Δαίμον III. / Πλήρωμα ~ Ratkó József 9. ~ „Én minden népet féltek attól, amitől féltem az enyém." (Győry Dezső)

"A költő mindenért felelős."

 

 

 
"- Miben hisz?

- Mindenben, amit nem tudok. Abban, hogy az emberi lét végül is nem értelmetlen. Abban, hogy az ember szabaddá lehet, egyedenként és közösségben is. Abban, hogy „finomul a kín".

- Kinek ír?

- Tulajdonképpen senkinek. Magamnak se. Azért írok, mert szabad akarok lenni.

- Mi a művészet célja?

- A művészet célja a valóság és a valóságból kikövetkeztethető igazság megismerése. A művészet: szolgálata annak a népnek, amelyből a művész vétetik.

- A művészet haszna?

- Semmi, vagy szinte semmi. És ez a társadalmi gyakorlat bűne.

- A költő felelőssége?

- A költő mindenért felelős, így hát nemzetéért is. Felelőssége abban áll: észreveszi-e, diagnosztizálja és gyógyítja-e a nemzeti tudatzavar tüneteit.

- A művészet internacionalizmusa?

- A művészetek természetszerűen internacionalisták. Mű, jó mű soha sem fordítható az ember ellen, népek ellen sem. A közös gyökerű élet közös jegyeit mutatja föl. A művészet már régen túljutott az internacionalizmus politikai (kissé szűk) értelmezésén: „egy anyag a kutyatej, a márvány és a vér" - mondja a magyar Juhász Ferenc. „Én minden népet féltek attól, amitől féltem az enyém" (Győry Dezső) – ez a művészet internacionalizmusa.

- Az emberiség jövője?

- Emberiségnek és nemzetnek a II. világháború kitörése óta nincs külön jövője. A veszélyek integrálódtak; igaz, a jóra való erők is. Valószínűnek látszik, hogy a következő húsz esztendőben ismét kitör egy háború, amelynek következményei beláthatatlanok."
( Ratkó József interjú Várkonyi Anikó hagyatékából, 1971 körül,  Déri Múzeum Irodalmi Osztálya (Debrecen), lelt. sz. K. X. 89. I1. 2. 8.43 )

 

„Én minden népet féltek attól, amitől féltem az enyém" (Győry Dezső)