"Válasszunk technikát..." ~ II. "S láttad-e már az anyát..."

 A FILOZÓFUS ÖNZŐ ( DER PHILOSOPHISCHE EGOIST )

"...legyen mindenkinek a szolgája." 

 

 

"Láttál már csecsemőt? Nem tud még a szeretetről,
mely ringat s melegít; alszik, úgy adja tovább
karnak kar, mig a vágy szava fölserkenti az ifjat,
s villámfényt vet a vak létre kigyúlt tudata.
S láttad-e már az anyát, aki gyermeke álmait önnön
álmáért veszi meg, s óvja az álmodozót,
létével táplálja a még remegő kicsi lángot,
s új gonddal fizet az addigi gondjaiért?
S megveted a lét művét, mit szükséglete éltet,
most csecsemőként kap, most anyaként pazarol?
És önelégülten ki akarnál állni a körből,
melyben meghitten lénynek a lény kezet ád?
Egymagad és magad által akarsz fennállni, szegény? Hisz
kölcsön erők müveként áll meg a végtelen is!" ( Friedrich von Schiller, A Filozófus önző )

 

"S láttad-e már az anyát..."

 Kérdés..., miért érzi jól magát a "róka"? Mert egyedül ugyan, de nyugta és igaza van? Vagy mert feláldozta magát másokért és kellemesen elfáradt?