"...míg égre írják fönn fényes kezek: KI VAGYOK ÉN."
"21Egy más alkalommal így beszélt Jézus: „Elmegyek és kerestek, de bűnötökben haltok meg. Ahova ugyanis én megyek, oda ti nem jöhettek.” 22Erre a zsidók megjegyezték: „Csak nem öli meg magát, hogy azt mondja: Ahová én megyek, oda ti nem jöhettek?” 23De ő megmagyarázta nekik: „Ti innen alulról valók vagytok ( ~ Κένωμα ) , én meg felülről való vagyok ( ~ Πλήρωμα ) , ti e világból vagytok, én nem e világból vagyok. 24Azért mondtam nektek, hogy bűnötökben haltok meg, mert ha nem hiszitek, hogy én vagyok, meghaltok bűnötökben.” 25Erre megkérdezték tőle: „De hát ki vagy te?” „A kezdet, amint már mondtam nektek – mondta Jézus feleletül. – 26Sokat mondhatnék még rólatok ítéletképpen, mert az, aki küldött, igaz, s azt hirdetem a világnak, amit tőle hallottam.” 27Nem fogták fel, hogy az Atyáról beszél nekik, 28Jézus mégis folytatta: „Amikor majd fölmagasztaltatik az Emberfia, megtudjátok, hogy én vagyok, s hogy semmit nem teszek magamtól, hanem azt hirdetem, amire Atyám tanított. 29Aki küldött, velem van, nem hagyott magamra, mert mindig azt teszem, ami tetszésére van.” 30E szavaira sokan hittek benne." ( Jn 8,21-30 )
A Κένωμα mérhetetlen ostobaságainak sötétje és elidegenedésének hidege hull ránk..., nem tudjuk kik vagyunk.
"Nemhogy Istent, hanem magunkat is csupán Jézus Krisztus által ismerjük. Az életet és a halált csak Jézus Krisztus által ismerjük. Jézus Krisztus nélkül nem tudjuk, mi az életünk, mi a halálunk, mi az Isten, és mik vagyunk mi magunk. Így a Szentírás nélkül, amelynek egyetlen tárgya Jézus Krisztus, nem ismerünk semmit, és mind Isten, mind a magunk természetében csupán sötétséget és zűrzavart látunk." ( Pascal, Gondolatok, 548 )
"Mindjárt este lesz. Ne hagyj el engemet,
ha majd a nap leszáll.
Itt bánat-sejtelem remeg,
és csönd, sötét hegyek fokán.
Ím: karámba vágynak mindenek,
hol lehelet langy melege vár.
Jer, légy velem - most s azután - és szeress.
Vágyom, hogy est legyek ( ~ κένωσις και συνεργεια )." ( Christian Morgenstern, Ki vagyok én )
Laß mich nicht allein, denn es will Abend werden
und der Tag hat sich geneigt...
Sieh, wie über aller Erden
Dunkels Ahnung schon voll Schwermut schweigt...
Alle trachten nun nach ihren Herden,
deren Glut wie Atem sinkt und steigt – –
o du Brust, die sich zu mir geneigt,
bleibe mein; denn ich will Abend werden!
"Mi lettem volna, ha te nem vagy?
És mivé lennék nélküled?
Állnék árván, a félelem vad
szorongatása törne meg.
Azt se tudnám, hogy mit szeressek,
jövőm vak örvény lenne csak;
s ha bánata volna szivemnek,
ki osztaná meg gondomat?" ( Novalis, Lelki énekek, 1, 21 )
"Maradj, hogy érezzem veled,
hogy te vagy láng, lélek, sugár,
míg életem az éj csöndjébe szál.
Légy tűzhelyem, földem, hazám,
légy Napom éltem alkonyán,
míg égre írják fönn fényes kezek:
KI VAGYOK ÉN." ( Christian Morgenstern, Ki vagyok én )
Bleib, und laß an dir mich inne bleiben
Lebensfeuers, wie es sinkt und steigt,
unbeirrt, so tief auch Weltnacht schweigt.
Sei mein Herd, der mir noch Heimat zeigt,
wann mein Menschen-Tag sich schauernd neigt
und die Sonnen an die Himmel schreiben:
Wer bin ich.
Ha tudnánk, kik vagyunk..., szabadok lennénk.
"31Jézus a benne hívő zsidókhoz fordult: „Ha kitartotok tanításomban, valóban tanítványaim lesztek,
32megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz benneteket.”
33„Ábrahám utódai vagyunk – felelték –, s nem szolgáltunk soha senkinek. Miért mondod hát, hogy szabadok lesztek?”
34Jézus így válaszolt: „Bizony, bizony, mondom nektek: Mindenki szolga, aki bűnt követ el.
35A szolga nem marad ott mindig a házban, a Fiú azonban mindvégig ott marad.
