Az ember célja, γνώσις .
"Emberbarát lélek a bölcsesség, de nem hagyhatja büntetlenül a káromlót ajkai miatt." ( Bölcs 1,6 ) ( φιλάνθρωπον γὰρ πνεῦμα σοφία καὶ οὐκ ἀθῳώσει βλάσφημον ἀπὸ χειλέων αὐτοῦ· )
Beszéltünk már erről..., az Emberfia nem ítélni jött..., ám aki nem hisz és kötekszik vele..., másképp fordítva: akik bizalmatlanok iránta és kísértik Őt, már ítélet alá esnek, - csak mert ezt tették.
"Hozzátok intézem hát szavam, fejedelmek, hogy bölcsességet tanuljatok és el ne bukjatok. Mert akik a szenttel szentül bánnak, megszentelődnek, és akiket erre megtanítottak, azok meg tudnak majd felelni. Áhítsátok hát szavaimat és vágyódjatok rájuk, és okulásban lesz részetek" ( Bölcs 6,9-11 )
( οἱ γὰρ φυλάξαντες ὁσίως τὰ ὅσια ὁσιωθήσονται, καὶ οἱ διδαχθέντες αὐτὰ εὑρήσουσιν ἀπολογίαν. ἐπιθυμήσατε οὖν τῶν λόγων μου, ποθήσατε καὶ παιδευθήσεσθε. )
Kívántátok, vágytatok rá és fegyelmezettek voltatok..., - ezért őrizhetitek a szent dolgokat, bocsánatot nyerhettek és üdvözülni fogtok.
"Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen. Nem azért küldte el Isten a Fiát a világba, hogy elítélje a világot, hanem, hogy üdvösséget szerezzen a világnak. Aki hisz benne, az nem esik ítélet alá, aki azonban nem hisz, már ítéletet vont magára, mert nem hitt az Isten egyszülött Fiában. Ez az ítélet: a világosság a világba jött, de az emberek jobban szerették a sötétséget, mint a világosságot, mert tetteik gonoszak voltak. Mert mindenki, aki gonoszat tesz, gyűlöli a világosságot, s nem megy a világosságra, nehogy kiderüljenek a tettei. Aki ellenben az igazsághoz szabja tetteit, a világosságra megy, hadd derüljön fény a tetteire, amelyeket az Istenben vitt végbe.” ( Jn 3,16-21 )
( ὁ πιστεύων εἰς αὐτὸν οὐ κρίνεται · ὁ δὲ μὴ πιστεύων ἤδη κέκριται, ὅτι μὴ πεπίστευκεν εἰς τὸ ὄνομα τοῦ μονογενοῦς υἱοῦ τοῦ θεοῦ. )
Jézus stílusa nagyon hasonlít a Bölcsesség könyvéére De térjünk vissza előbb Kolbe atyához:
"2. Az ember célja - dicsőíteni Istent;
a szerzetes célja - még jobban dicsőíteni Istent...
A legnagyobb kegyelem, amit Isten adhat: a szerzetesi hivatás." ( Maximilian Kolbe, 1912---1918, Lelkigyakorlatos feljegyzések, Első nap, I, 98 )
Dicsérni csak azt tudjuk amit ismerünk..., hálásak is csak azért lehetünk amiről tudomásunk van..., "amihez szemünk". Ennek a tudásnak ( γνώσις ) a megszerzése a cél.
"Mert Isten belelát a veséjébe, ismeri a szívét és hallja a szavait." ( Bölcs 1,6 ) ( ὅτι τῶν νεφρῶν αὐτοῦ μάρτυς ὁ θεὸς καὶ τῆς καρδίας αὐτοῦ ἐπίσκοπος ἀληθὴς καὶ τῆς γλώσσης ἀκουστής. )
A dicsőítés..., a Γνώσις - "Isten ismerete" nem Istennek kell..., minket véd.
"Mert a mindenség Ura senkitől sem tart, és nincs nagyság, amitől félne. Hisz ő teremtette a kicsit és a nagyot, és egyaránt gondját viseli mindegyiknek." ( Bölcs 6,7 )
( οὐ γὰρ ὑποστελεῖται πρόσωπον ὁ πάντων δεσπότης οὐδὲ
ἐντραπήσεται μέγεθος, ὅτι μικρὸν καὶ μέγαν αὐτὸς ἐποίησεν ὁμοίως τε
προνοεῖ περὶ πάντων, )
Nehogy "ítélet alá essünk" mint hitetlen kötekedők, bizalmatlanok és kísértők.
A tudatlanság is csak ránk veszélyes...
"Egyetlen jó létezik csak: a tudás, és egyetlen rossz: a tudatlanság." ( Szókratész ) ( Σωκράτης: Υπάρχει μόνο ένα καλό, η γνώσις, και ένα κακό, η άγνοια. )
Így válik érthetővé Ozeás könyvében Isten parancsa:
"Mert nem az áldozat kell nekem, hanem a szeretet, nem az égőáldozat, hanem az Isten ismerete." ( Oz 6,6 )
Aki ismeri Istent..., Isten ismer minket ( "Isten belelát a veséjébe, ismeri a szívét és hallja a szavait." ), az jól érti az eseményeket, - hálás...., aki hálás a szép..., s ami szép az jó. Teljes szabadságunk és maximális hatékonyságunk csak Istenben való fogságunkban teljesedik ki ( "a fűszeres papagája" ).
S elérjük a Nietzschei szabályt, "légy aki vagy", "mert már nem én élek..., Isten él bennem" ( Gal 2,20 ).
Mindannyiunknak szerzetessé kellene válnunk. ( Így jár kézenfogva a γνώσις és a μετάνοια . )
 |
| "A legnagyobb kegyelem, amit Isten adhat: a szerzetesi hivatás." |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése