől fogva hittem! Ó, Uram, erők világossága, ne hagyd nélkülöznöm az én világosságomat! 

 

7. Mert miattad, a te világosságod miatt kerültem e szorult helyzetbe, ahol a szégyen borít engem. 

8. A te világosságod utánzata miatt idegenedtem el testvéreimtől, a Láthatatlanoktól és Bárbelo nagy alkotásaitól. 

9. Ez történt velem, mert forrón vágyakozva a te lakhelyedet kerestem. Eljött rám Authádész haragja, aki nem teljesítette a parancsodat, hogy sugározza ki alkotása erejét. Haragszik rám, mert az ő eonjában voltam, és nem szolgáltam az ő Rejtélyét. 

10. És minden archon és eon gúnyolt engem. 

11. Én pedig ott voltam, siránkoztam és a világosságot kerestem, melyet a magasságban láttam. 

12. És az eonok kapuőrei kerestek engem, és akik a Rejtélyrendjeikben maradtak, kigúnyoltak engem. 

 

( Fülöp evangéliumnak van erre egy hasznos tanácsa:

"Ha embernek születsz, emberi lény lesz aki szeretni fog téged. Ha szellemmé válsz, a szellem lesz az, aki csatlakozik hozzád. Ha gondolattá válsz, akkor a gondolat lesz az, ami elvegyül veled. Ha fénnyé válsz, a fény lesz az, ami osztozik veled. Ha olyanná válsz, mint egyvalaki a felsőbbek közül, akkor egyike a felsőkhöz tartozóknak lesz az, aki megpihen rajtad. Ha lóvá válsz, vagy szamárrá, vagy bikává, vagy kutyává, vagy birkává, vagy másfajta állattá, melyek kívül, vagy alant vannak, akkor sem emberi lény, sem szellem, sem gondolat, sem fény nem lesz képes szeretni téged. Sem azok, akik felsőbbekhez tartoznak, sem azok, akik a belsőkhöz, lesz képes megpihenni rajtad és semmi részed sem bennük." ( Fülöp evangéliuma, 170 )

"Valójában, mindenkinek be kell töltenie egy misztériumot." ( Fülöp evangéliuma, 166 )  

https://boatswain69.blogspot.com/2022/12/gnosztikus-irodalom-xlii-fulop.html 

Ez itt az pokol tornácán is a "kisebb válaszol" szabálya...

Az őrök pedig itt is, csak mint rendesen, az őrök feladatát végzik, mint Franz Kafka novellájában:

"A törvény kapuja előtt áll egy őr. Ehhez az őrhöz odamegy egy vidékről jött ember, és engedélyt kér, hogy beléphessen a kapun. Az őr azonban azt mondja neki, hogy most nem engedélyezheti a belépést. Az ember töpreng, majd megkérdezi, hogy tehát akkor később léphet majd be? - Meglehet - mondja az őr -, most azonban nem. - Minthogy azonban a törvény kapuja, mint mindig, nyitva áll, és az őr arrébb megy, az ember előrehajol, hogy beleshessen a kapun. Amikor az őr ezt észreveszi, nevet, és így szól: - Ha ennyire csábít, hát kíséreld meg, és menj be tilalmam ellenére. De jegyezd meg: hatalmas vagyok. Pedig a legutolsó vagyok az őrök sorában. Teremről teremre őrök állnak, egyik hatalmasabb, mint a másik. Már a harmadik látványát én magam sem bírom elviselni. - Ilyen nehézségekre nem gondolt a vidékről jött ember, hiszen a törvénynek mindig, mindenki számára elérhetőnek kell lennie, gondolja, de ahogy most a bundás őrt jobban szemügyre veszi, nagy, hegyes orrát, keskeny, fekete, tatár szakállát, úgy határoz, hogy inkább várakozik, amíg meg nem kapja a belépésre az engedélyt. Az őr ad neki egy zsámolyt, és megengedi, hogy oldalt, a kapu közelében leülhessen. Ott ül napokig, évekig. Többször is megpróbál bejutni, és zaklatja az őrt kérdéseivel. Az őr gyakran veti alá kisebb kihallgatásnak, kérdezgeti a szülőföldjéről és sok minden másról, de ezek közömbös kérdések, amilyeneket a nagyurak tesznek fel, és végül mindig azt mondja neki, hogy még nem engedheti be. Az ember, aki jól becsomagolt az útra, mindent felhasznál, legyen az bármennyire értékes is, hogy megvesztegesse az őrt. Az úgyszólván mindent elfogad tőle, de közben így beszél: - Csak azért fogadom el, hogy ne hidd, bármit is elmulasztottál. - Az ember hosszú éveken át szinte szakadatlanul csak az őrt figyeli. Megfeledkezik a többi őrről, és úgy véli, bebocsáttatásának egyetlen akadálya ez az első. Átkozza a szerencsétlen véletlent, az első esztendőkben gátlástalanul, hangosan, később, ahogy öregszik, már csak úgy magában dörmögve. Gyermeteggé válik, és mivel az őr évekig tartó tanulmányozása közben annak prémgallérjában még a bolhákat is felfedezte, még a bolhákat is megkéri, segítsenek neki, és térítsék jobb belátásra az őrt. Végezetül látása meggyengül, nem tudja, valóban sötétedik-e körülötte, vagy csak a szeme csalja meg. Most ugyan észrevesz a sötétségben valami fényt, mely kiolthatatlanul árad a törvény kapujából. Már nem él soká. Halála előtt az egész itt töltött idő minden tapasztalata azzá az egyetlen kérdéssé sűrűsödik össze a fejében, amelyet eddig még nem tett fel az őrnek. Magához inti őt, mert merevülő teste már nem tud felemelkedni. Az őrnek mélyen le kell hozzá hajolnia, mert a kettejük magasságának különbsége ugyancsak az ember rovására változott meg. - Most még mit akarsz megtudni? - kérdi az őr. - Telhetetlen vagy. - De hát mindenki a törvény felé igyekszik - mondja az ember -, hogyan lehetséges, hogy ennyi év alatt rajtam kívül senki sem kért bebocsáttatást? - Az őr látja, hogy az ember már a végét járja, s hogy hallását elmúlóban még utolérje, ráordít: - Itt rajtad kívül senki be nem léphetett volna. Ezt a bejáratot csak a te számodra jelölték ki. Most megyek és bezárom." ( Franz Kafka: A törvény kapujában )

https://boatswain69.blogspot.com/2020/09/csakis-isten-adhat-mi-csak-csereberelunk.html )


13. Én azonban pillantásomat hozzád emeltem a magasságba, ó, Világosság, és hittem benned. Most viszont a káosz sötétségében vagyok leverten, ó, Világosságok Világossága. Ha lennél oly jó, és eljönnél most megmenteni engem, mert nagy a te irgalmad, akkor hallgass meg engem igazán és ments meg. 

14. Ments ki e sötétség anyagából, hogy el ne merítsenek benne teljesen, megváltassak Authádész teremtményeitől, amelvek gonoszságokkal szorongatnak engem! 

15. Ne hagyd, hogy ez a sötétség lehúzzon engem, s ne hagyd, hogy ez az oroszlánfejű erő elnyelje egész erőmet! Ne hagyd, hogy erőmet a káosz betemesse! 

16. Hallgass meg, ó, világosság, mert balzsam a te kegyelmed! Pillants le reám a te Világosságod nagy irgalmával! 

17. Ne fordítsd el az orcádat tőlem, mert nagyon kínlódom! 

18. Hallgasd meg hamar az imádságomat, és mentsd meg az erőmet! 

19. Válts meg az archonok miatt is, akik gyűlölnek engem, mert ismered szorult helyzetemet és kínomat és erőm szükségét, melyet elvettek tőlem! Akik ezt tették velem, azok nyilvánvalók előtted. Járj el velük tetszésed szerint. 

 

20. Erőm kipillantott a káosz és sötétség közepéből. Vártam pártársamat, hogy eljön-e küzdeni értem; de nem jött. Vártam, hogy jön, és erőt ad nekem; de nem találtam őt. 

21. Amikor a világosságot kerestem, sötétséget adtak nekem. És amikor az erőmet kerestem, anvagot adtak nekem. 

 

22. Most pedig, ó Világosságok Világossága, a sötétség és az anyag, amit Authádész teremtményei hoztak rám, őket magukat buktassa el. Maguk gabalyodjanak bele. Bosszuld meg rajtuk, hagyd elbukni őket, hogy ne juthassanak vissza az ő Authádészük területére! 

23. Hadd maradjanak a sötétségben és ne lássák meg a világosságot! Tedd, hogy mindig a káoszt lássák és a mennyeket sohasem! 

24. A saját bosszújukat ereszd rájuk, s ítéleted ragadja meg őket! 

25. Zárd ki őket az ő istenük, Authádészük területéről, s a teremtményeit mostantól kezdve ne hagyd az ő helyeikre jutni, mert istentelen és arcátlan az ő istenük, aki azt hitte, hogy ezt a gonoszságot magától tette, nem tudván, hogy tehetetlen lenne velem szemben, ha nem a te parancsodra lennék megalázva! 

 

(  Mindenki ugyanazok a szabályok szerint játszik..., de csak a πνευματικος tudja hogy vannak szabályok, s hogy alá van vetve ezeknek. Ahogy Jézus mondta: "Nem tudják mit cselekszenek."

 

26. Mert amikor te a parancsolatoddal megaláztál, annál inkább üldöztek engem, s teremtményei a megaláztatásomat szenvedéssel toldották meg. 

27. Világosságerőt vettek el tőlem, és újra zaklattak, hogy minden bennem lévő fényemet elvegyék. Mivel ebbe a helyzetbe juttattak engem, ne hagyd őket feljutni a tizenharmadik eonhoz az igazságosság területére. 

28. És ne hagyd, hogy azokhoz számítsanak, akik megtisztítják magukat és a világosságukat. És ne hagyd azokhoz számítani őket, akik sietnek megbánni, úgy hogy a világosságban hamar Rejtélyeket kapjanak. 

29. Mert elvették tőlem az én világosságomat. És eredeti erőm kezd kimerülni bennem, és hiányolom az én világosságomat.

 

( Mint Bagger Vance legendájában:

"Bagger Vance: A dolog trükkje abban rejlik, hogy meglelje a lendületét.
Rannulph Junuh: Mit mondott?
Bagger Vance: Maga elvesztette. Meg kell találnunk. Valahol ott van a mindenség harmóniájában. Mindabban, ami volt. Mindabban, ami lesz."
( Steven Pressfield, Bagger Vance legendája ) 

https://boatswain69.blogspot.com/2021/08/ha-nem-volnek-javithatatlan-mar-reges.html )

 

30. Így hát, ó, Világosság, aki benned és velem van, dicsőítem a te nevedet, ó, Világosság, a dicsőségben. 

31. Dicsérő himnuszom tetsszen meg neked, ó, Világosság, mint valami kitűnő Rejtély, mely bevezet a világosság kapuin, mihelyt azok mondják ki, akik töredelmesek, s akik ennek a világosságát megtisztítják. 

32. Örüljön minden anyag. Keressétek a világosságot, hogy bennetek lévő lelketek ereje éljen! 

33. Mert a világosság meghallgatta az anyagokat, és nem hagyja meg őket tisztátalanoknak. 

34. Dicsérjék hát minden anyagok lelkei, és minden, ami bennük van, minden eonok Urát. 

35. Mert Isten megmenti a lelkeket minden anyagokból. És egy város készül a világosságban, és minden megmentett lélek ott fog lakni és azt örökli. 

36. És azoknak a lelkei, akik a Rejtélyeket megkapják, és akik a Rejtélyeket az Ö nevében kapták, ott fognak időzni." ( Pistis Sophia, 32. fejezet )

 


„Mit rejt a fátyol, mi lehet mögötte?”


 S hogy a Bölcsesség a fényhez akar menni "fellebbenteni a fátylat"..., ez csak természetes, még ha lehetetlen is...

https://boatswain69.blogspot.com/2021/10/aki-nem-akarja-fellebenteni-fatylat-az.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/02/suruseg-halott-mozdulatlansaga-eleg.html

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése