Δαίμον II. / Πλήρωμα ~ Kolbe 12. ~ Clausura ( "Az Isten emberevő." ) IV. ~ "Alapfeltétel" ( ἀκολούθει μοι. )

  „Gyere és kövess engem" ( Mt 19,21 )

 ἀκολούθει μοι.

 

 

Jó-jó..., testben vagy test nélkül? 

A test a lélek temploma vagy ellenség..., esetleg kísértés a rosszra?

"Intelek titeket: a Lélek szerint éljetek, és a test kívánságát ne teljesítsétek. Mert a test kívánsága a Lélek ellen tör, a Léleké pedig a test ellen, ezek viaskodnak egymással, hogy ne azt tegyétek, amit szeretnétek. Ha pedig a Lélek vezet titeket, nem vagytok a törvény uralma alatt. A test cselekedetei azonban nyilvánvalók, mégpedig ezek: házasságtörés, paráznaság, tisztátalanság, bujálkodás, bálványimádás, varázslás, ellenségeskedés, viszálykodás, féltékenység, harag, önzés, széthúzás, pártoskodás, irigység, gyilkosság, részegeskedés, tobzódás és ezekhez hasonlók. Ezekről előre megmondom nektek, amint már korábban is mondtam, akik ilyeneket cselekszenek, nem öröklik Isten országát. A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. Az ilyenek ellen nincs törvény. Akik pedig Krisztus Jézuséi, a testet megfeszítették szenvedélyeivel és kívánságaival együtt."( Gal 5,16-24)

A görög változat ismét keményebben fogalmaz..., mivel a test Krisztusé..., a bűnökkel Krisztus testét feszítettük keresztre újra meg újra:

οἱ δὲ τοῦ Χριστοῦ τὴν σάρκα ἐσταύρωσαν σὺν τοῖς παθήμασιν καὶ ταῖς ἐπιθυμίαις. 

Csúnyán hangzik, s belegondolni sem jó. 

De a Korintusbelieknek írt első levelében pontosítja Pál az álláspontját:

^"Minden szabad nekem, de nem minden hasznos. Minden szabad, csak ne váljak semminek rabjává. Az étel a gyomorért van, a gyomor az ételért, de Isten mindkettőt elpusztítja. A test azonban nem a kicsapongásért van, hanem az Úrért, az Úr pedig a testért. Isten ugyanis feltámasztotta az Urat, és hatalmával minket is feltámaszt. Nem tudjátok, hogy testetek Krisztus tagja? Leválasszam tehát Krisztus tagját, és a feslett nő tagjává tegyem? Isten mentsen! Nem tudjátok, hogy aki tisztátalannal egyesül, az egy testté lesz vele? Az Írásban ugyanis ez áll: Ketten egy testté lesznek. Aki azonban az Úrral egyesül, egy lélek vele. Kerüljétek az erkölcstelenséget! Minden bűn, amelyet az ember elkövet, a testén kívül van, de a kicsapongó a tulajdon teste ellen vét. Nem tudjátok, hogy testetek a bennetek lakó Szentlélek temploma, akit Istentől kaptatok? Nem tudjátok, hogy nem vagytok a magatokéi? Nagy volt a váltságdíjatok! Dicsőítsétek meg tehát Istent testetekben!"( 1Kor 6,12-20 )

A görög így: ἠγοράσθητε γὰρ τιμῆς · δοξάσατε δὴ τὸν θεὸν ἐν τῷ σώματι ὑμῶν.

 

Ha olyanok lennénk..., mind "testiek", aligha lelné örömét bennünk az Isten, vagy ha igen, nem jobban mint egy macskában vagy egy kutyában, de mi nem állatnak születtünk.

Mi "társteremtőnek" születtünk.

S ahogy az egész teremtett világnak dicsőíteni illenék teremtőjét..., nekünk is minden porcikánkkal. S azon dolgozni, hogy ezt mindenki megtudja..., s így is tegyen. ( Ez olyan mint a "bodhiszattva fogadalom"... )

Így már érthető a "clausura foglyainak" törekvése, akarjon engem Isten..., akarjon magához venni, ne tekintsen magától idegennek az ítélet pillanatában.

"Azután bezárták az ajtót. Később megérkezett a többi szűz is, és így szóltak: Uram, uram, nyiss ajtót nekünk! Ő azonban így válaszolt: Bizony mondom nektek, nem ismerlek titeket." ( Mt 25,10-12 )

"Amióta csak létezel, reád vár az Úr Jézus.
„Aki követni akar engem, tagadja meg magát, vegye föl keresztjét és kövessen engem" ( Lk 9,23 ) = alapfeltétel. 

 Ami elfojtja:

1. érzékszervek (szem, tapintás);

2. test;

3. világ: hírnév és vagyon utáni vágy.
Az Úr Jézushoz vezető út – kitartás, s önmagad megtisztítása." ( Maximilian Kolbe, Lelkigyakorlatos feljegyzések, 102 )

Nem testünket kell megdicsőítenünk, de saját egónkat sem hizlalnunk...

 

"Az Úr Jézushoz vezető út – kitartás, s önmagad megtisztítása."