Trombita 7. "Fehérruhás sereg" II. ~ "szánalmasok" 2. / Friss virágot tépni a durva tud csak.

Jöjj el, borzongások szentséges éje!

Friss virágot tépni a durva tud csak. ~ mágikus idealizmus

 

"(...)Jöjj el, borzongások szentséges éje!
Fények fényére hívőd tőled eszmélt.
Szűk falak közül fel, a mindenségbe!

Ő a természet bensejébe megtért,
s nem búsítja hívságok tündöklése,
mert a kötést szeméről már levették." ( Friedrich Schlegel, Költő )

Csakis teljes halál által... 

https://boatswain69.blogspot.com/2021/03/csak-teljes-halal-altal.html

 

A sírás jó..., egy fenyőgally üzenete.

https://boatswain69.blogspot.com/2021/05/ime-mienk-gyermek-krisztus-vii-s-nem.html

"A szenvedélyes emberi akaratnak engedelmeskedve, a gally összeszedi minden erejét, fizikai és lelki erejét, hiszen az ágat nem lehet pusztán fizikai erővel, a moszkvai meleg, klórozott víz, a közömbös konzervesüveg erejével feltámasztani. Az ágban más, titokzatos erők ébrednek. (...) A vörösfenyő él, a vörösfenyő halhatatlan, a feltámadás e csodája meg kellett hogy történjen, hiszen  a gallyat vízbe tették, a háziasszony költőférjének kolimai halálévfordulóján. (...) A gyenge, állhatatos illat a halottak hangja volt. Ezeknek  a halottaknak nevében merészkedik a fenyőgally lélegzeni és élni."
( Varlam Salamov, Kolima, A vörösfenyő feltámasztása, 311, 313 ) 

 

Nekünk a transzcendentális idealizmusnál több jutott, keményebb és igazibb sors.

"Minden kímélet ránk varázslatul hat;
reményünk elvesz, míg célra törekszünk,
még körül se nézünk, és megöregszünk,
s a belátásba belerokkanunk majd.

Friss virágot tépni a durva tud csak.
Mi úgy élnénk, hogy tapintat az elvünk,
okos, művészi lenne a szerelmünk,
ésszel s illemmel elnyomnánk magunkat.

De nagyság kell nekünk, mely ismeretlen,
mihez kevés egyenlet van megadva,
ezért volt s van megnyugvás itt örökre;

s mert kételkedünk, számítunk szünetlen,
végül létünk, a szabad, szűzi, lanyha,
egy szál tévedéssé fonódik össze." ( Friedrich Schlegel, Körülmények )

 

Pusztítani és pusztulni, s feltámadni, ha kell.

"Így tűnjék le, mihelyt itt az idő, s jogot a szellem sehol el nem veszített, eképp haljon az élet teljén majd örömünk, de szép halált." ( Hölderlin, A költő bátorsága, 95 )