Kiemelt bejegyzés

"Ezt még én is tudom. Ha búzát rostálják, nem együtt rázzák-e a konkollyal?" / "És megparancsolom a bölcs tűznek..." / "A kérdés egyébként nem az, hogy mit ér, hanem hogy ki parancsol neki."

  "Szellemében és húsában egyként részesül az isteni természetből minden ember. Ez az oka, hogy Krisztus rejtélye nem pusztán egy ren...

2023-06-09

"Logos megvalósulása a szűz lélekben." VIII. ( κένωσις και συνεργεια ) / 6. fok ~ «Parancsaid útján futok, ha kitágítod szívemet.»

 «Viam mandatorum tuorum cucurri, quum dilatasti cor meum».

https://boatswain69.blogspot.com/2022/02/hatodik-fok-climbing-from-visible-to.html

 

 

 "1. A hatodik foknak az a sajátsága, hogy rajta a lélek könnyedén fut Isten felé. S ilymódon, gyöngülés és fáradtság nélkül fut a remény is; mert a szeretet annyira megerősítette, hogy nehézség nélkül tud repülni. Erről a fokról mondja Izajás: «Oui autem sperant in Domino, mutabunt fortitudinem, assument pennas, sicut aquilae, current et non laborabunt, ambulabunt, et non deficient», «Akik pedig az Úrban bíznak, megifjodnak erejükben, szárnyuk kel, mint a sasoknak, futnak és nem fáradnak, járnak és nem fogyatkoznak el». (40,31.) 

Erre a fokra vonatkozik az is, ami a zsoltárban (41,1.) van: «Quemadmodum desiderat cervus ad fontes aquarum, ita desiderat anima mea ad te Deus » «Amint kívánkozik a szarvas a vízforrásokhoz, úgy kívánkozik lelkem tehozzád, Isten». A Szomjas szarvas ugyanis könnyedén fut a vízhez. 

Az a könnyedsége a szeretetnek, amely a lelket ezen a fokon jellemzi, onnét származik, hogy ekkor már nagyon kitágult benne ez az érzelem, s hogy itt már kis híján egészen meg van tisztulva, amint a zsoltár is kifejezi: «Sine iniquitate cucurri». «Gonoszság nélkül futottam». (Zsolt. 58, 5.) s egy másikban: «Viam mandatorum tuorum cucurri, quum dilatasti cor meum». «Parancsaid útján futok, ha kitágítod szívemet». (Zsolt. 118, 32.) S azért e hatodik fokról hamarosan rálép a hetedikre. Ez a következő."( Keresztes Szent János, A lélek sötét éjszakája, A szellemi rész sötét éjszakája, XX, 1, 138 )

 

«Akik pedig az Úrban bíznak, megifjodnak erejükben, szárnyuk kel, mint a sasoknak, futnak és nem fáradnak, járnak és nem fogyatkoznak el»
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése