- Δυνάμεθα.
"Ne nyugtalankodjék szívetek és ne is szorongjon!"
"Az Úr Istenért vállalni kell a szenvedést is - mert Ő szeret téged. S akit ez a szeretet még jobban eltölt, könnyebben állja a megpróbáltatásokat. Ha csak egy kicsit is vágyol az égbe, el kell viselned azt a szenvedést, amelyet az Úr Jézus szabott ki reád.
Hála neked: Isten kegyelme éltet - a gyönge ember szeretettel viseli a súlyos keresztet; akik vétkeznek, megbűnhődnek: a tisztítótűzben (vagy a pokolban)... Kísértés, lelkiismeretfurdalás, gyónás.
Gondjaidat ne bízd az emberekre, hanem fordulj az Úr Jézushoz és mondd neki: "Uram, ments meg minket, elveszünk!" (Mt 8,25). S bár lehet, hogy továbbra is viselned kell a keresztet,
Ő azonban erőt ad.
A Szentáldozás után mondd, hogy mi fáj, beszélgess el Vele; ez az igazi hálaadás. A Szentáldozás előtt - szállj magadba." ( Maximilian Kolbe, Lelkigyakorlatos feljegyzések, Negyedik nap, Vihar, III, 106 )
"Isten kegyelme éltet...", - de meg is öl.
De halál és halál között is van különbség. Halált mindenki örököl..., de életet mellé csak azok akik Istenben halnak meg.
Jézus búcsúbeszéde számomra
nagyon hasonlít hangulatában Maróti színdarabjának végső dialógusára, az is egy
búcsúbeszélgetés a halál angyala ( Einstein ) és Giordano Bruno között, - nincs idő
mellébeszélésre - ezek talán az utolsó szavak:
"De most már ismered a tudást. Légy hát rendíthetetlen igazadban, Giordano Bruno, s fogadd a halált komolyan és méltósággal." ( Maróti Lajos, Az utolsó utáni éjszaka, Rivalda, 72-73, 677 )
"Ha eljön a Vigasztaló, akit az Atyától küldök, az Igazság Lelke, aki az Atyától származik, ő majd tanúságot tesz rólam." ( Jn 15,26 )
Ὅταν ἔλθῃ ὁ παράκλητος ὃν ἐγὼ πέμψω ὑμῖν παρὰ τοῦ πατρός, τὸ πνεῦμα τῆς ἀληθείας ὃ παρὰ τοῦ πατρὸς ἐκπορεύεται, ἐκεῖνος μαρτυρήσει περὶ ἐμοῦ ·
Hogy tehet tanúságot ( ἐκεῖνος μαρτυρήσει περὶ ἐμοῦ ), ha nincs teste hozzá..., se ynelve hogy szóljon, se keze, hogy gesztikuláljon, s lába sincs, bármilyen áldottak is azok...; a testet "mi adjuk".
Mi vállaljuk a mártírságot.
Légy hát rendíthetetlen igazadban..., hisz ez a "szerepek szerepe".
"Isten emberevő..., de nem fogad el akármilyen áldozatot.
"Az Isten emberevő. Ezért az embereket áldoznak érte. (...) Asztali üvegedények és cserépkorsók egyaránt tűz által készülnek." ( Fülöp evangéliuma, Nag Hammadi gnosztikus könyvtár )
https://boatswain69.blogspot.com/2022/12/gnosztikus-irodalom-xli-fulop.html?spref=tw
A Logos - Tűz..., a Gnózis az Igazság belülről égeti ki az "agyagot".
"Az igazság, élet-evő. Ezért mindenki, aki nem az igazsággal táplálkozik, meghal. (...) Jézus jött és táplálékot hozott. Azoknak, akik nagyon vágynak rá, ő életet adott, hogy ne haljanak meg." ( Fülöp evangéliuma, Nag Hammadi )
https://boatswain69.blogspot.com/2022/12/gnosztikus-irodalom-xli-fulop.html?spref=tw
Ami értelmet ad az életnek, értelmet ad a halálnak is. Hozzátehetnénk..., csak ilyenért érdemes.
