"Rejoice, and know you are the sons of the Light." II. / τους καρπούς του φωτός II. ( δικαιοσύνῃ - igazság ) ~ »Jakab abba, mit csinálsz itt?«

»Ahol vagy, jól vagy!«

 ὁ γὰρ καρπὸς τοῦ φωτὸς ἐν πάσῃ ἀγαθωσύνῃ καὶ δικαιοσύνῃ καὶ ἀληθείᾳ, 

 

 

"Az első jeruzsálemi Theognisz abba kolostorából való Phókasz abba mesélte: „Amikor Szkétiszben tartózkodtam, élt Kelliában egy igen fiatal abba, Jakab, akinek ugyanaz volt a testi s egyszersmind lelkiatyja is. 

Kelliának két temploma volt, az egyik az ortodoxoké, ahol a szentségeket magához vette, a másik pedig a szakadároké. 

Mivel pedig Jakab abba az alázatosság kegyelmét birtokolta, mindenki szerette, az egyházhoz tartozók is meg a szakadárok is. Azt mondták tehát neki az ortodoxok: »Vigyázz, Jakab abba, nehogy megtévesszenek a szakadárok, hogy szentségi közösségre lépj velük!« Hasonlóképp a szakadárok is azt mondták neki: »Tudd meg, Jakab abba, hogy mivel a difüszitákkal vagy közösségben, tönkreteszed lelkedet, mert azok nesztoriánusok, és rágalmazzák az igazságot!« 

Minthogy pedig Jakab abba ártatlanul egyszerű volt, és szorongattatott helyzetbe hozták azok a kijelentések, amelyeket mindkét részről mondtak neki, s nem tudta eldönteni, mi az igazság, arra az elhatározásra jutott, hogy könyörögni fog az Istenhez.

Elrejtőzött egy csendes kunyhóban a laurán kívül, s felöltözött halotti ruháiba, mint aki haldoklik. Az egyiptomi atyáknak ugyanis az a szokásuk, hogy halálukig megőrzik azt a szerzetesi köpenyt, amelyben a szent szkémát kapták, meg a kukuliont, s abban temetik el
őket. Csak vasárnaponként veszik fel a szent közösségben való részesedéshez, aztán rögtön összehajtjak. Elment hát abba a kunyhóba, könyörgött az Istennel s amikor kimerült a böjtöléstől, a földre esett, s ott maradt fekve. Azt mondta, azokban a napokban nagyon
sokat szenvedett a démonoktól, kiváltképp értelmileg. 

Negyven nap elmúltával látta, hogy egy igen vidám gyermek jön be hozzá, s azt mondja: »Jakab abba, mit csinálsz itt?« 

Rögtön megvilágosodva, s látványából erőt merítve így szólt hozzá: »Uralkodó, te tudod, mi a bajom! 

Azok azt mondják: „Ne hagyd el az egyházat!'", a többiek meg azt mondják nekem: „Félrevezetnek a difüsziták!" Én meg nem tudtam eldönteni, mi az igazság, s nem tudtam, mit tegyek, ezért kerültem ebbe a helyzetbe.« 

Azt felelte neki az Úr: »Ahol vagy, jól vagy!«

S amint ezt kimondta, rögtön a Khalkédóni Zsinatot elfogadó ortodoxok szent templomának ajtaja előtt találta magát." ( A szent öregek könyve, Phókasz abba, 926, 342 )

 

"egy igen vidám gyermek jön be hozzá."