Δαίμον II. / Πλήρωμα ~ Kolbe 20. ~ "Legénység" / Jézus búcsúbeszéde II. ~ "Csak föl kell ismernünk -" / "Mostantól fogva azonban ismeritek és látjátok őt.”

"Mostantól fogva azonban ismeritek és látjátok őt.”

 

 

"Az Úr Jézus mindenkinek helyet készített a mennyben.  

Csak föl kell ismernünk - ahogy az Úr Isten, a Szeplőtelen Szűzanya Szt. Ferenc atya, rendünk összes boldoggáavatottja és szentje, s az egész ég - velünk szerzetesekkel együtt - , hogy Ő VALÓBAN FÖLTÁMADOTT.

 A munka nehéz, de Isten segítségével egészen könnyű.

Aki hű marad, elnyeri jutalmát."( Lelkigyakorlatos feljegyzések, A lelkigyakorlat ötödik napja, II, Feltámadás, 1913, Róma )

Olyan ez a záró szakasz, mint egy vers..., mit kell felismernünk?

Erről volt már szó, de jó Kolbe tollából újra olvashatni, különösen ilyen költői formában.

Az kell felismernünk, hogy "Ő VALÓBAN FÖLTÁMADOTT", vagy azt, hogy mindenkinek helyet készített a mennyben?

Már megint egy rosszul feltett kérdés...

 A hangsúly a felismerésen van, - a Tudáson ( Γνῶσις ):

I. Γινώσκετε αὐτὸν καὶ ἑωράκατε αὐτόν. ( Ismerted és láttad Őt... )

„Ne nyugtalankodjék szívetek! Higgyetek az Istenben, és bennem is higgyetek. Atyám házában sok hely van, ha nem úgy volna, megmondtam volna, hiszen azért megyek, hogy helyet készítsek nektek. Ha aztán elmentem, helyet készítettem, ismét eljövök, és magammal viszlek titeket, hogy ti is ott legyetek, ahol én vagyok. Hiszen ismeritek az utat oda, ahová megyek.” „Uram, jegyezte meg Tamás, nem tudjuk hová mégy, hogyan ismerhetnénk az utat?” Jézus így szólt: „Én vagyok az út, az igazság és élet. Senki sem jut az Atyához, csak énáltalam. Ha ismernétek engem, Atyámat is ismernétek. Mostantól fogva azonban ismeritek és látjátok őt.” „Uram, szólt közbe Fülöp, mutasd meg nekünk az Atyát! Ez elég nekünk.” Jézus így válaszolt: „Már oly régóta veletek vagyok és nem ismersz engem, Fülöp? Aki engem lát, látja az Atyát is. Hogyan mondhatod hát: mutasd meg nekünk az Atyát? Nem hiszed, hogy én az Atyában vagyok és az Atya énbennem? A tanítást, amit hirdetek nektek, nem magamtól mondom, és a tetteket is Atyám cselekszi, aki bennem van. Higgyétek, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem. Ha másért nem, legalább tetteimért higgyetek." ( Jn14,1-11 )

Μὴ ταρασσέσθω ὑμῶν ἡ καρδία · πιστεύετε εἰς τὸν θεόν, καὶ εἰς ἐμὲ πιστεύετε. ἐν τῇ οἰκίᾳ τοῦ πατρός μου μοναὶ πολλαί εἰσιν · εἰ δὲ μή, εἶπον ἂν ὑμῖν ὅτι πορεύομαι ἑτοιμάσαι τόπον ὑμῖν · καὶ ἐὰν πορευθῶ καὶ ἑτοιμάσω τόπον ὑμῖν, πάλιν ἔρχομαι καὶ παραλήμψομαι ὑμᾶς πρὸς ἐμαυτόν, ἵνα ὅπου εἰμὶ ἐγὼ καὶ ὑμεῖς ἦτε. καὶ ὅπου ἐγὼ ὑπάγω οἴδατε τὴν ὁδόν. λέγει αὐτῷ Θωμᾶς · Κύριε, οὐκ οἴδαμεν ποῦ ὑπάγεις · πῶς δυνάμεθα τὴν ὁδὸν εἰδέναι ⸃; λέγει αὐτῷ ὁ Ἰησοῦς · Ἐγώ εἰμι ἡ ὁδὸς καὶ ἡ ἀλήθεια καὶ ἡ ζωή · οὐδεὶς ἔρχεται πρὸς τὸν πατέρα εἰ μὴ δι’ ἐμοῦ. εἰ ἐγνώκειτέ με, καὶ τὸν πατέρα μου ἂν ᾔδειτε ⸃· ἀπ’ ἄρτι γινώσκετε αὐτὸν καὶ ἑωράκατε αὐτόν. Λέγει αὐτῷ Φίλιππος · Κύριε, δεῖξον ἡμῖν τὸν πατέρα, καὶ ἀρκεῖ ἡμῖν.  λέγει αὐτῷ ὁ Ἰησοῦς · Τοσούτῳ χρόνῳ ⸃ μεθ’ ὑμῶν εἰμι καὶ οὐκ ἔγνωκάς με, Φίλιππε; ὁ ἑωρακὼς ἐμὲ ἑώρακεν τὸν πατέρα · πῶς σὺ λέγεις · Δεῖξον ἡμῖν τὸν πατέρα; οὐ πιστεύεις ὅτι ἐγὼ ἐν τῷ πατρὶ καὶ ὁ πατὴρ ἐν ἐμοί ἐστιν; τὰ ῥήματα ἃ ἐγὼ λέγω ὑμῖν ἀπ’ ἐμαυτοῦ οὐ λαλῶ, ὁ δὲ πατὴρ ἐν ἐμοὶ μένων ποιεῖ τὰ ἔργα αὐτοῦ. πιστεύετέ μοι ὅτι ἐγὼ ἐν τῷ πατρὶ καὶ ὁ πατὴρ ἐν ἐμοί · εἰ δὲ μή, διὰ τὰ ἔργα αὐτὰ πιστεύετε. 

 

Ez a Tudás ( Γνῶσις ) nekünk otthonunk, hisz ez is a Isteni Ige ( Λογος ) megvalósulása..., emlékezzünk vissza Einstein gondolataira Ratkó József tolmácsolásában.

Akinek Tudása van..., az minden ért és tud, s minden felett hatalma is van, az birtokolja az "arché"-t ( αρχή ), - a Logost. 

Köszönhetnénk így mi "gnosztikusok": a Γνῶσις-ban ( Λογος-ban ) találkozunk!

III. Καὶ πρὸς αὐτὸν ἐλευσόμεθα καὶ μονὴν παρ’ αὐτῷ ποιησόμεθα. ( És lejövünk hozzá és Vele lakunk. ) 

"Nem hagylak árván titeket, eljövök hozzátok. Rövid idő még, és a világ nem lát engem többé. De ti láttok engem, mert én élek és ti is élni fogtok. Azon a napon megtudjátok, hogy én Atyámban vagyok, ti pedig énbennem és én tibennetek. Aki ismeri és megtartja parancsaimat, az szeret engem. Aki pedig szeret engem, azt Atyám is szeretni fogja. Szeretni fogom őt én is és kinyilatkoztatom magamat neki.” Júdás, nem a karióti, itt közbeszólt: „Uram, hogy van az, hogy nekünk akarod kinyilatkoztatni magadat és nem a világnak?” Jézus tovább folytatta: „Aki szeret engem, megtartja tanításomat. Atyám is szeretni fogja őt, hozzá megyünk és benne fogunk lakni. Aki nem szeret engem, tanításomat nem tartja meg. A tanítás, amit hallotok, nem az enyém, hanem az Atyáé, aki küldött engem." ( Jn 14,18-24 )

Οὐκ ἀφήσω ὑμᾶς ὀρφανούς, ἔρχομαι πρὸς ὑμᾶς. ἔτι μικρὸν καὶ ὁ κόσμος με οὐκέτι θεωρεῖ, ὑμεῖς δὲ θεωρεῖτέ με, ὅτι ἐγὼ ζῶ καὶ ὑμεῖς ζήσετε. ἐν ἐκείνῃ τῇ ἡμέρᾳ γνώσεσθε ὑμεῖς ⸃ ὅτι ἐγὼ ἐν τῷ πατρί μου καὶ ὑμεῖς ἐν ἐμοὶ κἀγὼ ἐν ὑμῖν. ὁ ἔχων τὰς ἐντολάς μου καὶ τηρῶν αὐτὰς ἐκεῖνός ἐστιν ὁ ἀγαπῶν με · ὁ δὲ ἀγαπῶν με ἀγαπηθήσεται ὑπὸ τοῦ πατρός μου, κἀγὼ ἀγαπήσω αὐτὸν καὶ ἐμφανίσω αὐτῷ ἐμαυτόν. λέγει αὐτῷ Ἰούδας, οὐχ ὁ Ἰσκαριώτης · Κύριε, τί γέγονεν ὅτι ἡμῖν μέλλεις ἐμφανίζειν σεαυτὸν καὶ οὐχὶ τῷ κόσμῳ; ἀπεκρίθη Ἰησοῦς καὶ εἶπεν αὐτῷ · Ἐάν τις ἀγαπᾷ με τὸν λόγον μου τηρήσει, καὶ ὁ πατήρ μου ἀγαπήσει αὐτόν, καὶ πρὸς αὐτὸν ἐλευσόμεθα καὶ μονὴν παρ’ αὐτῷ ποιησόμεθα. ὁ μὴ ἀγαπῶν με τοὺς λόγους μου οὐ τηρεῖ · καὶ ὁ λόγος ὃν ἀκούετε οὐκ ἔστιν ἐμὸς ἀλλὰ τοῦ πέμψαντός με πατρός. 

 

Szókratész védőbeszédében szól valami kutatgatásaink szempontjából izgalmasat erről a nyugalomról, látásról és tudásról..., s az ott lakásról.

"Mostantól fogva azonban ismeritek és látjátok őt.” - mit is kellene látnunk? ( Szókratész majd segít, de előre annyit elárulunk..., épp az a jó ha nincs mit felismernünk: θαυμάσιόν τι γέγονεν .

 

Γινώσκετε αὐτὸν καὶ ἑωράκατε αὐτόν. ( Ismerted és láttad Őt... )