36Ha tehát a Fiú szabaddá tesz benneteket, akkor valóban szabadok lesztek.
37Tudom, hogy Ábrahám utódai vagytok. Mégis az életemre törtök, mert nem fog rajtatok a szavam.
38Én azt hirdetem nektek, amit Atyámnál láttam, ti azt teszitek, amit atyátoktól tanultatok.”
39Erre közbevágtak: „A mi atyánk Ábrahám!” Jézus így folytatta: „Ha Ábrahám fiai vagytok, azt tegyétek, amit Ábrahám tett.
40De ti az életemre törtök, bár az Istentől hallott igazságot hirdetem nektek. Ábrahám ezt nem tette.
41Azt teszitek, amit atyátok tett.” De tovább erősködtek: „Nem házasságtörésből születtünk, egy atyánk van, az Isten.”
42Jézus
ezt válaszolta: „Ha Isten volna az atyátok, akkor szeretnétek engem.
Mert az Istentől való vagyok, tőle jöttem. Hisz nem magamtól jöttem,
hanem ő küldött.
43Miért nem értitek a beszédemet? Azért, mert nem vagytok képesek meghallani a szavamat.
44Az
ördög az atyátok, és atyátok kedvére igyekeztek tenni, aki kezdettől
fogva gyilkos, nem tartott ki az igazságban, mert nincs benne igazság.
Amikor hazudik, magából meríti, mert hazug, és a hazugság atyja.
45Mégis, bár az igazságot hirdetem, nekem nem hisztek.
46Ki vádolhat bűnnel közületek? Ha meg az igazságot hirdetem, miért nem hisztek nekem?
47Aki az Istentől való, meghallja az Isten szavát. Ti azért nem halljátok meg, mert nem vagytok az Istentől valók.”
48A zsidók erre rátámadtak: „Hát nincs igazunk, amikor szamáriainak és ördögtől megszállottnak mondunk?”
49„Nem vagyok ördögtől megszállott – felelte Jézus –, hanem tisztelem Atyámat, ti ellenben gyalázattal illettek,
50noha nem keresem a magam dicsőségét, hisz van, aki keresse és ítéletet mondjon.
51Bizony, bizony, mondom nektek: aki megtartja tanításomat, az nem ízleli meg a halált örökre.”
52A
zsidók közbevágtak: „Most aztán igazán meggyőződtünk róla, hogy
ördögtől megszállott vagy! Ábrahám is, a próféták is meghaltak, s te azt
állítod: Aki megtartja tanításomat, nem ízleli meg a halált örökre.
53Csak nem vagy nagyobb Ábrahám atyánknál? Mert hisz ő meghalt. S a próféták is meghaltak. Mivé teszed magad?”
54Jézus
így válaszolt: „Ha én dicsőíteném meg magam, mit sem érne a dicsőségem.
Atyám dicsőít meg, akiről azt mondjátok ugyan, hogy Istenetek,
55de
nem ismeritek. Én azonban ismerem, s ha azt mondanám, hogy nem ismerem,
hozzátok hasonlóan hazug volnék. De ismerem, és megtartom tanítását.
56Ábrahám, a ti atyátok örült, hogy megláthatja napomat. Meg is látta, és örült neki.”
57A zsidók felháborodtak: „Ötvenesztendős sem vagy, s láttad Ábrahámot?”
58Jézus így válaszolt: „Bizony, bizony, mondom nektek: Mielőtt Ábrahám lett, én vagyok.”
59Erre követ ragadtak, s meg akarták kövezni, de Jézus eltűnt előlük, és elhagyta a templomot." ( Jn 8,31-59 )
"Azért mondtam nektek, hogy bűnötökben haltok meg, mert ha nem hiszitek, hogy én vagyok, meghaltok bűnötökben.” ( ἐὰν γὰρ μὴ πιστεύσητε ὅτι ἐγώ εἰμι, ἀποθανεῖσθε ἐν ταῖς ἁμαρτίαις ὑμῶν.) |
Ezek szerint az ember nem lesz szabad...
VálaszTörlésParadox ügy ez..., az egyik 11.b-s lánnyal beszélgettünk erről legutóbb a János-hegy tetején az Erzsébet kilátó tövében. Egyszerre vagyunk végtelenül sokféleképp másfélék ( ~ C. S. Lewis ) és lényegében teljesen Egyek ( ~ Permenidész ). Egyéniségünk és egyedi végtelenül nagy jelentőségünket a Végtelennel való egyesülésben nyerjük el, a szabad akarat valójában akkor működik tökéletesen, ha nem a mi akaratunkat követi..., illetve mi azt akarjuk amit Ő. Csak így vagyunk szabadok, hisz minden más bűn és rabság..., s halál. Ezért mondják a zenben: "Nem kell aggódnod a karma miatt, ha gyakorlásod erős."
Törlés