Ha szívünk szerint való ( προῄρηται τῇ καρδίᾳ ) halál és élet..., miért ne?"
https://boatswain69.blogspot.com/2023/06/ii-kolbe-9-clausura-i.html
Ahogy a Πλήρωμα problémája a "Legénység" kifejezéssel jól megoldható..., ahogy a virágról beszéltük..., hol az a pont ahonnan az összes szirom kinyíltnak látható? Úgy vélem a Beszéd csak a Halál horizontjáról értelmezhető.
Jézus nem csak a saját haláláról beszél..., de mindazokéról, akik majd követni fogják.
"Akkor odament hozzá a Zebedeus-fiak anyja a fiaival együtt, és leborult előtte, hogy kérjen tőle valamit. Megkérdezte tőle: „Mit akarsz?” „Intézd úgy – felelte –, hogy két fiam közül az egyik jobbod, a másik balod felől üljön országodban.” Jézus így válaszolt: „Nem tudjátok, mit kértek. Ki tudjátok inni azt a kelyhet, amelyet majd én kiiszom?” „Ki tudjuk” – felelték. Erre ő így folytatta: „Kelyhemet ugyan kiisszátok, de hogy jobb és bal felől üljetek, azt nincs hatalmamban megadni nektek. Az azokat illeti, akiknek Atyám szánta.”"( Mt 20,20-23 )
Τότε προσῆλθεν αὐτῷ ἡ μήτηρ τῶν υἱῶν Ζεβεδαίου μετὰ τῶν υἱῶν αὐτῆς προσκυνοῦσα καὶ αἰτοῦσά τι παρ’ αὐτοῦ. ὁ δὲ εἶπεν αὐτῇ · Τί θέλεις; λέγει αὐτῷ · Εἰπὲ ἵνα καθίσωσιν οὗτοι οἱ δύο υἱοί μου εἷς ἐκ δεξιῶν σου καὶ εἷς ἐξ εὐωνύμων σου ἐν τῇ βασιλείᾳ σου. ἀποκριθεὶς δὲ ὁ Ἰησοῦς εἶπεν · Οὐκ οἴδατε τί αἰτεῖσθε · δύνασθε πιεῖν τὸ ποτήριον ὃ ἐγὼ μέλλω πίνειν; λέγουσιν αὐτῷ · Δυνάμεθα. λέγει αὐτοῖς · Τὸ μὲν ποτήριόν μου πίεσθε, τὸ δὲ καθίσαι ἐκ δεξιῶν μου καὶ ἐξ εὐωνύμων οὐκ ἔστιν ἐμὸν δοῦναι, ἀλλ’ οἷς ἡτοίμασται ὑπὸ τοῦ πατρός μου.
IV. Εἰρήνην ἀφίημι ὑμῖν, εἰρήνην τὴν ἐμὴν δίδωμι ὑμῖν ( Békét küldök nektek, az én békémet ajándékozom nektek. )
"Ezeket akartam nektek mondani, amíg veletek voltam. A Vigasztaló pedig, akit az Atya nevemben küld, megtanít majd mindenre és eszetekbe juttat mindent, amit mondtam nektek. Békességet
hagyok rátok, az én békémet adom nektek. Én nem úgy adom nektek, amint a
világ adja. Ne nyugtalankodjék szívetek és ne is szorongjon! Hiszen
hallottátok, hogy azt mondtam: elmegyek, de majd visszajövök hozzátok.
Ha szeretnétek engem, csak örülnétek annak, hogy az Atyához megyek, mert
az Atya nagyobb nálam. Előre megmondtam, mielőtt megtörtént volna, hogy amikor megtörténik, higgyetek. Már nem sokat beszélek veletek, mert jön a világ fejedelme; rajtam
ugyan nincs hatalma, csak így tudja meg a világ, hogy szeretem az
Atyát, és úgy cselekszem, amint meghagyta nekem az Atya. Keljetek föl,
menjünk innét!”" ( Jn 14,25-31 )
"Ne nyugtalankodjék szívetek és ne is szorongjon!" |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése