"Pompás kor ez a mostani..."
Pompás kor ez a mostani,
hasonlót még nem ért az ember,
új mértékekkel ront közénk,
fényév, gázok, billió, tenger,
csupa masszák és tömegek,
közelség, láz, bizonytalanság,
a világ születésekor
volt csak ily egy mélység s magasság,
egyforma, kúsza, relatív,
csupa mérkőzés, merre látok,
nem él túl csak az isteni
örök örökkévalóságok,
ez lesz a kor, mely mint a rács
elválaszt múltat és jövendőt,
s kényúrként csak a szép, erős
nép nyakába veti a kendőt.
új mértékek, új méretek,
új törvények születnek arra,
aki választott, csillagos
s a teljes életet akarja,
ó társaim, ó gyermekek,
mi tán megérjük félelem
közt s ezer kínok között még,
hogy mind, mi van, történelem,
vér nem riaszt, tűz nem ver el,
az életparancs az, hogy éljünk,
nem vicinálison döcög,
repülőn jár az emberségünk,
lelkünk hitel, derű, beton -
egyén, család, fajták, világok
egy rendbe futnak párutat,
akár ama csillagvilágok,
ó társaim s ó gyermekek,
édes nyája bomlott akolnak,
levegőre, gépekre, ki,
szívjátok illatát a kornak
s hódítsatok meg rengeteg
magatokkal földet és tengert:
éljen a kor, ki bennetek
megszüli a holnapi embert!" ( Győry Dezső, Hol a költő?, Éljen a holnapi ember )
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése